A BreuerPress és a HetiTV hírei 2023.12.22.
Orbán Viktor miniszterelnök az év végi kormányinfón a Heti TV több fontos kérdésére is válaszolt.
Nem ért egyet az LMP az M76-os autópálya tervezett építésével, mert az ellenzéki párt szerint vasútfejlesztésre kellene fordítani az autópályára szánt rekordösszeget.
Benjámin Netanjahu miniszterelnök kijelentette, hogy Izrael nem fogja befejezni a Gázai övezetben folytatott katonai hadjáratát.
Az orosz hadsereg a legharcképesebb a világon, az orosz haditechnika pedig fölényben van a nyugati fegyverekkel szemben Ukrajnában – mondta Szergej Sojgu.
Belföldi hírek:
Orbán Viktor miniszterelnök az év végi kormányinfón a Heti TV több fontos kérdésére is válaszolt. A Heti TV elsőként arra volt kíváncsi, miről tárgyaltak az EU csúcson Izrael háborúja kapcsán. A miniszterelnök válaszában elmondta, ebben a kérdésben vita volt a kormányfők között, hozzátette azt is, eltérőek voltak a vélemények. Magyarország az EU-n belül azon kisebbséghez tartozik, amelynek az a határozott álláspontja, hogy hazánknak és Európának alapvető érdeke Izrael stabilitása. A Heti TV arra is kíváncsi volt, mi a kormány véleménye arról, hogy az Európai Unió által nyújtott támogatások egy terrorszervezethez jutnak el. Orbán Viktor válaszában kijelentette, alávaló dolog lenne, hogy a támogatások közvetlenül egy terrorszervezethez jussanak el, erről bizonyítékok egyébként nincsenek, ugyanakkor meg kell vizsgálni, hogy ilyen előfordulhatott-e. A Heti TV azt is szerette volna megtudni, mit gondol a kormány a szlovák és a lengyel választások után a visegrádi együttműködésről. Orbán Viktor elsőként arról beszélt, hogy a V4-es együttműködés alapgondolata az volt, hogy a közép-európai országok – már történelmi hagyományaiktól fogva is – képesek legyenek együttműködni, összefogni annak érdekében, hogy Európában ne a francia-német tengely mondja meg, mi történjék a kontinens középső részén. A miniszterelnök azt is hozzátette, ha a közép-európai országok együttes lakosságszámát, gazdasági, és ma már katonai erejét is nézzük, akkor kijelenthető, ez az együttműködés képes felvenni a versenyt akár Franciaországgal és Németországgal. A V4 ezért is volt egy nagyszerű ötlet, azonban az nem tagadható, hogy belső széthúzás és külső nyomás hatására ez most kissé szétesett.
Orbán Viktor hangsúlyozta: a jövő év politikai céljainak középpontjában az európai parlamenti választások állnak. Úgy értékelt: elég általános vélekedés Magyarországon, hogy Brüsszelben a bürokraták „egy buborékban élnek”, „Brüsszel vak”, nem látja a valóságos életet, és elrugaszkodik azoktól a problémáktól, amelyekkel nemcsak Magyarországon, hanem egész Európában küzdenek az emberek. A 2024-es EP-választások céljának ezért azt nevezte, hogy kinyissuk Brüsszel szemét, lássa a valóságot, és képes legyen arra, hogy kijavítsa azokat a vezetési hibákat, amelyeket 2023-ban elkövetett. Orbán Viktor az idei évet a nagy küzdelmek évének, 2024-et pedig a nagy tervek évének nevezte, hozzátéve, hogy az EP-választásokon megpróbálnak Brüsszelben jelentős politikai változást elérni. Bejelentette: hároméves bérfejlesztési program indulhat a tanároknak és az óvónőknek, januártól várhatóan 32,2 százalékkal emelkedik a pedagógusok átlagjövedelme. Orbán Viktor úgy fogalmazott: „ha a feltételek teljesülnek, és ehhez közel vagyunk, akkor egy hároméves bérfejlesztési programot is meg tudunk indítani a tanárok és az óvónők esetében.”
Nem ért egyet az LMP az M76-os autópálya tervezett építésével, mert az ellenzéki párt szerint vasútfejlesztésre kellene fordítani az autópályára szánt 400 milliárd forintot. Tetlák Örs, az LMP elnökségi tagja, Érd alpolgármestere azt mondta: úgy tűnik, „minden idők legdrágább” autópályája fog épülni vasútfejlesztés helyett; ez tökéletesen mutatja, hogy „nem zöld a kormány”. Kifogásolta azt is, hogy a tervezett autópálya „rekorddrágán”, kilométerenként 9 milliárd forintért épülne; ráadásul az útvonala érintené a Kis-Balaton természetközeli élőhelyeit is. Az LMP politikusa úgy fogalmazott: azt várják, hogy a kormány ne az M76-os autópályát építse meg, hanem az arra szánt pénzt fordítsa vasútfejlesztésre, közösségi közlekedésre. Magyarország az elmúlt három évtizedben több mint kétszer annyit költött közúti fejlesztésekre, mint vasútfejlesztésre, vasúti infrastruktúrára – mondta, hozzáfűzve: ez a trend folytatódna azzal, hogy az M76-os 44 kilométeres szakasza megdöntené az eddigi „csúcstartó” M6-os fajlagos költségét is, pedig itt „alagutat sem kell” fúrni „nem létező hegyek” alá.
