A BreuerPress és a HetiTV hírei 2024.01.14.
A pedagógusok béremeléséről is vitázik a kormány a szakszervezetekkel.
Izrael nem akarja végleg megszállni a Gázai övezetet – közölte a miniszterelnök.
A magyar és az ukrán külügyminiszter készíti elő a kétoldalú csúcstalálkozót.
Lengyelországban egyre feszültebb a belpolitikai helyzet.
Hírek:
A kormány bízik benne, hogy a pedagógusok bérének emelése segít fenntartani a magas érdeklődést a pálya iránt. A Belügyminisztérium parlamenti államtitkára megerősítette azt is, hogy nagyon fontosnak tekintik a pedagógusok anyagi és erkölcsi megbecsülését. Rétvári Bence kifejtette, bíznak benne, hogy jó képességű tanárok fogják a gyermekeket oktatni és nevelni, így magas színvonalú lesz az oktatás, ami a gyermekek és a családok érdekét szolgálja. Emlékezetes, a kormány azt vállalta, hogy két ütemben a diplomás átlagbér 80 százalékára emeli a pedagógusbéreket. Az ehhez szükséges összeg egy része uniós forrásból származik, mintegy 85 százalékát pedig a nemzeti költségvetésből fedezik.
Eközben viszont a pedagógus érdekképviseletek még a jövő héten is folytatják a sztrájkbizottsági tárgyalást a kormány képviselőivel. Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke szerint a most esedékes mintegy 32 százalékos béremelést a tavalyi átlagbértömegből számolják ki, ami azt jelenti, hogy az érintettek így kevesebbet kapnak, mintha a novemberi bért egészítették volna ki. Úgy vélte, az iskolaigazgatóknak és a tankerületi vezetőknek lesz a legnagyobb szerepük abban, hogy ne a minimális összeggel emelkedjenek a bérek, hanem lehetőség szerint többel. Nagy Erzsébet, a PDSZ országos választmányának ügyvivője hozzátette, egyelőre nem engednek a sztrájkkövetelésekből, mert változatlanul túl nagynak tartják a munkaterhelést, a túlmunkákat pedig még mindig nem fizetik ki.
Magyar-szlovák kormányfői találkozó lesz kedden Budapesten. A szeptember végén tartott választásokon győztes Robert Ficot hivatalos látogatásra várják a magyar fővárosba. Újabb megválasztása után ez lesz az első alkalom, hogy megbeszélést folytat Orbán Viktorral, akitől jelentős támogatást kapott. Pozsonyban ugyanakkor arra hívják fel a figyelmet, hogy bár a két miniszterelnök sok kérdésben hasonló állásponton van, az együttműködés nem lesz annyira szoros, mint korábban. Ennek jele volt, hogy a magyar kormányfő a decemberi uniós csúcson egyedül maradt, amikor ellenezte Ukrajna csatlakozási tárgyalásainak megkezdését, majd végül kivonult a szavazásról.
Az izraeli hadsereg tovább támadja a Hamasz palesztin terrorszervezet állásait a Gázai övezetben. A katonai szóvivő szerint a harcok elsősorban az övezet déli részén, Han-Junisz környékén folynak, a föld alatt és a föld felett is. Mint közölték, az izraeli csapatok feltártak több mint háromszáz, és megsemmisítettek több mint száz alagutat a térségben. A Hamász több harcosa légicsapásban vesztette életét a Gáza középső részén fekvő al-Magazi térségében. Az izraeli haditengerészet az iszlamisták katonai telepeit, raktárait és hajóit támadta a tengerparton. A Hamasz felügyelte gázai egészségügyi minisztérium szerint a háború október 7-i kezdete óta több mint 23 ezren haltak meg és majdnem 60 ezren sebesültek meg a Gázai övezetben.
