A BreuerPress és a HetiTV hírei 2023.10.30.
Rendszeressé váltak az erőszakos, fegyveres támadások a határnál; az egyre erősödő migrációs nyomás egyre inkább hozza be a terrorizmust az Európai Unióba – mondta Kocsis Máté.
Az Európai Unió többes válságok időszakába lépett, ezért döntött a kormány szerdán arról, hogy nemzeti konzultációt indít – jelentette ki Dömötör Csaba.
A Hamász kész elengedni az összes túszt, amennyiben Izrael elengedi az összes általa bebörtönzött palesztin rabot – jelentette be Jahja Szinvár, a Gázai övezetet irányító Hamász iszlamista terrorcsoport vezetője.
Az ukrajnai háború tárgyalásos úton történő lezárását sürgette Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök.
Belföldi hírek:
Rendszeressé váltak az erőszakos, fegyveres támadások a határnál; az egyre erősödő migrációs nyomás egyre inkább hozza be a terrorizmust az Európai Unióba – mondta a Fidesz frakcióvezetője. Kocsis Máté közölte, magyar titkosszolgálati jelentés készült a déli határnál megjelenő terrorkockázatokról, terrorista csoportok jelenlétéről, a terrorizmus és a migráció összefüggéséről. A politikus szerint „ez nem állhat meg a titkosított szolgálati jelentések szintjén, mindenkinek tudnia kell az Európát a leginkább égető problémáról”. A jelentést egyelőre az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának tagjai ismerhették csak meg, de ma kezdeményezni fogja, hogy hozzák nyilvánosságra. Technikailag ez úgy működik, hogy a bizottság kérésére a jelentést tevő titkosszolgálat dönthet a titkosítás feloldásáról – közölte. A frakcióvezető elmondta, csütörtökön személyesen bizonyosodott meg Ásotthalmon arról, hogy „a helyzet egyre rosszabb, most már a magyar határvédők, határvadászok és rendőrök biztonsága is konkrétan veszélyben van, hiszen már éles lőszert is használnak a migránsbandák, a terrorsejtek”. A képek és felvételek nem adják vissza azt az „elképesztő állapotot, hangulatot, veszélyt a sok-sok milliárdos kárt, de a határvédők által végzett áldozatos és bátor munkát sem” – jegyezte meg.
Az Európai Unió többes válságok időszakába lépett, ezért döntött a kormány szerdán arról, hogy nemzeti konzultációt indít. „Ha sokan leszünk, meg fogják hallani a véleményünket” – mondta a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára. Dömötör Csaba kifejtette, az unióban gazdasági bajok keverednek biztonsági fenyegetésekkel. Ilyen időszakban fontos, hogy „senki ne hozhasson nélkülünk döntést rólunk” – mondta. Magyarországnak sok vitája halmozódott fel Brüsszellel, ahol olyan tervek vannak, amelyek súlyosan korlátoznák a gazdasági mozgásteret és fenyegetnék a biztonságot. „Folyamatos a nyomás, hogy több pénzt adjunk az ukrán-orosz háborúba” – közölte az államtitkár, aláhúzva, hogy „az ukrán bajbajutottaknak segítünk, de a háborúba nem akarunk belekeveredni”. Hozzátette, Magyarország tiltakozása ellenére minősített többséggel „keresztülverték” az új migrációs csomagot.
Sebességmérőt vásárol a terézvárosi önkormányzat és a kerület négy pontjára trafiboxot is telepítenek, hogy biztonságosabb legyen a kerület közlekedése, és a rendőrség közreműködésével kiszűrjék és felelősségre is vonják a gyorshajtókat – közölte az önkormányzat. A tájékoztatás szerint a boxok helyeiről a Budapesti Rendőrfőkapitányság, a kerületi rendőrkapitányság és a fővárosi rendészet iránymutatásai alapján döntött az önkormányzat. Így trafibox kerül a jövő évben az Andrássy út – Izabella utcai csomópontba, az Andrássy út – Munkácsy utcai csomópontba, a Podmaniczky utca – Izabella utcai csomópontba, valamint a Podmaniczky utca – Rippl Rónai utcai csomópontba. A box előnye, hogy 180 fokban elfordítható, így két irányból is alkalmas sebességmérésre, a helyi rendőrökön múlik, hogy mikor, milyen irányból ellenőrzik a közlekedőket – írták.
