„Jelenleg van egy gödrünk” – Holoda Attila szerint Paks II-vel kezdeni kell valamit
A Pirkadat május 12-i adásában Breuer Péter vendége Dr. Holoda Attila energiaszakértő volt. Az interjúban az új energetikai kormányzati irány, Kapitány István várható szerepe, Paks II. késése, Magyarország energiafüggősége, az elektromos autózás korlátai, a napelemes kapacitás, az energiatárolás és a különadók hatása került szóba. Holoda szerint a kampány után most a valóság kezdődik: az energetikában hosszú távú, piaci logikát is értő döntésekre lesz szükség.
Kapitány István és az energetikai stratégia
Breuer Péter elsőként azt kérdezte Holoda Attilától, megkeresték-e már államtitkári feladattal. A válasz rövid volt: „Nem, nem kerestek meg.” Holoda hozzátette, nem is várt ilyen felkérést, inkább háttérből figyeli az új kormány erőfeszítéseit, és sok sikert kíván nekik.
A kijelölt szakminiszterről, Kapitány Istvánról elismerően beszélt. Felidézte, hogy a világ egyik legnagyobb energetikai és szénhidrogénipari cégénél dolgozott globális vezetői szinten, főként kiskereskedelmi területen. Holoda szerint egy ilyen nagyvállalatnál a felsővezetők óhatatlanul rálátnak az energiaipar egész láncára, a bányászattól a finomításon és kereskedelmen át a petrolkémiáig.
Úgy látja, egy nagy cégnél azt is meg lehet tanulni, hogyan kell olyan stratégiát építeni, amelynek elemei egy irányba állnak össze.
Paks II.: tizenkét év után még mindig a rajtvonal közelében
A beszélgetés egyik központi témája Paks II. volt. Breuer Péter egy Moszkvából érkező nyilatkozatra utalt, amely szerint a Roszatom készen állna a projekt felpörgetésére. Holoda szerint ez önmagában is jelzi, hogy a szerződéssel kezdeni kell valamit.
„Egy biztos, a Paks 2 szerződéssel valamit kezdeni kell” – mondta. Emlékeztetett arra, hogy a szerződést 2014-ben kötötték, 2026-ban pedig az eredeti ütemezéshez képest már sokkal előrébb kellene tartani.
A szakértő így fogalmazott: „Most jelenleg van egy gödrünk”, amelynek betonozása az év elején kezdődött. Szerinte ez komoly lemaradás, még akkor is, ha a projekt nem a teljes nulláról indul. Holoda becslése szerint legalább négy-öt év késésről lehet beszélni.
Paks I. és Paks II. egyszerre lehet szükséges
Az eredeti elképzelés szerint Paks II. a régi paksi blokkok kiváltását szolgálta volna. Holoda szerint a növekvő energiaigények miatt ma már reálisabb azzal számolni, hogy Paks I. és Paks II. párhuzamosan működik majd.
Ehhez azonban Paks I. blokkjainál további üzemidő-hosszabbításra lesz szükség. A cél így már nem pusztán kiváltás, hanem a meglévő nukleáris kapacitás megtartása és új kapacitás hozzáadása.
Energiafüggetlenség: jó hálózat, tartós importfüggőség
Breuer Péter arra kérdezett rá, hogy Paks I. és Paks II. együtt elég lehet-e ahhoz, hogy Magyarország leváljon bizonyos orosz energiaforrásokról. Holoda szerint ez ennél összetettebb kérdés.
A magyar és globális energiafogyasztás folyamatosan nő, és az energiaigény növekedése sokszor gyorsabb, mint az új beruházásokból származó többletenergia megjelenése. Magyarország importfüggősége jelenleg még mindig 23-24 százalék körüli.
A jó hír szerinte az, hogy Magyarország villamosenergia- és földgáz-infrastruktúrája erősen összekapcsolódik a környező országokkal. Villamosenergia területén valamennyi szomszédos országgal van kapcsolat, ami biztonsági és piaci szempontból is fontos.
Elektromos autózás: nem csak töltő kell, áram is
Az elektromos autózásról Holoda azt mondta, a töltőhálózat kiépítettsége még nem indokolja a túl gyors átállást. A nagyvárosokban jobb a helyzet, mert az elektromos autózás eleve inkább városi és agglomerációs használatra alkalmas.
A nagyobb kérdés szerinte az, lesz-e elegendő áram a töltőhálózat működtetéséhez. Felidézte: Magyarországon 2011 óta nem adtak át nagy méretű, zsinórüzemű erőművet. Az utolsó ilyen a gönyűi földgázerőmű volt.
Közben a napelemes kapacitás jelentősen nőtt: a beépített teljesítmény meghaladja a 8500 megawattot. A gondot az jelenti, hogy az energiatárolás nem tartott lépést ezzel.
Tárolás nélkül a napelem csak félmegoldás
Holoda szerint a jelenlegi hazai tárolókapacitás 420 és 500 megawatt között mozog, de ez nem arra való, hogy este, naplemente után az ország abból éljen. Ezek a tárolók inkább frekvenciaszabályozásra és hálózati egyensúlyra alkalmasak.
Nagyobb tárolókapacitásra Magyarországnak és egész Európának szüksége lenne. Az agglomerációban lakók számára viszont már most is kedvezőbb lehet az elektromos autózás, ha családi házukon napelem van, mellette akkumulátoros tároló és otthoni töltési lehetőség.
Holoda szerint ezt a piac jól ki tudná építeni, ha az állam nem akarna minden részletet felülről irányítani.
Piac, különadók és befektetői bizalom
A szakértő szerint az új kormány egyik legfontosabb reménye, hogy nem akar mindent központilag megmondani, hanem hagyja működni a jól szabályozott piacot. Kapitány István versenyszférából érkező tapasztalata ebben szerinte biztató jel.
Az energetikai és banki különadókról Holoda kritikusan beszélt. Úgy látja, a különadók rendszere túlzottan megterhelte a versenyszférát, a bankokat és az energiaipart is. Egy befektető azt nézi, melyik ország kínál kiszámíthatóbb szabályozást, átláthatóbb adózást és jobb megtérülést.
A tőkét szerinte nem sajnálni kell, hanem értelmes feltételekkel idevonzani. Ha Magyarország rosszabb feltételeket kínál, a befektetők más országot választanak.
A kampány után jön a valóság
Breuer Péter arra kérdezett rá, mennyi időt érdemes adni az új kormánynak. Holoda szerint a szokásos száz nap jár, de az elmúlt 16 év után legalább egy évet türelmesen ki kell várni.
A családpolitikai adókedvezményekről viszont vitatkozott a műsorvezetővel. Szerinte nem egészséges, ha egy gazdaságban nemi alapon választanak ki csoportokat, amelyek adómentességet kapnak. Úgy fogalmazott: „Egy társadalom úgy működik, hogy mindenki kiveszi a társadalmi terhekből a részét.”
A beszélgetés végén Breuer Péter a közös teherviselés 1848-as gondolatát kapcsolta tovább a következő alkalomra. Holoda Attila értékelése szerint az új energetikai korszak első próbája az lesz, hogy a kormány piaci alapon, kiszámítható szabályozással, Paks II. ügyében pedig világos döntésekkel tud-e elindulni.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
