Életbe lépett a Hamásszal kötött túszegyesség, aminek eredményeként 50 foglyot fokozatosan szabadon engednek

A BreuerPress és a HetiTV hírei 2023.11.25.Súlyos támadások veszélyeztetik a magyar szuverenitást és ezáltal a magyar emberek biztonságát – hangsúlyozta Bakondi György.

A baloldal számára a Budai Vár csak egy „operettdíszlet” – vélekedett Rétvári Bence.

Életbe lépett a Hamásszal kötött túszegyesség, aminek eredményeként 50 foglyot fokozatosan szabadon engednek.

Megkezdődött az uniós források folyósítása Magyarországnak, a tárgyalások folytatódnak – közölte Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter.

Belföldi hírek:

Súlyos támadások veszélyeztetik a magyar szuverenitást és ezáltal a magyar emberek biztonságát – hangsúlyozta a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója. Bakondi György a szuverenitás és a biztonság összefüggéséről szólva elmondta, hogy a magyar kormány még 2015-ben úgy döntött: a belső biztonság érdekében megakadályozza, hogy ismeretlen személyazonosságú emberek, a szervezett bűnözés segítségével, jogellenesen behatoljanak magyar területre. Ennek eredménye, hogy Magyarországon nincs terrortámadás – emelte ki. Ugyanakkor – tette hozzá – a döntése miatt szüntelenül politikai támadások érik a magyar kormányt. Szólt arról is, hogy az Európai Unióban nagyon intenzíven halad az „új bevándorlási és migrációs paktum” kidolgozása. Úgy fogalmazott: „ránk akarja kényszeríteni azt a megoldást, amely láthatóan Nyugat-Európában kudarcot vallott és súlyos következményekhez vezetett.” A magyar kormány ezt továbbra sem támogatja – jelentette ki. Hozzátette: a magyar nemzet önrendelkezési jogát érő támadások a magyar emberek biztonságát fenyegetik. Ezért a most indult nemzeti konzultáció egyik kérdése arra irányul, hogy a magyar emberek mondjanak véleményt azon uniós elgondolásról, amely Magyarországot „migránsgettók” létrehozására kényszeríti – mondta a főtanácsadó.

Kovács Zoltán nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkár szerint az a legviccesebb, amikor a modern, liberális „rémuralom” egyik leghírhedtebb alakja a saját téveszmés politikai utópiájától vezérelve a jogállamiságról vitatkozik, miközben szembemegy az Európai Unió összes bevett szabályával és a demokrácia alapelveivel. Az X közösségi oldalon csütörtökön közzétett bejegyzésében Kovács Zoltán Daniel Freund (Zöldek/Európai Szabad Szövetség) európai parlamenti képviselő bejegyzésére reagált, amely szerint meg kell vonni az uniós támogatásokat és el kell venni a szavazati jogot Magyarországtól. Az államtitkár szerint ez legalább annyira szánalmas, mint amennyire veszélyes.

A baloldal számára a Budai Vár csak egy „operettdíszlet” – szembesítette az ellenzéket közösségi-bejegyzésében Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára. Parlamenti felszólalásában Gy. Németh Erzsébet, a Demokratikus Koalíció országgyűlési képviselője azért méltatlankodott, mert a kormány több száz millió forintból felújította a Budai Várat. Rétvári Bence emlékeztetett, hogy a baloldaltól nem áll messze a nemzeti szimbólumok gyalázása: az első Orbán-kormány alatt a Szent Koronát micisapkázták, most a Budai Várat becsmérlik. Nekik a nemzeti történelem nem számít, nekik a történelmi épületek nem értékek, nekik az identitás nem fontos, nekik a szuverenitás nem lényeges – sorolta az államtitkár, majd rámutatott: „mi viszont büszkék vagyunk elődeink örökségére, igyekszünk megőrizni, régi fényét újjáéleszteni.”