Külföldi hírek:
Benjamin Netanjahu miniszterelnök a hétvégén bejelentette, hogy a Hamász megsemmisítését célzó hadjárat második szakasza megkezdődött a Gázai övezetben indított szárazföldi offenzívával. Az egység képét sugározva Yoav Gallant védelmi miniszter és Benny Gantz, a háborús kabinet társa mellett egy tel-avivi sajtótájékoztatón Netanjahu hozzátette, hogy a szárazföldi hadműveletek megkezdéséről szóló döntést egyhangúlag hozta meg a háborús kabinet és a biztonsági kabinet is. „A szárazföldi offenzíva kiszélesítése semmilyen módon nem ütközik azzal a képességünkkel, hogy visszahozzuk a túszokat” – érvelt. Később azonban egy posztban azt állította, hogy a biztonsági főnökök nem figyelmeztették őt a Hamász közelgő támadásáról. A poszt éles kritikát váltott ki, melyben az emberek szerint ki akart bújni a katasztrófa felelőssége alól. Benjámin Netanjahu miniszterelnök a posztot mintegy kilenc órával később törölte, majd elnézést kért korábbi kijelentéséért, melyben különösen a katonai hírszerzés vezetőjét, Aharon Haliva vezérőrnagyot és a Sabak belbiztonsági szolgálat vezetőjét, Ronen Bart – hibáztatta a kudarcért, amely az október 7-i mészárláshoz vezetett.
Izrael közel 500 gázai katonai célpontot támadott – jelentette az izraeli hadsereg szóvivője vasárnap. A tájékoztatás szerint egy tiszt súlyosan megsérült a Gázai övezet északi részén, miután eltalálta egy aknavető és egy katona is megsebesült a terroristákkal folytatott tűzharcban, őket kórházba vitték. A katonai célpontok között főhadiszállások, megfigyelőállások és páncéltörő lőállások voltak, valamint olyan terrorosztagokra is lőttek, amelyek páncéltörő fegyverek használatára készültek. Az izraeli erők további néhány kilométert nyomultak előre a Gázai övezet területén – közölték. Daniel Hagari katonai szóvivő a hétvégén bejelentette, hogy kibővítik a Gázai övezet Egyiptom és az Egyesült Államok által vezetett humanitárius segélyezését. Hagari angol nyelvű üzenetében ismét felszólította az övezet lakóit, hogy meneküljenek délre, és azzal vádolta a Hamászt, hogy a gázai lakosokat élő pajzsként használja. „Az izraeli haderők több mint két hétig figyelmeztették a gázaiakat, hogy maradjanak távol a Hamász állásaitól. A Gázai övezet és Gázaváros polgárainak délre kell költözniük, ahol vizet, élelmet és gyógyszert kapnak” – ígérte Hagari az övezet déli részén kialakított biztonsági zónára utalva.
A Hamász kész elengedni az összes túszt, amennyiben Izrael elengedi az összes általa bebörtönzött palesztin rabot – jelentette be Jahja Szinvár, a Gázai övezetet irányító Hamász iszlamista terrorcsoport vezetője. A Hamász fegyveresei október 7-én indítottak meglepetésszerű támadást Izrael ellen, betörtek az ország déli részébe, több mint 1400 embert meggyilkoltak, további mintegy háromezret megsebesítettek, valamint mintegy 230 embert elraboltak és túszként tartanak fogva. Az iszlamisták mostanáig négy túszt engedtek szabadon, két amerikai állampolgárt, valamint két idős, izraeli nőt. Szinvár egyúttal felszólította az ügyben érintett civilszervezeteket és intézményeket, igyekezzenek összeállítani egy listát az izraeli börtönökben lévő palesztin nőkről és férfiakról. A palesztin foglyok elengedését a Hamász fegyveres szárnya, az Izzedín el-Kasszám Brigádok vezetője, Abu Obejda is követelte, cserébe a túszok szabadon bocsátásáért. A hétvégén több százan, az elhurcoltak rokonai tüntettek több izraeli városban, köztük Tel-Avivban, szeretteik azonnali kiszabadítását követelve.
Izrael az Egyesült Államok kérésére jelentősen növeli a Gázai övezetbe juttatandó segély mennyiségét – jelentette be vasárnap az izraeli hadseregnek a palesztin megszállt területeken a civil közigazgatást szolgáló egysége, a COGAT egyik vezetője. Elad Goren elmondta, közös izraeli-amerikai-egyiptomi csoport dolgozik majd a segélyek bejutásán az Egyiptom és Izrael közötti, Gázai övezettől 40 kilométerre délre lévő Nicana átkelőnél. A segélyeket szállító teherautókat át fogják vizsgálni a határnál, a szállítmányok az ENSZ Gáza déli részén működő szervezeteihez kerülnek – közölte. A vízellátásra kitérve Goren elismerte, az egyelőre „a szükséges mérték alatt van”, ám kiemelte: így is elegendő víz áll az emberek rendelkezésére. Aláhúzta, hogy az övezet vízszükségletének 90 százaléka palesztin területekről érkezik, csak 10 százalék Izraelből. Az izraeli hatóságok egyúttal kiemelték, hogy a térségben nincs hiány élelmiszerből.
Több ezren rohamozták meg a Gázai övezetben az ENSZ palesztinokat segélyező szervezetének (UNRWA) humanitárius segélyeket tároló raktárait – jelentette be a szervezet. A tájékoztatás szerint az emberek főleg lisztet és más alapvető élelmiszereket és tisztasági eszközöket vittek el. Thomas White, az UNRWA gázai irodavezetője aggasztónak nevezte a jelenséget, kiemelve, hogy a raktárak megrohamozása arra utal, hogy a majdnem három hete szigorú blokád alatt álló övezetben kezd felbomlani a rend.
