Franciaországban rekord részvételre számítanak a mai választáson

A BreuerPress és a HetiTV hírei 2024.06.30.Holnaptól fél évre Magyarország az Európai Tanács soros elnöke.

A magyar ellenkezés dacára választották meg az unió új vezetőit.

Franciaországban rekord részvételre számítanak a mai választáson.

Az amerikai elnökjelöltek hozták szokásos formájukat első tévé-vitájukon.

Hírek:

Magyarország nyolc településén kell megismételni a szavazást jövő vasárnap jogszabálysértések miatt. Hat helyen – két-két szabolcsi és Pest vármegyei, valamint egy-egy somogyi és borsodi településen – polgármestert választanak, kettőn pedig a roma települési nemzetiségi képviselőkre kell voksolni. Ezeken a helyeken szabálytalanságokra hivatkozva megtámadták a helyi választási bizottságoknak a választási eredményt megállapító döntéseit, és kérték a szavazás megismétlését. A területi választási bizottságok, valamint a Kúria ezek nyomán rendelte el az újabb voksolást. A jelöltek névsora elvileg nem változik, de szombatig még bármelyikük jelezheti, ha mégsem kíván indulni.

Budapesten viszont nem lesz megismételt főpolgármester-választás, miután a Kúria helybenhagyta a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) döntését. Emlékezetes, hogy az újabb ellenőrzések nyomán Karácsony Gergely 41 szavazattal nyert Vitézy Dáviddal szemben. Az újrázó főpolgármester már át is vette megbízólevelét, noha korábban úgy nyilatkozott, hogy mindenképpen a teljes voksolás megismétlését kéri. Ezt utasította el a héten a Kúria és Karácsony Gergely közölte, természetesen elfogadja a független magyar bíróság döntését. Úgy fogalmazott, ellenfelei megpróbálták elcsalni a választást, de nem jártak sikerrel. Különösen azt nehezményezte, hogy a Fidesz jelöltje, Szentkirályi Alexandra az utolsó pillanatban vonta vissza jelöltségét, amivel – szerinte – megzavarta a választókat. Utalt rá, hogy az újraszámlálás is kaotikus volt.

Holnaptól Magyarország az Európai Unió tanácsának soros elnöke. A magyar vezetők már korábban jelezték, hogy felkészültek a feladatra, ugyanakkor a kormány és Brüsszel ellentétei miatt nem indul feszültségmentesen a fél év. A jövő héten elmarad a biztosi testület tagjainak szokásos látogatása az elnökséget adó ország fővárosába. Ezt hivatalosan azzal magyarázzák, hogy nem sikerült megfelelő időpontot találni az egyeztetésre, amit így egyelőre szeptemberre halasztottak. Ugyancsak elmarad Orbán Viktor beszéde az Európai Parlament július közepén esedékes alakuló ülésén. A miniszterelnök akkor mutatta volna be a magyar elnökség programját, de a sűrű menetrendre hivatkozva ezt is szeptemberre halasztották. Orbán Viktor egy hét alatt tárgyalt Berlinben, Rómában és Párizsban is és – mint közölte – mindenütt támogatták a magyar elnökség terveit.

Brüsszelben Magyarország ellenkezése dacára megválasztották az unió vezetőit a következő öt évre. Az uniós csúcsértekezleten nagy többséggel jóváhagyták a korábbi egyeztetéseken kialakult névsort. Az Európai Bizottság élére továbbra is Ursula von der Leyent javasolják, róla a parlament július közepén esedékes alakuló ülésén szavaznak. Az Európa Tanács elnöke a volt portugál kormányfő, Antonio Costa lett, míg az unió külügyminisztere Kaja Kallas észt miniszterelnök. Orbán Viktor erőteljesen bírálta a brüsszeli pozíciók szétosztásának módszerét. Azt kifogásolta, hogy – idézem – pártpolitikai alapra helyezték az unió intézményeit, és jelezte: nem támogatja az erről szóló „pártmegállapodást”. Az egyezség valóban úgy született meg, hogy az európai parlament három legnépesebb frakciója – a néppárt, a szociáldemokraták és a liberálisok képviselői – miniszterelnöki szinten megállapodtak a fontos tisztségekről.

