Az izraeli hadsereg újabb gázai és libanoni célpontokat lőtt, és likvidálta a Hamász egyik vezetőjét – tudatta a katonai szóvivő Izraelben

A BreuerPress és a HetiTV hírei 2023.10.01.A magyar külpolitika szíve közepe továbbra is a nemzetpolitika – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.

A Demokratikus Koalíció (DK) hivatali visszaélés miatt feljelentést tesz a kórházi fertőzések ügyében – jelentette be Varga Zoltán, a parlament népjóléti bizottságának DK-s elnöke.

Az izraeli hadsereg újabb gázai és libanoni célpontokat lőtt, és likvidálta a Hamász egyik vezetőjét – tudatta a katonai szóvivő Izraelben.

Már 2030 előtt az Európai Unió tagjává válhat Montenegró, csak politikai akaratra van szükség hozzá.

Belföldi hírek:

Ma van mindenszentek napja, a keresztények ünnepe, az üdvözült lelkek emléknapja, melyet a katolikus keresztény világ november 1-jén tart. Nem tévesztendő össze a halottak napjával, amit 998 óta tart meg az egyház a következő napon, november 2-án az elhunyt, de az üdvösséget még el nem nyert hívekért. Az ünnep 741-ben, III. Gergely pápa idején jelent meg először a megemlékezés napjaként. A hagyomány szerint egyetemes ünneppé IV. Gergely pápa tette. A katolikus és az ortodox keresztény egyházak ünnepe Magyarországon 2000-től újra munkaszüneti nap.

Orbán Viktor miniszterelnök kedden a Karmelita kolostorban fogadta Kollár Lajost, a Professzorok Batthyány Köre (PBK) elnökét – közölte Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke. Kollár Lajos tájékoztatta Orbán Viktort a civil tudós testület elmúlt időszakban elvégzett munkájáról. A miniszterelnök és a PBK elnöke a Magyarország előtt álló legfontosabb kihívásokról is tárgyalt, a veszélyek koráról, a háborúkról, a demográfiai és gazdasági problémákról, a nemzeti szuverenitásról. Az egyre veszélyesebbé és kiterjedtebbé váló háborús konfliktusok kapcsán a béke fontosságát hangsúlyozták. Felidézték a Professzorok Batthyány Köre márciusban kiadott állásfoglalását, amely a békéről és a világháború elkerüléséről szólt. A testület elnöke a megbeszélésen további együttműködést ajánlott a magyar kormánynak szakmai, tudományos kérdésekben – áll Havasi Bertalan közleményében.

A magyar külpolitika szíve közepe továbbra is a nemzetpolitika, amelynek keretében a kormány már több mint 60 ezer gazdaságfejlesztési pályázatot támogatott a szomszédos országok magyarlakta területein, ami 424 milliárd forintnyi beruházást indukált – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter. A tárcavezető az Országgyűlés Nemzeti Összetartozás Bizottságának ülésén leszögezte, hogy történelmi eseményekből fakadóan Magyarország és a nemzet határai nem esnek egybe, ezért fontos feladat a határon túli magyar közösségek erősítése. „A mindenkori magyar kormánynak valóban a szívén kell viselnie a határon túl élő nemzeti közösségek sorsát” – fogalmazott. Kiemelte, ehhez hosszú távú stratégiára van szükség, de nem Budapestről kell megmondani, hogy mi a jó az érintetteknek, erről őket kell megkérdezni. Hozzátette, hogy ezt meg is tették, a válasz pedig úgy hangzott, hogy mindennek az alapja a gazdasági fejlődés, ezért indítottak gazdaságfejlesztési programokat Ausztrián kívül minden szomszédos országban.

A Demokratikus Koalíció (DK) hivatali visszaélés miatt feljelentést tesz a kórházi fertőzések ügyében – jelentette be a parlament népjóléti bizottságának DK-s elnöke sajtótájékoztatóján. Varga Zoltán úgy fogalmazott, hogy az állami kórházakban „tomboló higiéniai válságért” és a kórházi fertőzésekben elhunyt betegek haláláért „egyértelműen és kizárólag” a kormány a felelős. Az ellenzéki politikus, hozzátette, a „súlyos kormányzati megszorítások miatt” az állami kórházak már az alapvető tisztasági intézkedésekre sem kapnak elég pénzt. Arra is felhívta a figyelmet, hogy a népjóléti bizottság keddre összehívott rendkívüli ülésén sem Pintér Sándor belügyminiszter, sem a fideszes képviselők nem vettek részt.