Külföldi hírek:

Életbe lépett a Hamásszal kötött túszegyesség, aminek eredményeként 50 foglyot fokozatosan szabadon engednek. A hivatalos bejelentést Benjamin Netanyahu tette meg. Ezek a foglyok, az elsők abból a mintegy 240 emberből, akiket a Hamász terroristák erőszakkal fogtak el az izraeli déli közösségek és bázisok ellen október 7-én elkövetett atrocitások során. Most egy négynapos tűzszünet keretében, amely egyébként meghosszabbítható, visszamehetnek Izraelbe. Elsősorban a Hamász 30 gyermeket, nyolc anyát és 12 felnőtt nőt ad át a Vöröskeresztnek. Izrael vállalta, hogy tíz további fogoly szabadon bocsátásáért cserébe még egy nappal meghosszabbítja a tűzszünetet.

Péntek reggel megkezdődött a tűzszünet a Gázai övezetben, és délután 4-kor átadták az első izraeli túszokat – közölte a katari külügyminisztérium szóvivője. A Gázai övezetet uraló iszlamista Hamász szervezet pénteken 13 olyan túszát engedte szabadon, akit fegyveresei az október 7-i terrortámadásban Izraelből elhurcoltak. A katari közvetítéssel megszületett megállapodás szerint négy nap alatt összesen ötven izraeli, főképp gyerekek és anyák térhetnek haza. A szabadulók névsorát előre átadták Izraelnek, és az eljutott a miniszterelnöki hivatalhoz. A katari külügyminisztérium szóvivője elmondta, hogy Dohában a megállapodás céljának tekintik a végleges fegyverszünet elérését is. A tűzszünet napjain további túszokat engednek szabadon, de átszállításukról biztonsági okokból nem adtak részleteket.

A Hezbollah több tucat rakétát lőtt ki Észak-Izraelre az október 7. óta Libanonból kilőtt egyik legnagyobb rakétatűzben, ami miatt az északi városokban és településeken emberek ezrei rohantak a bunkerekbe. Az incidensért Hezbollah vállalta a felelősséget. A Hezbollah vállalta a felelősséget több páncéltörő irányított rakéta és aknavető elleni támadásért is, amelyeket különböző észak-izraeli célpontok ellen intéztek, köztük a Felső-Galileában lévő Menara Kibbutz ellen, amely néhány épületben kárt okozott – jelentette a hadsereg rádiója. Közel 100 rakétát és aknavetőt lőttek ki Libanonból Észak-Izraelre.

A chisinaui kormány úgy látja, a Moldovai Köztársaságnak minden esélye megvan arra, hogy 2030-ig teljesítse az európai uniós csatlakozás által megkövetelt kötelezettségeit, s megszerezze az EU-tagságot. Az Európai Bizottság november 8-án a csatlakozási tárgyalások megkezdését javasolta Ukrajna mellett Moldova esetében is. A lépésről várhatóan a decemberi uniós csúcson születik döntés. Nicu Popescu külügyminiszter egy sajtótájékoztatón újságírói kérdésre válaszolva azt mondta, nem aggasztják a Magyarország által Ukrajna vonatkozásában megfogalmazott fenntartások. Kijev esetében is a csatlakozási tárgyalások megkezdését javasolta az Európai Bizottság, s egyes vélemények szerint lehet olyan tagállam, amely „csomagban” utasítja el az előrelépést integrációs folyamatban. „Nagyon jó az együttműködésünk Magyarországgal, és biztosak vagyunk abban, hogy Budapest határozottan támogatja a Moldovai Köztársaság európai törekvéseit és az EU-csatlakozásunkat. Magyarország a kétoldalú megbeszéléseken mindig egyértelmű és állandó támogatását hangsúlyozta a Moldovai Köztársaság európai integrációját illetően” – fogalmazott Nicu Popescu.