Az uniós csúcs közben biztonsági megállapodást írtak alá Ukrajnával. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök ott volt a brüsszeli megbeszéléseken, többek között röviden tárgyalt Orbán Viktorral is. Az új egyezményben az unió megerősíti, hogy fokozottan támogatja a háborúban álló országot, Kijev pedig vállalta, hogy betartja az uniós alapértékeket. Az unió kötelezettséget vállalt arra, hogy felgyorsítja és fokozza a szükséges katonai segítségnyújtást. Előzőleg a héten már azt is bejelentették, hogy hivatalosan megkezdődtek a tárgyalások Ukrajna jövendő csatlakozásáról. Ez egyébként várhatóan még több évig eltart. Zelenszkij látogatásán felszólította a nemzetközi közösséget, hogy terjesszenek elő egy közös béketervet egy újabb békecsúcs céljából. Charles Michel, az Európai Tanács leköszönő elnöke úgy fogalmazott – idézem -, fontos jelezni, hogy nem ijedtünk meg Oroszországtól, mert az ukránok a saját és a mi gyermekeink jövője védelmében is harcolnak.

A Gázai övezetben továbbra sem mérséklődtek a harcok. Az izraeli hadsereg közölte, hogy rajtaütéseket hajtott végre a tüzérség heves bombázása és a légierő fedezete mellett. Hán-Juniszban a légierő célzott csapásokat mért az iszlamista Hamász fegyvereseire, akik egy ottani iskolában rejtőztek el – közölte a katonai szóvivő. Az épületben a Hamász főhadiszállást rendezett be, ahonnan számos terrorcselekményt terveztek, irányítottak és hajtottak végre az izraeli erők ellen. Akciók voltak Ciszjordániában, Dzsenin városa környékén. Eközben a túszalkut és tűzszünetet követelő civilek több helyen megbénították a forgalmat az izraeli főutakon. A tüntetéseken azonnali választásokat követeltek.

Az izraeli kormányfő szerint a végéhez közeledik a Hamasszal folytatott intenzív harc a Gázai övezetben. Benjamin Netanjahu azonban kijelentette, ha le is zárulnak a hadműveletek, országa hadserege akkor sem hagyja el Gázát. Mint mondta, ha visszavonulnának, akkor a palesztin terrorszervezet ott folytatná tevékenységét, ahol egy időre kénytelen volt abbahagyni. A kormányfő azt is jelezte, a harcok mérséklése lehetőséget nyújt majd arra, hogy csapatokat csoportosítsanak át az ország északi, libanoni határához, ahol felélénkültek a harcok az Irán által támogatott Hezbollah siíta szervezettel. Netanjahu megerősítette, hogy változatlanul egyik fő céljuk a tavaly októberben elhurcolt izraeli túszok kiszabadítása.

Donald Trump továbbra sem bízik abban, hogy nem manipulálják a novemberi amerikai elnökválasztás szavazatait. A két elnökjelölt első televíziós vitájában a volt elnök csak vonakodva válaszolt arra a kérdésre, ezúttal elfogadná-e az eredményt. Ugyanakkor elhárította a felelősséget azért, hogy négy éve hívei az ő ösztönzésére megpróbálták elfoglalni a törvényhozás épületét. Trump és a hivatalban lévő elnök, Joe Biden szinte minden témában támadta egymást, gyakran személyeskedve. Elemzők szerint Bidennnek nem sikerült bebizonyítania, hogy 81 éves kora ellenére alkalmas egy újabb négyéves ciklusra. Ugyanakkor a republikánus politikus sem tudott meggyőzően érvelni mellett, hogy vezetésével jobbá válna akár a nemzetközi, akár az amerikai belpolitikai helyzet.

