A BreuerPress és a HetiTV hírei 2023.09.17.
A miniszterelnök bízik benne, hogy Európában egyre több családbarát, konzervatív erő kerül kormányra.
Budapesten ismét tüntettek az oktatás helyzetének javítását követelve.
Izraelben újabb vita osztja meg a jobboldali kormánykoalíció pártjait.
Marokkóban és Líbiában még mindig az áldozatokat keresik a természeti katasztrófák után.
Hírek:
A Miniszterelnökséget vezető miniszter megerősítette, hogy a hónap végéig dönt a kormány a nyugdíjkorrekció mértékéről. Gulyás Gergely emlékeztetett rá, hogy ezt a kötelezettséget törvény szabályozza. Ha az infláció, vagy a nyugdíjas kosár inflációja magasabb a januári nyugdíjemelésnél, akkor a különbözetet – visszamenőleg – ki kell fizetni. A miniszter nem cáfolta, hogy jelenleg 18 százalék körüli inflációval számolnak, ami legalább három százalékos pótlólagos emelést jelentene. Gulyás Gergely szerint még mindig elképzelhető, hogy novemberre egyszámjegyű lesz az infláció, bár megjegyezte, az üzemanyagok árának folyamatos emelkedése aggodalomra ad okot.
A kormányszóvivő szerint az egyre inkább csökkenő inflációhoz hozzájárul az online árfigyelő, valamint a kötelező akciók rendszere. Az utóbbit az év végéig meg is hosszabbították. Szentkirályi Alexandra úgy fogalmazott, a kormány nem tétlenkedett, noha változatlanul úgy tartják, hogy a pénzromlást a háború és az Oroszország elleni szankciók okozzák. A Központi Statisztikai Hivatal volt elnöke viszont úgy vélte, ezzel az érveléssel és az inflációs adatok körüli ködösítéssel becsapják az embereket. Katona Tamás arra hívta fel a figyelmet, hogy a magasabb infláció nyomán gyarapodni szokott a költségvetés bevétele, de most ez nem így van. A fogyasztás mintegy 10 százalékos csökkenése miatt ugyanis mintegy 600 milliárd forinttal kevesebb adóbevétel folyik be az államkasszába.
A miniszterelnök abban bízik, hogy minél több európai országban a családbarát konzervatív erők kerülnek kormányra. Orbán Viktor esélyt lát arra, hogy a jövő tavasszal esedékes európai parlamenti választásokon már növelhetik befolyásukat. Minderről a Budapesten tartott kétnapos demográfiai csúcson is beszélt. Ezt kétévente rendezik a magyar fővárosban, amit a kormányfő kötelességnek minősített a gyermekek és a civilizáció érdekében. Egyúttal a konzervatív politikák inkubátorházának nevezte Magyarországot. Ennek része a munkaalapú gazdaság, az állam és az egyház együttműködésének modern formája, valamint a – szavai szerint – patrióta oktatáspolitika. A tanácskozáson elhangzott beszédében a magyar államfő 12 pontban fogalmazta meg, hogy mit kívánnak a magyar családok. Novák Katalin úgy fogalmazott, „ha nincs gyermek, nincs jövő”. Hozzátette, csak akkor érdemes vigyázni világunkra, ha vannak gyerekeink, unokáink, akiknek továbbadhatjuk.
A budapesti fórum alkalmat teremtett magas szintű kétoldalú találkozókra is. Orbán Viktor többek között megbeszélést folytatott Rumen Radev bolgár és Aleksandar Vucic szerb államfővel. Tárgyalt Giorgia Meloni olasz miniszterelnökkel is. Ukrajna kapcsán elítélték az orosz agressziót és békére szólítottak fel. Egyetértettek abban, hogy a migráció problémája az Európai Unió közös kihívása, amelyre kollektív választ kell adni. A demográfiai fórumon elhangzott beszédében Orbán Viktor fantasztikusnak nevezte, hogy Giorgia Meloni és az olasz jobboldal tavaly megnyerte a választásokat Olaszországban. Szerinte ez az „utolsó pillanatban” történt, már azt hitték, hogy soha többé nem lesz hazafias, családszerető és keresztény kormánya Olaszországnak.
Magyarország napjainkra Kína legfőbb beruházási célpontjává vált Közép-Európában, és a folyamatosan érkező új beruházások jelentősen hozzájárulnak a gazdasági növekedéshez. Egyebek között erről beszélt a külgazdasági és külügyminiszter, aki egyúttal elutasította az európai és a kínai gazdaság szétválasztását. Szijjártó Péter kifejtette, Magyarország a kelet-nyugati együttműködés híve és sajnálatos, ha egyes nyugat-európai országokban ezt nem így látják. A miniszter röviddel azután mondta ezt, hogy bejelentették, Orbán Viktor októberben Kínába készül. Egy nemzetközi konferencián vesz részt és a budapesti közlés szerint Hszi Csin-ping államfő és pártfőtitkár hívta őt meg, hogy tovább erősítsék a két ország kapcsolatait.