Az Európai Unió szerint egyértelmű fenyegetést jelent a nemzetközi békére és biztonságra nézve, hogy Észak-Korea ballisztikusrakéta-technológiát alkalmazva katonai műholdat bocsátott fel – jelentette ki Josep Borrell uniós külügyi és biztonságpolitikai főképviselő. Josep Borrell az Európai Unió nevében közzétett nyilatkozatában arra reagált, hogy kedden Észak-Korea valószínűleg orosz segítséggel pályára állított egy katonai kémműholdat. Az uniós főképviselő kijelentette, az EU határozottan elítéli a műhold felbocsátását, mely – mint kiemelte – az ENSZ Biztonsági Tanácsának az ilyen fellövéseket tiltó határozatainak kirívó megsértését jelenti. „Alapvető fontosságú, hogy valamennyi ENSZ-tagállam, különösen az ENSZ Biztonsági Tanácsának tagjai, teljes körűen végrehajtsák az ENSZ Észak-Koreával szemben bevezetett szankcióit annak érdekében, hogy Phenjan teljes, ellenőrizhető és visszafordíthatatlan módon felhagyjon nukleáris fegyvereinek és egyéb tömegpusztító fegyvereinek fejlesztésével és gyártásával, valamint ballisztikusrakéta- és nukleáris programjaival” – fogalmazott.

Elfogadhatatlan, és nem meggyőző a német hatóságok érvelése, amellyel elutasítják, hogy Németország humanitárius kifizetéseket folyósítson Leningrád nem zsidó származású védőinek és a blokád túlélőinek – közölte Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője sajtótájékoztatóján. „Teljesen elfogadhatatlannak és kevéssé meggyőzőnek tartjuk az NSZK hatóságainak kifogásait és arra való hivatkozását, hogy a kérdést állítólag rendezték azáltal, hogy Németország a második világháború lezárását követően jóvátételt fizetett a Szovjetuniónak. Elvileg nem állhat fenn semmilyen jogi összefüggés a háború utáni jóvátételek és a leningrádi blokád ma élő túlélőinek az emberi igazságosság helyreállítására irányuló törekvése között ” – mondta Zaharova. A második világháborús leningrádi blokád túlélői és a város védelmének veteránjai szeptemberben azzal az igénnyel fordultak a német kormányhoz, hogy mindenkire terjessze ki a humanitárius kifizetéseket, akik túlélték a blokádot, beleértve a nem zsidó nemzetiségű személyeket is.

Megkezdődött az uniós források folyósítása Magyarországnak, a tárgyalások folytatódnak – közölte a területfejlesztési miniszter. Navracsics Tibor hangsúlyozta: örömmel értesültek arról, hogy a tárgyalások eredményeként az Európai Bizottság végre lehetővé tette, hogy Magyarország hozzáférjen az európai uniós forrásokhoz, és megkezdődött azok folyósítása. Természetesen folytatjuk a tárgyalásainkat, hiszen az a cél, hogy a Magyarországot megillető összes uniós forráshoz minél hamarabb hozzájussunk – mondta.

Feszültséget okoz a Dél-kínai-tenger térségében a Fülöp-szigetek azzal, hogy külföldi erőket toborzott a járőrözéshez – közölte a kínai hadsereg. „A kínai hadsereg magas fokú éberséget tart fenn, határozottan megvédi szuverenitását, tengeri jogait és érdekeit, valamint határozottan megvédi a békét és a stabilitást a Dél-kínai-tengeren” – hangsúlyozták a közleményben. Manilai tisztviselők közölték, hogy hadseregük és az amerikai hadsereg közös tengeri és légi járőrözést indított a Tajvanhoz közeli vizeken. A bejelentésre egy nappal azután került sor, hogy a Fülöp-szigeteki elnök egy hawaii konferencián azt mondta: a Dél-kínai-tengeren kialakult helyzet „a korábbinál is súlyosabbá vált”, mivel a kínai hadsereg egyre közelebb kerül a Fülöp-szigetek partvonalához.