A tíz nap múlva kezdődő washingtoni NATO-csúcson várhatóan megerősítik, hogy a leköszönő holland kormányfő lesz a szövetség új főtitkára. Jens Stoltenberg tíz év után hivatalosan október 1-től távozik posztjáról. Mark Rutte kinevezéséről a tagállamok a héten állapodtak meg, miután két akadály is elhárult. Egyrészt Klaus Iohannis román államfő visszavonta pályázatát a posztra. Ugyanakkor a magyar kormány is feladta ellenkezését, miután Orbán Viktor találkozott a holland politikussal. Mark Rutte, aki 14 évig vezette országa kormányát, Orbán Viktor egyik legkeményebb kritikusává vált. Hétfői megbeszélésükön viszont megígérte, hogy kinevezése esetén támogatni fogja Magyarország kimaradását a NATO ukrajnai műveleteiből. A NATO főtitkára egyébként a szervezet legfőbb diplomatája, nem hoz sem politikai, sem stratégiai, sem katonai döntéseket, miután ezekről a tagállamok határoznak.

Franciaországban rekord részvételre számítanak a nemzetgyűlési választás mai első fordulóján. Ez azt jelenti, hogy a jogosultak mintegy 60 százaléka leadja voksát. Két éve mindössze 47 százalék járult az urnákhoz. Az előre hozott választást Emmanuel Macron azután írta ki, hogy az európai parlamenti voksoláson a Nemzeti Tömörülés jelentős győzelmet aratott. Az államfő arra számít, hogy ez figyelmeztetést jelent az embereknek, ne hagyják a szélsőjobboldali erők előretörését. Úgy fogalmazott, a szélsőjobboldal vallás vagy származás szerint kategorizálja az embereket, megoszt és polgárháborút idéz elő. Ennek ellenére a felmérések alapján Marine Le Pen pártja 36-37 százalékra számíthat. Az Új Népfront nevű baloldali szövetség 27, míg Macron pártja 21 százalékot szerezhet. A franciák 577 választókerületben választják meg a képviselőket, nincs listás szavazás. A második fordulót egy hét múlva tartják.

Nagy-Britanniában utolsó szakaszába érkezett a választási kampány a jövő csütörtöki szavazás előtt. A legfrissebb felmérések a jelenleg még kormányzó konzervatívok nagyarányú vereségét vetítik előre. A két nagy párt vezetőjének utolsó tévé-vitáját is a Munkáspárt elnöke, Keir Starmer nyerte. A hivatalban lévő kormányfő, Rishi Sunak ugyan azzal próbált érvelni, hogy a munkáspárti győzelem nagyarányú adóemelést jelentene, de ezzel sem győzte meg a többséget. Az utána tartott közvélemény-kutatás szerint a Labour vezérét megbízhatóbbnak és kedvelhetőbbnek tartották, mint a tory kormányfőt. A nézők 63 százaléka szerint Starmer megérti a hétköznapi emberek gondjait; Sunakról viszont csak 18 százalék mondta ugyanezt.

Itthon a 150 éves fogaskerekű vasút előtt tisztelegtek a tegnapi nyílt napon a városmajori kocsiszínben. Az érdeklődők vezetett túrákon 25 fős csoportokban nézhették meg a kocsiszekrényt és az elektromos berendezéseket, valamint a gépműhelyt, ahol a karbantartási munkákról tudhattak meg többet. A svábhegyi fogaskerekű eredetileg a mai Svábhegy megállóig közlekedett, a 2883 méteres pályát 1890-ben hosszabbították meg újabb 850 méterrel a mai felső végállomásig. Jelenlegi hossza 3,7 kilométer, emelkedése 327 méter. A 60-as villamosként is számontartott fogaskerekűt 1929-ben villamosították, egészen addig gőzmozdony vontatta a kocsikat. 1973-ban új, osztrák szerelvények érkeztek és a teljes vonalat felújították, valamint új állomásépületeket emeltek.

Időjárás:

Visszatért a kánikula. Ma is napos idő várható gomoly- és fátyolfelhőkkel. Főleg északon valószínű zápor, zivatar. Sokfelé megélénkül a szél. A hőmérséklet napközben 31 és 37 fok között alakul, estére is csak 17 és 23 fok közé hűl le a levegő. A hét elején még tart a valódi nyár.