A szlovák rendőrség befejezte kedden a magyar határon előző este elindított demonstratív akcióját az illegális bevándorlás visszaszorítására – jelentette be Matús Sutaj Estok belügyminiszter. Az eredetileg határidő nélkül meghirdetett, és végül rövidre szabott akcióról a miniszter azt mondta: „sikerült egyértelműen az illegális migránsok tudtára hozni, hogy megváltozott a szlovák migrációs politika”. A rendőrség készen áll arra, hogy bármikor ismét jelentős rendőri erőt vezényeljen ki a zöldhatár ellenőrzésére – tette hozzá. Sutaj Estok az elő hasonló akció elindításakor azt mondta: a megerősített rendőri jelenléttel egyértelműen jelezni akarják az illegális migránsoknak és az embercsempészeknek, hogy az új kormány véget vet szabad mozgásuknak az ország határain.

Külföldi hírek:

Az izraeli hadsereg újabb gázai és libanoni célpontokat lőtt, és likvidálta a Hamász egyik vezetőjét – tudatta a katonai szóvivő Izraelben. A hadsereg szóvivője, Daniel Hagari arról tájékoztatott, hogy az izraeli erők folytatták a harcot és az előrenyomulást a gázai szárazföldi hadműveletben, terroristákat semmisítettek meg a szárazföldi egységek és a légierő közös és összehangolt csapásai során, és felszámoltak több száz Hamász-célpontot. „Heves csaták zajlanak Gázában, kitartásra és türelemre lesz szükség mindannyiunktól”- mondta Hagari. A gázai túszok száma kétszáznegyvenre nőtt az eltűntek azonosítása nyomán. Az izraeli hadsereg páncélos erőivel fokozta a gázai iszlamista fegyveresekre gyakorolt nyomást az övezet északi részén. Eltalálták a Hamász páncéltörő rakétás osztagát Gázaváros északi részén az al-Azhar Egyetemnél, mely az övezetbe történt egyre mélyebb behatolást jelzi. A palesztin vörösfélhold támadásról számolt be a gázai Al-Kudsz Kórház közelében. Közlésük szerint folytatódnak az izraeli csapatok támadásai a gázai Tel Al-Hava negyedben.

Az IDF kiszabadított egy női IDF-katonát, akit a Hamász terroristái elraboltak az október 7-i mészárlás során – jelentette be hétfőn az IDF és a Sin Bét. Ori Megidish közlegény orvosi vizsgálaton esett át, és megállapították, hogy jó állapotban van és már találkozhatott a családjával is. Az IDF és a Sin Bét kijelentette, hogy továbbra is mindent megtesznek az elraboltak kiszabadítása érdekében. Ez az első alkalom, hogy az izraeli hadsereg megmentett egy, a Hamász és más terroristák által a Gázai övezetben hurcolt mintegy 240 túsz egyikét. A Hamász korábban négy túszt engedett szabadon, hogy késleltesse a szárazföldi offenzíva megindulását.

Gilad Erdan izraeli ENSZ-nagykövet nagy port kavart azzal, hogy sárga csillagot viselt a kabátján az ENSZ Biztonsági Tanács ülésén. A nagykövet és emberei mind a ruhájukra tűzték a második világháborús náci uralom alatt a zsidók elnyomásának és megkülönböztetésének jelképét. Erdan kijelentette, hogy a nagyszüleihez és milliónyi zsidó ember felmenőihez hasonlóan ő is hordani fogja a csillagot, a kabátja hajtókáján a „Soha újra” felirattal. Beszédében a nagykövet Izrael gázai offenzíváját a szövetségesek 1944-es normandiai partraszállásához hasonlította, és kigúnyolta a Biztonsági Tanácsot mondván, ha a tanács akkor már létezett volna, valószínűleg inkább arról vitáztak volna, hogy Münchenben mennyi elektromos energia és üzemanyag maradt. Erdan ezzel válaszolt arra, hogy egyre többen aggódnak azért mennyien halhatnak meg Gázában, a már eddig megölt több ezer áldozaton felül. Hangsúlyozta, hogy a Hamász október 7-ei mészárlását követően most összehasonlítani az izraeli és a palesztin oldalon a halottak számát éppúgy elfogadhatatlan, mintha a második világháborús német és brit áldozatok számát hasonlítanák össze.