Az izraeli miniszterelnök megerősítette, hogy országa nem akarja véglegesen megszállni a Gázai övezetet, vagy kitelepíteni a lakosságát. Benjámin Netanjahu kifejtette, katonáik a Hamasz terroristái és nem a palesztin lakosság ellen harcolnak, mégpedig teljes összhangban a nemzetközi joggal. Ezzel utalt arra, hogy a hágai Nemzetközi Bíróság meghallgatta Dél-Afrika keresetét, melyben a palesztinok elleni népirtással vádolják Izraelt. Netanjahu képmutatónak nevezte a vádakat. Az október 7-i Izrael elleni támadásra utalva úgy fogalmazott, a holokauszt óta a legszörnyűbb bűnt követte el egy terrorszervezet a zsidó nép ellen, és ebben a helyzetben a holokausztra hivatkozva igyekeznek védeni ezt a szervezetet.
Az amerikai külügyminiszter nem könyvelhetett el jelentős eredményeket egyhetes közel-keleti körútja végeztével. Antony Blinken többek között tárgyalt Törökországban, Jordániában és Egyiptomban, majd végül felkereste Izraelt. Fő célja a gázai háború lezárása és tovább terjedésének megakadályozása volt. Találkozott az államfővel, valamint a szűk hadikabinet tagjaival, Megpróbálta elérni, hogy Izrael engedje vissza otthonaikba a Gázai övezet északi részén élő és jelenleg a déli menekülttáborokban tartózkodó embereket. Tárgyalt a humanitárius segítségnyújtás növeléséről és a kiterjedt gázai hadműveletek befejezéséről. Blinken három hónap alatt ötödször látogatott a térségbe.
Holnaphoz két hétre magyar-ukrán külügyminiszteri találkozón igyekeznek előkészíteni a már korábban meghirdetett kétoldalú csúcstalálkozót. Ezt közölte Szijjártó Péter, amikor bejelentette, hogy Ungváron folytat megbeszélést ukrán kollégájával, Dmitro Kulebával. Úgy fogalmazott, áttekintik a kétoldalú együttműködés kérdéseit, és megvizsgálják, hogy a felső szintű ülés segíthet-e a kapcsolatok előre mozdításában. Jelezte, ezen múlik, hogy a siker reményében ülhessenek össze a két ország vezetői, vagyis Orbán Viktor és Volodimir Zelenszkij. Emlékezetes, hogy a csúcstalálkozót az ukrán elnök kezdeményezte. Az uniós tagállamok vezetői közül a magyar kormányfő az egyetlen, aki a háború majdnem két évvel ezelőtti kezdete óta még nem járt Kijevben.
Az ukrán államfő eközben arra figyelmeztetett, hogy Vlagyimir Putyin egyáltalán nem szándékozik véget vetni az Ukrajna elleni háborúnak. Volodimir Zelenszkij úgy vélte, az orosz elnök addig nem nyugszik, amíg le nem rombolja Ukrajnát. „Ezután Litvánia, Lettország, Észtország, Moldova lehet a következő, ha Ukrajna nem éli túl” – tette hozzá. Litvániai látogatásán megerősítette, hogy országa partnerei nem követelik Kijevtől a háború befagyasztását. Ugyanakkor kifogásolta, hogy nem kap elég légvédelmi rendszert. Közölte, arra számít, hogy a tavaszi washingtoni NATO-csúcstalálkozón határoznak az ukrán légvédelem megerősítéséről. Ezzel összefüggésben abban is bízik, hogy országa közelebb kerülhet a jövendő NATO-tagsághoz.
Az Egyesült Államokban a jelenlegi és a volt elnök éles szópárbajával indult a novemberben esedékes elnökválasztás kampánya. Joe Biden és Donald Trump a Capitolium elleni támadás harmadik évfordulója kapcsán nyilatkozott. A demokrata elnök azzal vádolta elődjét, hogy saját hatalomra kerülése érdekében kész lenne feláldozni a demokráciát. Kifogásolta, hogy Trump nem ítélte el a politikai erőszakot a január 6-i események után. Emlékezetes, hogy az épületet megrohamozó tüntetőket lényegében a volt elnök bujtotta fel, miután nem ismerte el a választások eredményét. Donald Trump viszont azzal vágott vissza, hogy Biden az amerikai történelem legrosszabb elnöke, aki úgy lerombolja az országot, ahogy korábban senki más nem tette.
