„Operába jönni egyre fontosabb” – Ókovács Szilveszter hűsítő jégkockákat ígér a nyárra
A Pirkadat május 12-i adásában Breuer Péter vendége Ókovács Szilveszter, a Magyar Állami Operaház főigazgatója volt. A beszélgetés Rost Andrea új kormánybiztosi feladatától a velencei vendégszereplésen és a Magyar Nemzeti Balett helyzetén át az Eiffel Műhelyházban tervezett iskoláig, a nyári operaelőadásokig és a jegyárakig jutott.
Rost Andrea új szerepben, de az Opera ajtaja nyitva marad
Breuer Péter azzal indított, hogy az új kormányban Rost Andrea kormánybiztosi feladatot kap, ezért mintha a magyar operaélet elveszítene egy nemzetközi rangú énekest. Ókovács Szilveszter szerint a megbízás szövege különös módon emlékeztet arra, amit ő maga kapott 2011-ben: akkor a magyar zenei élet áttekintése mellett az Operaház vezetése is a feladatai közé tartozott.
A főigazgató nem tartja kizártnak, hogy Rost Andrea továbbra is fellépjen az Operában. Elmondta, hogy idén is kapott felkérést: „Most is van nála három szerep megfontolásra, még nem adott választ.” Példaként Gulyás Dénest említette, aki parlamenti képviselőként is énekelt az Operában.
Velence felé nyit az Operaház
A beszélgetésben szóba került az Operaház nemzetközi jelenléte is. Ókovács Szilveszter szerint Nyugat-Európa felé ritkábban adódik vendégszereplési lehetőség, mert ott sűrű az operaházi hálózat, és a nagy intézmények gyakran egymás között hozzák létre közös produkcióikat.
Ezért különleges a velencei meghívás a Teatro La Fenicébe, ahol a Magyar Állami Operaház Diótörővel szerepelhet. A főigazgató szerint a következő lépés a Hattyúk tava lehet: Velencéből érkezik szakember Budapestre, hogy megnézze az előadást, mert a La Fenicének nincs saját balettegyüttese.
Klasszikus balettből térségi központ
Ókovács Szilveszter a Magyar Nemzeti Balett fejlődéséről Solymosi Tamás balettigazgató nevét emelve beszélt. A cél 2011 óta az volt, hogy Budapest a klasszikus balett egyik térségi központjává váljon.
A főigazgató szerint a környező országok több társulata kortárs balett felé fordult, így a klasszikus repertoárban lehetőség nyílt a magyar együttes számára. A társulat létszámát időközben 120 főre növelték. Ezzel együtt hangsúlyozta: a Magyar Nemzeti Balett nem attól nemzeti, hogy kizárólag magyar táncosokból áll, hanem attól, hogy a magyar állam tartja fenn, és Magyarországot képviseli.
A Balettintézet tíz éve
A Balettintézet tíz éve indult, részben a Billy Elliot előadásának sikeréhez kapcsolódva. Ókovács Szilveszter szerint nem számított arra, hogy ennyire sikeres lesz. Jelenleg mintegy 130 növendékük van, fizetős rendszerben, erős szülői háttérrel és önálló produkciókkal.
A növendékek az Operaház előadásaiban is szerepelnek, és már olyan fiatal táncosok is vannak, akik az intézetből kerültek be a társulatba. A főigazgató továbbra is szeretné, ha szorosabb kapcsolat alakulna ki a Táncművészeti Egyetemmel, de úgy fogalmazott: „a kinyújtott kezünkre már pókháló is szövődött”.
Iskola az Eiffelben
Az Eiffel Műhelyházhoz kapcsolódóan Ókovács Szilveszter egy régóta dédelgetett tervről is beszélt: a korábbi MÁV-iskolaépület felújításával olyan nyolcosztályos általános iskola jöhetne létre, amely a gyermekkar és a balettintézet növendékeinek adna otthont.
A modell lényege, hogy a gyerekek egy helyen kapják meg a közismereti oktatást és a művészeti képzést. Így nem kellene Budapest különböző iskoláiból próbákra utaztatni őket. A főigazgató szerint ehhez néhány milliárd forint kellene, de az Eiffel és a tervezett közlekedési múzeum együtt olyan barnamezős kulturális fejlesztést hozhatna létre, amelyre a világ is felfigyelne.
Operaigazgató: menedzser, rendező vagy énekes?
Breuer Péter rákérdezett, ma a világban milyen háttérből érkeznek az operaigazgatók. Ókovács szerint egyre gyakrabban menedzseri vagy rendezői háttérből, de a zenei beágyazottság továbbra is alapvető. Úgy látja, az igazgatónak akkor könnyebb hitelesen megszólalnia az operáról, ha a zenei képzésen és a színpadi tapasztalaton keresztül ismeri a műfajt.
Saját énekesi pályájáról visszafogottan beszélt. Nem tervezi, hogy főigazgatói mandátuma után visszatér az operaénekesi pályára. A mandátuma 2028 júliusának végéig tart, addig több fejlesztési tervet is szeretne előmozdítani.
Jegyárak, külföldi közönség és magyar kedvezmények
A finanszírozásról szólva Ókovács elmondta, hogy az Operaház támogatásának kevesebb mint kétharmada érkezik az államtól, a fennmaradó részt saját bevételből kell előteremteni. Ez közel 9 milliárd forintot jelent.
A külföldi jegyárakkal kapcsolatban azt mondta, az árak már nemzetközi szemmel is ismerősek, de a magyar közönség számára sok kedvezmény érhető el. Aki előre tervez, akár jó helyekre is eljuthat elérhető áron. A páholyok közös megvásárlásával is lehet spórolni, bár Breuer Péter jelezte: ő inkább a hátsó sorok akusztikáját kedveli.
Don Giovanni, Hattyúk tava, Così fan tutte
A főigazgató három előadást is ajánlott. Elsőként a Don Giovannit említette, Claus Guth rendezésében, amely fenyőerdőben játszódó kortárs olvasat. Másodikként a Hattyúk tavát, amelyből már most komoly érdeklődés érzékelhető. Szerinte kialakulóban van egy „Hattyúk tava-őrület”, és Budapest jó eséllyel válhat a klasszikus balett egyik vonzó célpontjává.
Harmadikként a pénteki Eiffel-premiert ajánlotta: Mozart Così fan tutte című operáját Székely Kriszta rendezi, fiatal énekesekkel, a digitális világba helyezett értelmezéssel.
Nyáron is nyitva az Opera
Ókovács Szilveszter megerősítette, hogy az Operaház nyáron is minden nap nyitva lesz. Hetente háromszor operaelőadások, köztük Traviata és Puccini-gála várja a közönséget, a többi napon zongorás Mozart-gála lesz fiatal énekesekkel.
A főigazgató szerint a klimatizált nézőtér, az Operaház akusztikája és a nyári zenei program együtt valóban „hűsítő jégkocka” lehet a közönségnek. Az opera szerinte ma különösen fontos menedék: „Operába jönni egyre fontosabb.”
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
