A MAGYAR ATLANTI TANÁCS ELNÖKSÉGÉNEK NYILATKOZATA
A MÁJUS 7-i NEMZETKÖZI KONFERENCIA ALKALMÁBÓL
Nehéz időket élünk. A transzatlanti térséget példátlan módon egy közvetlen közelünkben folyó háború
fenyegeti. Európát és Észak-Amerikát súlyos belső válságok sújtják, és ráadásul begyűrűznek
távolabbi térségek problémái is.
Mindezeket felismerve, a Magyar Atlanti Tanács 2023 tavaszán megújította, megerősítette
vezetőségét és elhatározta, hogy széles társadalmi bázison nyugvó közhasznú civil szervezetként
megerősíti az atlantizmus gondolatát a magyar társadalomban. Meggyőződésünk ugyanis, hogy
Közép-Európa és ezen belül Magyarország számára nincs alternatívája a transzatlanti
együttműködésnek. Érvényes ez a NATO-ra és az Európai Unióra egyaránt. Ez nem zárja ki
ugyanakkor az együttműködést gazdasági, kulturális és környezetvédelmi téren a világ más tájaival.
Ahhoz azonban, hogy ez zavartalanul működjön, erős és tartalmas transzatlanti együttműködésre van
szükség. Bízunk abban, hogy a józan ész mielőbb felülkerekedik térségünkben, felszámoljuk az
értékválságot és kölcsönös kompromisszumok alapján egyeztetjük nemzeti érdekeinket.
E gondolatok jegyében hoztuk létre a mai nemzetközi konferenciát az atlantizmus időszerű
kérdéseiről. Tisztázni kívánjuk az álláspontokat és a problémákat. E jeles eseménnyel elindítjuk több
évre tervezett munkánkat a Kárpát-medencében, amivel a transzatlanti térség valamennyi nemzetének
háboríthatatlan boldogulását szeretnénk a magunk eszközeivel elősegíteni.
75 éves a NATO és 25 éve tagja Magyarország az Észak-Atlanti Szövetségnek. A NATO az újkori
történelem legsikeresebb katonai-politikai szövetsége, amely fennállásának egész ideje alatt az
európai népek biztonságát szolgálta. Nem véletlen, hogy Magyarország az 1990-es rendszerváltozás
után elsőként tette hivatalos politikájának részévé a NATO-hoz való csatlakozást, és vezető szerepet
vállalt a kontinenst kettéosztó szervezet, a Varsói Szerződés lebontásában. Voltak olyan évek, amikor
elhanyagoltuk szövetségesi kötelezettségeinket. Sajnos, ebben az időszakban majd minden NATO
tagország is így tett, és ennek eredményeként a NATO súlyos nehézségekkel került szembe. Csak az
Ukrajna elleni orosz agresszió nyitotta fel Európa szemét, hogy mennyire igaza volt Antall Józsefnek,
aki még a 90-es évek elején figyelmeztetett, hogy az orosz fenyegetés nem múlt el.
Ma újabb veszélyek is jelentkeznek. A MAT felismerte ezeket, és vállalkozott arra a nehéz feladatra,
hogy ezen konferencia keretében is párbeszédet kezdeményezzen ezekről. Szervezetünk tudatában
van annak, hogy a külső, nem elhanyagolható veszélyeken kívül belülről is jelentkeznek olyan
veszélyek, amelyek kezelése nélkül Európa és a NATO is a kudarc veszélyével kell szembenézzen.
Az első ilyen az az értékválság, amely Európát (és az egész világot) veszélyezteti. Sokat beszélünk az
euro-atlanti értékekről és teszünk hitet mellettük, de ritkán fejtjük ki, mik is ezek az értékek. Pedig
nem lenne szabad szó nélkül elmenni ezen jelenségek mellett: a régi veszélyek, mint például az
antiszemitizmus mellett újak is jelentkeznek, például a társadalmaink alapértékeit megkérdőjelező
WOKE mozgalom. Ezekkel csak akkor tudunk szembe szállni, ha hitet teszünk a zsidó-keresztény
hagyományokon alapuló euro-atlanti értékeink mellett, amelyekre a NATO 1949 óta épül –
természetesen elismerve, és azokba beintegrálva az újonnan felismerteket, mint például a nemzeti
kisebbségek védelmének értékei.
1
Ugyanakkor azt is látnunk kell, hogy a világ egyre bonyolultabbá válik, és olyan fenyegetések is
megjelennek, amelyek arra kényszeríthetik Amerikát, hogy Európa mellett más térségekre is
koncentráljon. Ez nem jelenti Európa cserben hagyását, de azt igen, hogy máshol is olyan
kötelezettségek keletkeznek számára, amelyek elkerülhetetlenül elvonják Amerika figyelmét
Európától, és ezzel sokkal nagyobb terheket hárítanak Európára, mint korábban. Ezt tükrözi az
amerikai kezdeményezésre a NATO-ban elfogadottá vált kötelezettség, miszerint a tagállamoknak a
GDP legalább 2%-át kell védelmi kiadásokra fordítani. Ezért is időszerű és fontos, hogy a MAT ezen
a konferencián az európai védelmi autonómia megteremtésének szükségességével is foglalkozzon.
És végül, de nem utolsósorban, fontos áttekinteni, hol áll Magyarország saját biztonságának
megteremtésében. Üdvözöljük, hogy az elmúlt években komoly paradigmaváltás történt. Az ország
ismét komolyan veszi saját védelmét, lépéseket tesz a honvédelem erősítésében, mindenekelőtt a
honvédség modernizálásában, és ezzel párhuzamosan a saját védelmi ipar megteremtésében.
A konferencia csak egy, bár kétségtelenül a leglátványosabb megnyilvánulása törekvéseinknek.
Emellett kiemelkedő jelentőségűnek tartjuk megemlíteni, hogy a Magyar Atlanti Tanács Elnöksége
tavaly Antall József Díjat alapított, melyet minden esztendőben olyan hazai és külföldi
személyiségnek vagy intézménynek adományoz, aki, illetve amely jelentősen hozzájárult
szervezetünk célkitűzéseinek eléréséhez. A külföldieknek járó díjat ez év január 12-én Brüsszelben
adtuk át Jens Stoltenbergnek. A NATO főtitkára videóüzenetben köszönte meg az elismerést (a videót
a következő linken tekintheti meg
)
Munkánkat folytatni fogjuk a jövőben is. Erővel tölt el minket, hogy a magyar társadalom túlnyomó
többsége elfogadja és támogatja ezeket a célokat.
Kérjük, nézze mega Magyar Atlanti Tanács bemutatkozó videóját a következő
linken:
Budapest, 2024. május 7.
Magyar Atlanti Tanács Elnöksége