Külföldi hírek:
Benjámin Netanjahu miniszterelnök kijelentette, hogy Izrael nem fogja befejezni a Gázai övezetben folytatott katonai hadjáratát, amíg el nem éri céljait, és irreálisnak minősített minden, a leállításra vonatkozó javaslatot. Netanjahu kijelentése a szélsőjobboldali Bezalel Smotrich pénzügyminiszter bírálatát követően hangzott el, aki a Hamásszal egy újabb túszszabadítási megállapodásról szóló tárgyalásokról szóló híreket és különösen egy médiabeszámolót támadott, amely szerint a háborús kabinet utasította a Moszad vezetőjét, hogy tárgyaljon magas rangú palesztin biztonsági foglyok szabadon bocsátásáról a gázai izraeli foglyokért cserébe. „Folytatjuk a háborút a végsőkig” – mondta Netanjahu a médiának adott nyilatkozatában. „Addig folytatjuk, amíg a Hamász el nem pusztul – a győzelemig… amíg nem teljesül minden kitűzött célunk: a Hamász elpusztítása, túszaink szabadon bocsátása és a gázai fenyegetés megszüntetése”. „Bárki, aki azt hiszi, hogy abbahagyjuk, elrugaszkodott a valóságtól… Tüzet zúdítunk a Hamászra, pokoli tüzet” – mondta a miniszterelnök. „Minden Hamász-terrorista, az elsőtől az utolsóig, a halállal néz szembe. Csak két lehetőségük van: megadják magukat vagy meghalnak” – mondta.
A Nemzetbiztonsági Tanács vezetője, Tzachi Hanegbi csütörtökön közölt egy cikket a londoni székhelyű szaúdi „Elaph” hírportálon, részletezve Izrael jövőképét „A Hamász feletti győzelem után” periódusára. Hanegbi hangsúlyozta annak fontosságát, hogy garancia kell arra, hogy a Gázában élő kétmillió palesztin ,,nagy reménnyel tekintsen a jövőbe”. Hanegbi megjegyezte, hogy a palesztin arénában tartózkodó civil és mérsékelt erőkkel, a gázai lakosokkal és a nemzetközi közösség partnereivel együtt meg fogják vizsgálni az övezet helyreállításához és újjáépítéséhez vezető utat. Ebből a célból ,,szükség lesz a regionális és nemzetközi erők kombinációjára”. Hangsúlyozta azt is, hogy ,,nem mondunk le polgáraink biztonságáról, de Izraelnek nem érdeke a Gázai övezet polgári ügyeinek ellenőrzése, ehhez mérsékelt palesztin kormányzó testületre van szükség, amely széles körű, legitim támogatásra tesz szert a nép körében, és nem mi fogjuk eldönteni, hogy ki legyen az”. A nemzetbiztonsági tanácsadó hozzátette, hogy Izrael tisztában van a nemzetközi közösség és a térség országainak azon vágyával, hogy a Hamász utáni napon integrálják a Palesztin Hatóságot: „Egyértelművé tesszük, hogy ehhez a Palesztin Hatóság alapos reformjára lesz szükség, elismerve kötelezettségét, hogy Gázában, Ramallahban, Dzseninben és Jerikóban a mértékletesség és a tolerancia értékeire oktatja a fiatalabb generációt anélkül, hogy erőszakra buzdítana Izrael ellen”.
Az ENSZ Közgyűlése egyhangúlag elfogadta azt a Magyarország által kezdeményezett határozatot, amelynek célja az egészségügyi intézmények ivóvízellátásának, szanitációjának és higiéniájának javítása – jelentette be a külgazdasági és külügyminiszter közösségi oldalán. Szijjártó Péter azt írta: „Régóta mondjuk, hogy Magyarország kész kivenni a részét a vízzel kapcsolatos globális kihívások megoldásából, ezek ugyanis súlyos kockázatokat rejtenek, amelyek könnyen újabb migrációs hullámok megindulásához vezethetnek.” A magyar határozati javaslat most globálisan is egy lépés lehet azon „megrázó jelenség” felszámolása felé, hogy világszerte minden ötödik egészségügyi intézményben nincs tiszta ivóvíz és megfelelő higiéniai szolgáltatás – közölte a tárcavezető, hozzáfűzve, ez 1,7 milliárd embert érint globálisan, legsúlyosabban a fejlődő országokat. „Mi nagyon sokat invesztáltunk abba, hogy a magyar vízipari, vízkezelési technológiák a lehető legfejlettebbek legyenek, így nyugodtan kimondhatjuk, hogy vízipar és víztechnológia tekintetében Magyarország a világ abszolút élvonalába tartozik” – hangsúlyozta Szijjártó Péter.
