„Nincsenek alvó sejtek. Itt aktív tevékenység folyik” – Kis-Benedek József a Közel-Kelet újabb zsákutcáiról
A Pirkadat május 22-i adásában Breuer Péter telefonon beszélgetett Dr. Kis-Benedek József biztonságpolitikai szakértővel, akadémiai nagydoktorral, egyetemi tanárral, volt katonai attaséval. A beszélgetés középpontjában a Hormuzi-szoros körüli feszültség, Irán térségi mozgástere, a Hezbollah izraeli támadásai, Csehország Izrael melletti kiállása, valamint a gázai tengeri blokád körüli provokációk álltak.
A Hormuzi-szoros körül mindenki kerülőutat keres
Kis-Benedek József szerint a Perzsa-öböl térségében egymással ütköző álláspontok alakultak ki: az öböl menti országok, az Egyesült Államok és Irán eltérően látják a helyzetet, a megegyezés pedig egyelőre távolinak tűnik. A szakértő úgy fogalmazott, hogy a felek „próbálkoznak”, de a gyakorlati megoldás jelenleg inkább kerülőutak keresésében látszik.
Ennek egyik példája, hogy az olajszállításnál megpróbálják részben megkerülni a Hormuzi-szorost: a térségben felmerült a szárazföldi, kamionos továbbítás lehetősége is Szírián keresztül. A szoros teljes megnyitása ugyanakkor nincs napirenden, miközben amerikai és kínai érdekek is jelen vannak a hajózási útvonalak körül.
A katonai forgatókönyvekről Kis-Benedek óvatosan beszélt. Úgy látja, Donald Trump egyelőre vonakodik a támadástól, az Egyesült Államok pedig önmagában nem tudja rendezni a helyzetet. Európa szerepét ebben korlátozottnak tartja.
Libanon, Hezbollah és az izraeli északi front
A beszélgetés másik súlypontja Libanon és Izrael viszonya volt. Kis-Benedek szerint a libanoni kormány nem siet a Hezbollah déli jelenlétének felszámolásával, miközben Izrael azt várná, hogy a szervezet hagyja el a déli területeket. A libanoni oldal ezzel párhuzamosan az izraeli kivonulást sürgeti.
Breuer Péter felvetette, hogy Izrael északi térségei folyamatos nyomás alatt vannak: rakéták és drónok érkeznek, jelentősek az anyagi károk, katonai veszteségek és sérülések is történnek. A szakértő szerint Irán továbbra is képes működtetni és támogatni térségi szövetségeseit.
„Nincsenek alvó sejtek. Itt aktív tevékenység folyik” – mondta Kis-Benedek, aki szerint a Hezbollah ma is olyan eszközöket vet be, amelyekkel Izraelt tartós nyomás alatt tudja tartani.
Csehország Izrael mellett: régi kapcsolat, új helyzetben
A műsorban szóba került Csehország Izrael melletti diplomáciai szerepvállalása is. Breuer Péter úgy fogalmazott, hogy a nemzetközi porondon Izraelnek új védőszentje látszik kialakulni Csehország személyében, amely Brüsszelben és az ENSZ-ben is próbálja akadályozni az Izraelt elítélő lépéseket.
Kis-Benedek szerint ebben nincs újdonság: „1948 óta folyamatosan működik az együttműködés.” Felidézte, hogy Csehszlovákia már Izrael állam megalakulása idején fontos szerepet játszott az izraeli légierő felfegyverzésében. A kapcsolat azóta is tart, ma már védelmi és technológiai együttműködésekkel is.
A szakértő ezzel szemben Törökország magatartását kifejezetten kritikusnak nevezte. Szerinte Ankara egyre élesebben bírálja Izraelt, különösen a gázai hadműveletek miatt.
Flottillák, blokád és nemzetközi aktivisták
A gázai tengeri blokád kapcsán Breuer Péter a segélyhajó-flottillákról kérdezett, amelyek szerinte gyakran inkább provokációt visznek, mint tényleges segítséget. Kis-Benedek úgy látja: Izrael a tengeri útvonalak szigorú ellenőrzésével próbálja megakadályozni, hogy ezek a hajók bejussanak Gázába, az aktivisták pedig éppen ezt a blokádot akarják áttörni.
A szakértő szerint itt már nem klasszikus fegyveres műveletről van szó, de a helyzet mégis konfrontatív. A gázai szenvedés képei a nemzetközi közvélemény nagy részét erősen befolyásolják, és ezt különböző csoportok ki is használják.
Kis-Benedek arra is utalt, hogy Trump korábbi gázai elképzeléseiből egyelőre nem lett valódi politikai rendezés. A Hamász továbbra is jelen van, az izraeli hadsereg is ott van a területen, a lakosság pedig kiszolgáltatott helyzetben maradt.
Izrael választás előtt, de a térségi válság nem vár
A beszélgetés végén Breuer Péter Izrael belpolitikai helyzetét is felvetette. A Kneszet feloszlatásáról szóló viták, az előrehozott választás lehetősége és a koalíciós feszültségek mind azt jelzik, hogy a politikai rendszer instabilabb szakaszba lépett.
Kis-Benedek szerint a kormány ettől még működik, de a pártok eltérő irányai miatt nehéz jelentős kül- vagy biztonságpolitikai fordulatot várni. Úgy látja, sem a Hormuzi-szoros, sem Gáza ügyében nem látszik közeli áttörés. Az Egyesült Államok figyelmét jelenleg elsősorban Irán köti le, Trump pedig hol diplomáciai, hol katonai lehetőségeket lebegtet, de következetes irány egyelőre nem rajzolódik ki.
A térség így továbbra is több egymásra rakódó válság metszéspontja: Irán, a Hezbollah, Gáza, Libanon, az izraeli belpolitika és az amerikai döntésképtelenség egyszerre formálják a következő hetek biztonságpolitikai kockázatait.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
