„Amerika nélkül a NATO nem NATO” – Kis-Benedek József szerint Európának fel kell készülnie a bizonytalan amerikai politikára
A Pirkadat május 12-i adásában Breuer Péter vendége Dr. Kis-Benedek József biztonságpolitikai szakértő, egyetemi tanár, volt katonai attasé volt. A beszélgetés Donald Trump kiszámíthatatlan kommunikációjától az ukrajnai háború kilátásain át az amerikai csapatok európai jelenlétéig, a NATO jövőjéig és a balti, illetve lengyel biztonsági helyzetig vezetett.
Trump szavai mögött nehéz megtalálni az irányt
Breuer Péter azzal indította a beszélgetést, hogy az amerikai elnök legutóbbi megszólalásaiból nehéz volt eldönteni, tűzszünetről, a háború lezárásáról vagy újabb eszkalációról van-e szó. Kis-Benedek József szerint ebben nincs egyedül: „nehéz megérteni az elnök urat”.
A biztonságpolitikai szakértő úgy látja, Trump gyakran más üzenetet fogalmaz meg reggel, délután és akár egy repülőúton is. Szerinte egy ekkora ország vezetőjénél ez komoly bizonytalansági tényező, de végső soron az amerikai választók döntik el, milyen politikai következményei lesznek ennek.
Szóba kerültek a közelgő félidős választások is. Kis-Benedek szerint ha Trump elveszíti a politikai mozgástér jelentős részét, „béna kacsává válik”, ami akár két évig is meghatározhatja az amerikai döntéshozatalt.
Putyin célja: nem földrajz, hanem politikai kontroll
A beszélgetés hamar az orosz–ukrán háborúra fordult. Breuer Péter arra kérdezett rá, hogyan lehet tűzszünetet vagy békét kötni olyan helyzetben, amikor a frontvonalak és a politikai célok is rendezetlenek.
Kis-Benedek József szerint Putyin nem elsősorban területet akar, hanem Ukrajna politikai irányát akarja megváltoztatni. Olyan ukrán vezetést szeretne látni, amely nem nyugati, hanem oroszbarát pályán tartja az országot.
A szakértő szerint ez fegyverrel nem kényszeríthető ki tartósan. Ezért húzódik a háború évek óta, és ezért nehéz megjósolni, milyen politikai formáció alakulhat ki később Ukrajnában.
A háború emberi ára nem állítja meg a politikai célokat
Breuer Péter felvetette, hogy mindkét oldalon ezrek halnak meg, ezért valamilyen tűzszünetnek elemi érdeknek kellene lennie. Kis-Benedek erre kemény választ adott: „ezzel nem foglalkoznak különösképpen a politikusok”.
A szakértő szerint a háborúk logikájában a politikai cél kerül előtérbe, és ez történelmileg sem új jelenség. Az orosz vezetésnek határozott elképzelése van arról, mit akar elérni, miközben a Nyugat is igyekszik megakadályozni az orosz expanziós törekvéseket.
Amerika ingadozik, Európának közelebb van Ukrajna
Az amerikai támogatásról Kis-Benedek azt mondta, nehéz egyértelmű képet adni, mert Trump politikájában hol megjelenik a támogatás, hol visszafogottabbá válik. Ezzel szemben Nyugat-Európa számára Ukrajna földrajzilag és stratégiailag is közvetlenebb kérdés.
A szakértő szerint az európai államok érdeke, hogy Ukrajna térségében ne alakuljon ki orosz dominancia. Ez magyarázza, miért próbálják fegyverrel, pénzzel és politikai támogatással is fenntartani Ukrajna ellenállását.
Európai hadsereg? Egyelőre inkább remény
Breuer Péter az európai hadsereg lehetőségét is felvetette, különösen az amerikai csapatkivonásokkal kapcsolatos nyilatkozatok után. Kis-Benedek óvatosan fogalmazott: „a remény hal meg utoljára”, de szerinte valódi európai hadsereg rövid távon nem várható.
Az amerikai csapatok európai jelenlétéről azt mondta, a kivonulás nem egyszerű vagy gyors folyamat. Németországban és Olaszországban is vannak olyan bázisok és katonai képességek, amelyek a térség védelmi rendszerének részei. Ezek felszámolása komoly geopolitikai következményekkel járna.
Kis-Benedek szerint a NATO-csúcson kulcskérdés lesz, milyen megállapodás születik az amerikai szerepvállalásról.
„Amerika nélkül a NATO nem NATO”
A szakértő szerint az Egyesült Államok kiválása vagy háttérbe húzódása alapjaiban változtatná meg a NATO-t. „Amerika nélkül a NATO nem NATO” – fogalmazott.
Úgy látja, ha létrejönne egy Amerika nélküli európai védelmi struktúra, annak már más szervezetnek és más névnek kellene lennie. Kanada helyzetét is érintette, utalva arra, hogy Trump korábbi kijelentései ott is komoly politikai érzékenységet váltottak ki.
Magyar katonák Ukrajnában? „Szó sincs róla”
Breuer Péter a magyar közvélemény egyik visszatérő félelmére is rákérdezett: mehetnek-e magyar katonák Ukrajnába. Kis-Benedek József egyértelműen válaszolt: „szó sincs róla”.
Szerinte ez kampánycélú riogatás volt, amelyet nem kell komolyan venni. Magyarország nyugati szövetségi rendszerhez tartozik, de ebből nem következik, hogy magyar katonák Ukrajnába mennének harcolni.
Balti félelmek, lengyel erő
A balti államokról Kis-Benedek azt mondta, érthető, hogy tartanak Oroszországtól, mert földrajzilag közvetlenül fenyegetett helyzetben érzik magukat. Ugyanakkor a szakértő szerint veszélyes lehet, ha egy kis ország provokálja az oroszokat.
Lengyelországot egészen más kategóriába sorolta. Szerinte Lengyelország középhatalom, jelentős katonai fejlesztésekkel, komoly védelmi kiadásokkal és erősödő hadsereggel. Úgy látja, a lengyel haderő már Németország szintjéhez mérhető, miközben a lengyel gazdaság is sokat fejlődött.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
