„Mindenki így születik és szereti a természetet” – Ujj Zsuzsanna szerint a városba is vissza lehet hozni az élő világot
A Pirkadat vendége Ujj Zsuzsanna, a Magyar Természetvédők Szövetségének programfelelőse volt, akivel Breuer Péter a természetvédelem hétköznapi oldaláról, a gyerekek szemléletformáló erejéről, a városi kertek lehetőségeiről és a civil szervezetek szerepéről beszélgetett. A magyar természet napján szóba került a beporzók védelme, Rákosrendező zöld jövője, a hetedik kerületi körfolyosós házak udvarai és az is, hogy egyetlen jól megválasztott növény is sokat tehet egy élhetőbb városi mikroklímáért.
A természetvédelem már a pocsolyánál kezdődik
Ujj Zsuzsanna közgazdászként indult, később természetvédelmi mérnökké képezte át magát. Amikor Breuer Péter azt kérdezte, hogyan lesz valakiből természetvédő, a válasza egyszerre volt személyes és általános: „Mondhatjuk úgy is, hogy így születtem.”
Szerinte a gyerekeknél a természet szeretete eleve jelen van, csak az számít, milyen mintát kapnak. „Hogyha arra neveljük őket, hogy vásároljanak, akkor ezt fogják követelni a szülőktől, hogyha pedig bemutatjuk nekik, hogy mennyire jó dolog mondjuk a pocsolyában ugrálni és megkeresni a békákat, a csigákat, a vízigerincteleneket, vagy ültetni, akkor ezt fogják várni a szüleiktől is” – fogalmazott.
A vendég munkája éppen ettől sokrétű: egyik nap óvodásoknak mutatja be, hogyan lehet sokszínűbbé tenni egy kertet, máskor államtitkárokkal tárgyal agrárpolitikáról vagy természetvédelmi vállalásokról.
Nem lehet mindent fentről megoldani
A beszélgetés egyik fontos gondolata az volt, hogy a természetvédelemben a döntéshozói akarat önmagában kevés. Ujj Zsuzsanna a Nemzeti Biodiverzitás Stratégia végrehajtását és a vízügy, valamint a természetvédelem kapcsolatát említette példaként.
Mint mondta, a korábbinál már jobb az együttműködés, közös projektek is vannak, de ehhez szükség van a civil szervezetekre is. A Magyar Természetvédők Szövetsége ebben közvetítő szerepet vállal: segít párbeszédet teremteni a lakosság, a szakmai szereplők és a döntéshozók között.
A civil munka azért is fontos, mert a jó szándék önmagában nem mindig elég. Breuer Péter példaként hozta fel, hogy sokan szeretnének fákat ültetni, de nem biztos, hogy a külföldről hazahozott csemeték megfelelőek a magyar környezetbe. Ujj Zsuzsanna szerint a faültetés fontos, különösen városi környezetben, ahol sok helyen csökkent a zöldfelület, és egyre több kertet betonoznak le.
Fák, beporzók és Rákosrendező zöld esélye
Breuer Péter izraeli példát is említett: ott egy gyermek születésekor fákat ültetnek a tiszteletére, és erről a család igazolást is kap. Ujj Zsuzsanna szerint ez Magyarországon is jó ötlet lenne, és érdemes volna hasonló kezdeményezésekben gondolkodni.
A virágzó növényeknek is nagy szerepük van, különösen a beporzók védelmében. A vendég hangsúlyozta, hogy ebben a városlakók és a gazdálkodók egyaránt tehetnek valamit.
Rákosrendező kapcsán arról beszélt, hogy reményei szerint aktív zöldterület jöhet létre. Külön megemlítette a Rákos-patakot, amely jelenleg rossz állapotban van, de revitalizációval sokat lehetne javítani rajta.
Több mint kilencven tagszervezet
A Magyar Természetvédők Szövetsége az ország egyik legrégebbi természetvédelmi szervezete. Ujj Zsuzsanna elmondta, hogy több mint kilencven aktív tagszervezetük van, sok önkéntessel és ifjúsági csoporttal.
A családi szemléletformálásról saját példát is hozott: két gyermeke van, akiket nem kell külön győzködnie a természet fontosságáról. Otthon ez a mindennapi beszélgetések része, kirándulásokon pedig szóba kerül, melyik növény őshonos, melyik idegenhonos, és miért számít ez.
Az iskolai környezeti neveléssel kapcsolatban kedvező tapasztalatokról beszélt, és hozzátette: a civil szervezetek ebben is tudnak segíteni a pedagógusoknak.
Hunyor a városi kertben
A műsor végén Breuer Péter azt kérte vendégétől, ajánljon egy különleges, mégis könnyen gondozható növényt. Ujj Zsuzsanna a hunyort választotta. „Ez egy Magyarországon őshonos növény, ami védett, tehát nem szabad kiásni vagy elhozni az erdőből, viszont lehet kapni kertészetekben is” – mondta.
A hunyor azért is hasznos, mert nagyon korán, akár januárban virágozni kezd, így a téli időszak után ébredő méheknek korai nektárforrást ad.
A hetedik kerületi körfolyosós házak udvarairól is szó esett. Ujj Zsuzsanna szerint ezekben a belső udvarokban kis kertekkel, árnyéktűrő növényekkel, közösségi tervezéssel kellemesebb mikroklíma alakítható ki. A Kis Diófa közösségi kertet saját példaként említette, ahol neki is van parcellája, benne hunyorral.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