A jemeni húszi lázadók azt állították kedden, hogy Izrael ellen irányított drónokat indítottak válaszul a Hamász ellen indított háborúra. Az izraeli hadsereg korábban közölte, hogy „ellenséges” repülő eszköz észlelt a vörös-tengeri üdülőváros, Eilat közelében, ahol megszólaltak a figyelmeztető szirénák. Az AFP francia hírügynökség kérdésére az incidensről a húszi kormány miniszterelnöke, Abdel Aziz bin Habtur azt mondta, hogy „ezek a drónok Jemenhez tartoznak”. A húszik, akik 2014-ben átvették az ellenőrzést a jemeni főváros, Szanaa felett, az Izraellel szembeni „ellenállás tengelyének” tagjai, és „szavakkal és drónokkal” fognak harcolni – tette hozzá. Az izraeli hadsereg szerint az incidens nem jelentett veszélyt vagy kockázatot civilekre.

Mivel új politikai horizont létrehozására van szükség az izraeli-palesztin konfliktus tartós megoldásához, a Közel-Kelet kiemelt prioritás lesz az Európai Unió Tanácsa január elsején kezdődő belga elnökségének napirendjén – jelentette ki Hadja Lahbib belga külügyminiszter egy belga napilap kedden közzétett beszámolója szerint. Hadja Lahbib azzal összefüggésben, hogy a múlt hét második felében az Egyesült Arab Emírségekbe, Egyiptomba és Jordániába látogatott, a belga parlament előtt tartott beszámolójában azt mondta: utazását az erőfeszítések egyesítésétének szándéka vezette a helyzet elmérgesedése elkerülésének érdekében. Szükség volt tisztázni és megismételni egy kulcsfontosságú üzenetet: Belgium továbbra is teljes mértékben elkötelezett az Európai Unión belül és nemzetközi partnereivel a deeszkaláció támogatása mellett, és hozzá kíván járulni „az erőszak ördögi körének” fölszámolásához mind az izraeli, mind pedig a palesztin lakosság érdekében – húzta alá.

Már 2030 előtt az Európai Unió tagjává válhat Montenegró, csak politikai akaratra van szükség hozzá, és ha a csatlakozás minden feltétele teljesül, akkor nem kell semmilyen, előre meghatározott dátumhoz kötni a teljes jogú tagság elnyerését – jelentette ki Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke Podgoricában. Hozzátette: Montenegró jutott a legtovább az európai integráció útján, most már csak magát a csatlakozást kell szem előtt tartania. Örömének adott hangot amiatt, az ország elindult az integráció útján, és arra biztatta a podgoricai vezetést, hogy tegye meg az utolsó szükséges lépéseket, az EU ajtaja kinyílik majd Montenegró előtt. Jakov Milatovic montenegrói köztársasági elnök az Európai Bizottság elnökével folytatott tárgyalását követő közös sajtótájékoztatón közölte: teljesen reális elképzelés, hogy az ország még 2030 csatlakozzon az EU-hoz.

Lula da Silva brazil elnök nem hajlandó elismerni a Hamászt terrorszervezetként, azt állítva, hogy Izrael népirtást követ el. Mindeközben a brazil parlamentben a Hatikvát éneklik, szolidaritást tanúsítva Izraellel. Lula da Silva brazil elnök harcias beszédet mondott Izrael kapcsán, amelyben többek között azt állította, hogy Izrael népirtást követ el a palesztinok ellen, és hozzátette, hogy szerinte a Hamász nem terrorszervezet. Lula véleménye ellentétben áll egy szombaton Brazíliában közzétett felmérés eredményével, amely szerint a brazilok 76%-a terrorszervezetnek tartja a Hamászt. A válaszadók 10% azt állította, hogy a Hamász „ellenállási szervezet”, 14% pedig azt válaszolta, hogy nincs véleménye az ügyről.

Időjárás:

Ma visszatér a nyugodt, enyhe időjárás.

Este többfelé megvastagodhat a felhőzet.

A hőmérséklet jellemzően 13 – 16 fok köré emelkedik.