Magyarország nem engedhet a zsarolásnak
?si=4Bo07uYbC32gdYlG
Bakondi György, a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója a Heti TV Pirkadat című műsorában a migrációs helyzetről és annak európai hatásairól beszélt.
A főtanácsadó elsőként arról beszélt, hogy a tavalyi évben 17 százalékkal nőtt a migráció, és a mostani világpolitikai helyzet azt mutatja, ez az arány idén is növekedni fog. Ennek már az év elején is több oka van, egyrészt a gázai konfliktus és annak kiterjedése, másrészt Afrikában a Száhel-övezetben kirobban válság. Ez utóbbi kapcsán elhangzott, nem lehet tudni, mi lesz ennek a helyzetnek a végeredménye, most csak a bizonytalanságot lehet érezni. Sajnálatos módon az EU nem ad jó válaszokat, most ugyan elfogadtak egy új migrációs paktumot, ám ennek számos olyan eleme van, amelyre meghívóként tekinthetnek a migránsok. Az is szomorú tény, hogy az Európai Közösség számos kérdésben sem egységesen, hanem többségi szavazással dönt. A magyar kormány többször is tiltakozott, ahogy például a sokak által nem létezőnek tekintett, ám mégis valóságos migráns kvóta ellen.
Mindeközben Törökországban jelenleg 3,8 millió legális migráns tartózkodik. Az illegális migránsok számáról nincsenek konkrét adatok, de nyilvánvalóan ez is egy hatalmas szám lehet. Ez a közel négymillió ember a Török-EU megállapodásnak köszönhetően marad ott, ahol jelenleg van. Az, hogy mit hoz a jövő, persze sokban függ a június-júliusi választásoktól is. A török kormány több rendőrségi akciót is végrehajtott, melynek során illegális migránsokat és embercsempészeket is elfogtak, a szír és iráni határaikon pedig falakkal igyekeznek megállítani az illegális migrációt.
A térséget illetően az egy jó hír, hogy a régóta fennálló görög-török feszült viszony, ami többek között a migráció kapcsán is erős volt, enyhülni látszik, kompromisszum van születőben. A térséghez tartozik még az a hír is, mely szerint a jemeni lázadók több kereskedelmi hajót is megtámadtak, szerencsére az amerikai és angol összefogás több csapást is mért az Irán által támogatott lázadókra.
Magyarországot illetően Bakondi György azt mondta, fontos lenne, ha az EU anyagilag támogatná a déli határ védelmét, hiszen Magyarország itt Európát is védelmezi. Ám az is igaz, hogy eddig egy fillér sem jött, ez a vita 2015 óta tart, ami most kiegészült az uniós források zárolásának ügyével is. Ma már világosan mondta el az Európai Bizottság elnöke, az ország csak akkor juthat hozzá az egyébként neki jogosan járó pénzekhez, ha két fontos kérdésben, az LMBTQ ügyben és a migrációban az európai álláspontot képviseli. Azonban azt többször is hangsúlyozta a kormány, Magyarország nem engedhet a zsarolásnak.
Visszatérve a déli határ környékén történtekre, a főtanácsadó szerint Európa nem akarja észrevenni, ami a határ szerb oldalán történik, az embercsempész bandák közti fegyveres konfliktusokat. Olyannyira furcsa a helyzet, előfordulhat az is, hogy valaki a határ szerbiai oldaláról rálő a magyar oldalon dolgozó járőrre, majd utána fegyverét eldobva, a kerítésen átjutva kér politikai menedékjogot. Az EU szerint ez rendben van, le kell folytatni az eljárást, ám Magyarország úgy vélekedik, ez lehetetlen állapot.