Varsóban csak a jövő héten ül össze ismét a parlament, amelynek működését egy hétre felfüggesztették. Az idő azonban sürgeti az új kormányt, ha ugyanis a hónap végéig nem fogadják el a költségvetést, az államfő új választásokat írhat ki. Az októberi voksoláson győztes, ám a kormányalakításra képtelen korábbi kormánypárt nagy erővel igyekszik megbénítani a jelenlegi koalíció tevékenységét. Ennek része volt a csütörtöki tüntetés, amelyen több tízezren tiltakoztak Donald Tusk kormányának lépései ellen. Eredetileg a közmédia átalakítása miatt hívták össze a demonstrációt, de utóbb két volt és elítélt kormánytag letartóztatása ellen tüntettek. A börtönbe került és ott éhségsztrájkba kezdett politikusok mellett kiállt az államfő is, aki egyébként korábban a jobboldali kormánypárt tagja volt.
Németországban ez a hét demonstrációk jegyében telt. A gazdák hétfő óta tüntettek országszerte, a helyzetet pedig tovább rontotta a vasutasok három napos sztrájkja. Az akciókat a szociáldemokraták vezette kormány gazdasági megszorító tervei váltották ki. Az utakra vonult traktorokkal több helyen megbénították a forgalmasabb csomópontokat. Az elégedetlen gazdák a hét közepén már leállították a brémai kikötő forgalmát, de blokkolták a kamionforgalmat is. Szerdától gyakorlatilag megbénult a vonatforgalom is Németországban. A személyvonatok teljesen leálltak, a távolsági járatok közül csak minden ötödik közlekedett. A vasúti alkalmazottak a gazdatüntetésekhez csatlakozva béremelést, prémiumot és négynapos, összesen 35 órás munkahetet követeltek.
Itthon is tárgyalnak a vasutasok bérének emeléséről. Mint közölték, Lázár János miniszter kedden egyeztet az érintettekkel. A Vasutasok Szakszervezetének elnöke, Meleg János bízik benne, hogy megállapodás születhet. Emlékeztetett rá, hogy 15 százalékos vagy legalább hetvenezer forintos bérfejlesztést akarnak elérni és a béren kívüli juttatások emelését is követelik. Szerinte egyébként ahhoz, hogy végre az utasok is kevesebb fennakadást tapasztaljanak, a műszaki fázist kellene erősíteni: pályafelújításra, új mozdonyokra, kocsik beszerzésére is szükség lesz. Hozzátette, jelenleg a szerelvények, valamint a létszám hiányából fakad számos probléma. De gondot jelent az is, hogy például a Nyugati pályaudvaron lassan százötven éves a váltórendszer, amit le kellene cserélni.
Életveszélyes a Balaton jegén tartózkodni. Erre hívta fel a figyelmet a rendőrség. A parti sáv egyes részein és a kikötőkben kialakult 2-3 centiméteres jég alkalmatlan a közlekedésre és a sportolásra is. A következő napokban sem várható, hogy ez a vékony jégréteg lényegesen vastagodjon, hiszen napközben a déli órákra plusz 3-4 Celsius-fok várható. Az állóvizek jege akkor tekinthető szilárdnak, ha vastagsága eléri vagy meghaladja a 10 centimétert. A rendőrség kitért arra is, hogy a jégen tartózkodás szabályait fokozottan ellenőrzik. A helyszíni bírság 6500 forinttól akár 90 ezerig terjedhet.
Időjárás:
Egyelőre marad a télies, de nem nagyon hideg idő. Ma gyengén vagy közepesen felhős lesz az ég. Csapadék általában nem várható. A szél viszont megélénkül. A hőmérséklet napközben 1 és 7 fok között alakul, estére mínusz 7 és mínusz 2 fok közé hűl le a levegő.