Bartlomiej Sienkiewicz kulturális és örökségvédelmi miniszter kirívó módon alkotmányt sértett, amikor parlamenti határozat alapján intézkedett a közmédia ügyében – jelentette ki Andrzej Duda lengyel elnök a Radio Zet kereskedelmi rádióban. Az államfő annak kapcsán nyilatkozott, hogy a miniszter felmentette a közmédia vezérigazgatóit, és új felügyelőtanácsokat alakított ki ott, a szejmben megszavazott, a közmédiáról szóló határozatra, valamint a kereskedelmi társaságokról szóló törvényre hivatkozva. „Nem lehet az úgy, hogy a szejm határozatokat ad ki, amelyek a miniszter szerint helyettesítik, illetve megváltoztatják a törvényeket” – hangsúlyozta Duda, aki anarchiának nevezte Sienkiewicz eljárását. Rámutatott: a közmédia vezetésének kinevezését és felmentését a Nemzeti Médiatanácsról (RMN) szóló törvény szabályozza, ezt a jelenlegi parlamenti többség alkotmányos úton módosíthatja, de nem kerülheti meg. Jelezte: kész egyeztetni az új parlamenti többség politikusaival az RMN-ról szóló törvény módosításáról. A lengyel alkotmány szerint az államfő megvétózhatja a parlament által megszavazott törvényeket. Duda ebben a vonatkozásban felidézte: amikor december 13-án beiktatta Donald Tusk kormányát, „valótlannak nevezte azokat a médiaértesüléseket”, miszerint „majd megakadályoz” minden törvényi változtatást.
Szymon Holownia, a lengyel alsóház (szejm) elnöke bejelentette, hogy az államfő közbenjárása ellenére aláírja a szerdán letöltendő szabadságvesztésre ítélt Mariusz Kaminski és Maciej Wasik, a korrupcióellenes hivatal (CBA) volt vezetői, jelenlegi ellenzéki képviselők mentelmi jogának felfüggesztését. A varsói kerületi bíróság másodfokon kétéves szabadságvesztésre ítélte Kaminskit és Wasikot, az ellenzéki Jog és Igazságosság (PiS) képviselőit, akiket ugyanebben az ügyben Andrzej Duda elnök korábban már kegyelemben részesített. Kaminski november végéig belügyminiszter, Wasik pedig december elejéig belügyminiszter-helyettes volt a PiS kormányában. A mandátumvesztésről szóló dokumentum elkészült, „valószínűleg hamarosan alá is írja” – közölte csütörtökön a házelnök, hozzátéve, hogy a döntés ellen a legfelsőbb bíróságnál lehet fellebbezni. Holownia azzal érvelt, hogy jogi elemzések szerint a mandátumok ténylegesen már a képviselőkkel szembeni ítélet meghozatalakor megszűntek, ő csak hivatalosan megerősíti a tényt.
Az orosz hadsereg a legharcképesebb a világon, az orosz haditechnika pedig fölényben van a nyugati fegyverekkel szemben Ukrajnában – mondta Szergej Sojgu védelmi miniszter a tárca eheti elnökségi ülésén. – Az orosz fegyveres erők képesek megfelelően és időben reagálni bármely modern ellenfél akcióira. Ami a mai napot illeti, az orosz hadsereg a legjobban kiképzett és harcképes a világon, fejlett fegyverzettel, amelyet harci körülmények között teszteltek. „A szankciók ellenére több csúcstechnológiás fegyvert gyártunk, mint a NATO-országok” – mondta Szergej Sojgu védelmi miniszter. Az orosz csapatok óriási területet szabadítottak fel, négy régió több mint 83 ezer négyzetkilométeres területtel és közel ötmillió fős lakossággal csatlakozott Oroszországhoz. Az Azovi-tenger orosz beltengerré vált. A Krímbe már szárazföldi folyosó vezet, és helyreállt a vasúti közlekedés a Donbászba – közölte.
Időjárás:
Ma egy hidegfront hoz változást. Mindenütt felhős, esős időre számíthatunk.
Este többfelé megerősödhet a szél is.
A hőmérséklet jellemzően 5 – 9 fok köré emelkedik.