Magyarország és az Egyesült Államok együtt szavazott az ENSZ-határozat ellen, amely nem ítélte el a Hamászt az izraeliek elleni október 7-i támadás miatt. Az ENSZ Közgyűlése elfogadta azt a határozatot, amely „azonnali, tartós és fenntartható humanitárius tűzszünetet” sürgetett a Gázai övezetben. 120 ország szavazott a határozat mellett, 14 nemmel, 45 pedig tartózkodott. Magyarország, Izrael és az Egyesült Államok azon 14 ország között volt, amely a határozat ellen szavazott, mivel az nem ítélte el a Hamászt az izraeliek elleni október 7-i terrorista mészárlás miatt. Izrael ENSZ-nagykövete, Gilad Erdan a szavazásra reagálva azt mondta: „A szavazás azt mutatja, hogy a nemzetközi közösség többsége szívesebben támogatja a náci terroristák védelmét Izrael helyett. Az ENSZ-nek nincs legitimitása vagy jelentősége. A Hamász elpusztításának egyetlen módja az, hogy gyökerestül kiirtják őket alagútjaikból és a föld alatti terrorvárosukból.” – fogalmazott.
A cseh védelmi miniszter hazája ENSZ-ből való kilépést sürgette, miután az ENSZ Közgyűlés határozatban szólította fel Izraelt, hogy ne támadja Gázát, anélkül, hogy elítélte volna a Hamászt. „Nem szabad hallgatni a második holokauszt előtt” – mondta Jana Černochová cseh védelmi miniszter, amikor felszólította országát, hogy lépjen ki az ENSZ-ből, tiltakozásul amiatt, hogy az nem ítélte el a Hamász október 7-i Izrael elleni támadását. „A holokauszt visszatért, és nem szabad újra elhallgatnunk” – írta nyilatkozatában. Černochová egy nappal azután írta ezt, hogy az ENSZ Közgyűlése 120-14 arányban tűzszünetre szólított fel Gázában. A határozat egyébként nem említette, illetve nem szólított fel egyértelműen annak a 230 izraeli túsznak a szabadon bocsátása érdekében, akiket a terrorcsoport fogságba ejtett.
Az ukrajnai háború tárgyalásos úton történő lezárását sürgette Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök, hangsúlyozva, hogy a frontokon patthelyzet alakult ki. „Mindkét oldalon van elég probléma… egyik fél sem tudja jelentősen megerősíteni a pozícióját.. Lövészárkokba szorulnak, egymásnak feszülnek, miközben emberek halnak meg” – jelentette ki Aljakszandr Lukasenka a hét végén a BelTA fehérorosz állami hírügynökség weboldalára felkerült videofelvételen, melyen kérdésekre is válaszolt. „Tárgyalóasztalhoz kell ülnünk és egyezségre kell jutnunk” – szögezte le Lukasenka, hozzátéve: a megbeszélésekhez nincs szükség semmilyen előfeltételre.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a RIA Novosztyinak hétvégén adott interjújában kijelentette, hogy nem látja az országok szándékát arra, hogy előrelépést érjenek el az Északi Áramlat gázvezetékek aláaknázásának körülményeivel kapcsolatos vizsgálatban.” „Valóban felháborítónak és botrányosnak tartom, hogy nem történt előrelépés az Északi Áramlat gázvezeték elleni támadás kivizsgálásában” – mondta Szijjártó. A külügyminiszter arról is beszélt, Magyarország kész otthont adni a Moszkva és Kijev képviselői közötti tárgyalásoknak, amennyiben azt az érintett felek is szeretnék.
Kikiáltásának 100. évfordulóját ünnepelte Törökország vasárnap, az évforduló alkalmából országszerte ünnepségeket tartottak, Recep Tayyip Erdogan török elnök pedig a modern török állam alapítójának, Mustafa Kemal Atatürknek ankarai mauzóleumában helyezett el koszorút. A köztáraságot több mint egy évvel az Oszmán Birodalom összeomlása után, 1923. október 29-én kiáltották ki. Jóllehet Atatürk még mindig nagy népszerűségnek örvend, egyre többen bírálják személyét, elsősorban a kisebbségekkel kapcsolatos bánásmód miatt, és az iszlamisták is több alkalommal fogalmaztak meg bírálatot személyéről. Erdogan jelenlegi bírálói egyébként azt vetik a szemére, hogy szakítana Atatürk szekuláris politikájával. Erdogant tartják Atatürk óta a legkarizmatikusabb török vezetőnek, aki többször nyilatkozott pozitívan az Oszmán Birodalomról.
Időjárás:
Ma enyhe, napsütéses időjárásban lehet részünk.
Este mindenütt megnövekedhet a felhőzet.
A hőmérséklet jellemzően 16 – 22 fok köré emelkedik.