Az oktatás változatlanul kétségbeejtő helyzetére hívták fel a figyelmet az újabb budapesti tüntetés résztvevői és szónokai. A demonstrációt az Egységes Diákfront hirdette meg az ADOM diákmozgalommal és a Civil Bázissal karöltve. Nagy Erzsébet, a PDSZ országos választmányának ügyvivője nagyon fontosnak nevezte, hogy a közoktatás ügye ne kerüljön ki a fókuszból, mert egyelőre nem oldódott meg semmi. Sőt, a helyzet egyre rosszabb lesz, és erre folyamatosan fel kell hívni a közvélemény figyelmét. Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke emlékeztetett rá, hogy a pedagógusok most kapják kézhez a dokumentumokat az átsorolásról, a nyilatkozattételről, és most szembesülnek azzal, hogy jól becsapták őket. Egyelőre a béremelés sem valósult meg, miközben egyre több pedagógus kényszerül arra, hogy elhagyja a pályát.
A hidegháború lezárása óta legnagyobb hadgyakorlatára készül a NATO. Több mint 40 ezer katona részvételével egy esetleges orosz támadással szembeni védekezést gyakorolják jövő tavasszal. A műveleteket Németországban, Lengyelországban és a balti államokban hajtják végre 32 ország katonái, köztük svéd egységek is, noha a skandináv ország még nem tagja a szövetségnek. Jens Stoltenberg főtitkár még tavaly közölte, hogy a jelenlegi 40 ezer főről több mint 300 ezerre bővítik a NATO gyorsreagálású erőinek létszámát. A júliusi litvániai csúcstalálkozón egyébként különösen az Oroszországgal határos balti államok sürgették a szervezet keleti szárnyának megerősítését, miután Fehéroroszországban is csapatokat vontak össze a határok közelében.
Izraelben újabb vita osztja meg a jobboldali kormánykoalíció pártjait. A Zsidó Erő párt ugyanis addig nem hajlandó részt venni a kabinet munkájában, amíg nem teljesítik követelését, hogy szigorítsák a palesztin rabok börtönviszonyait. A párt vezetője, Itamár Bengvír nemzetbiztonsági miniszter azt akarja elérni, hogy a palesztin biztonsági foglyok ezentől ne havonta, hanem csak kéthavonta fogadhassanak látogatókat. Banjamin Netanjahu kormányfő viszont attól tart, hogy ez a lépés csak növelné az erőszakot, esetleg újabb merényleteket váltana ki. A Zsidó Erő párt mostantól nem szavaz a kormánytöbbséggel a parlamentben. Ennek azonban egyelőre nincsenek gyakorlati következményei, miután a kneszet az őszi zsidó ünnepek végéig, vagyis október közepéig össze sem ül.
Marokkóban háromezer fölé emelkedett az egy héttel ezelőtti pusztító földrengés halálos áldozatainak száma. A Richter-skála szerinti legalább 6,8-as földmozgás Marrákes térségében okozott felbecsülhetetlen károkat. A még mindig tartó mentést nehezíti, hogy a Magas-Atlasz területén nagyrészt vályogtéglából, kőből és fából épült házakat porrá zúzódtak a földrengés után. A világörökség részeként bejegyzett marrákesi óváros is súlyos károkat szenvedett, de a város 60 kilométeres körzetében lévő hegyi falvakban is nagy a pusztítás. Sok települést alig lehet megközelíteni, mert az Atlasz-hegységben lévő utakat sok helyen sziklák torlaszolták el.
Líbiában akár a húszezret is elérheti a Derna városát sújtó áradás halálos áldozatainak száma. A Daniel névre keresztelt vihar egy hete érte el az észak-afrikai országot. Két gát átszakadt, a lezúduló nagy mennyiségű víz pedig egész városrészeket tett a földdel egyenlővé a százezer lakosú tengerparti városban, az ország keleti részén. Legalább 30 ezer ember kényszerült lakhelye elhagyására. A vihar korábban Görögországban, Bulgáriában és Törökországban pusztított, de nem okozott akkora károkat, mint Líbiában. A hatóságok vészhelyzetet jelentettek be, az iskolák és a boltok bezártak, kijárási tilalom lépett életbe. Líbia négy nagy olajkikötőjét több napra lezárták. Az országban egyébként 2014 óta két kormányzat működik – a nemzetközileg elismert a fővárosban, Tripoliban, valamint egy másik a fővárostól mintegy 400 kilométerre keletre, Szirt városában.
Budapesten sikeres volt a tegnapi fesztivál a Clark Ádám téren. Ezt a főváros 150. születésnapja és a Lánchíd felújításának befejezése alkalmából rendezték. Napközben ingyenes gyerekprogramok és történeti kiállítások várták az érdeklődőket a pesti alsó rakparton. Este koncert volt, ahol Karácsony Gergely főpolgármester köszöntötte a közönséget. Az esemény házigazdája Szabó Simon színész-műsorvezető volt. Fellépett többek között Péterfy Bori, az Irie Maffia, Király Viktor, Balla Eszter, Nagy Ervin, Lábas Viki, Vecsei H. Miklós, Dés László, Radics Gigi, Pásztor Anna, Wunderlich József és Ember Márk. A Lánchíd felújítása két év öt hónapig tartott, és majdnem 27 milliárd forintba került.
A Kulturális Örökség Napjai alkalmából ma ismét látogatható a budavári Sándor-palota. Délelőtt 10 és délután 6 óra között tekinthetik meg az épületet. A palota előtti Szent György téren délben a Budapest Helyőrség zenekara részvételével zajlik zenés őrségváltás. Az érdeklődők megismerkedhetnek a Sándor-palota történetével és azt is megtudhatják, hogy az államfő hol fogadja a Magyarországra látogató államfőket, vagy épp hol adja vagy veszi át a nagykövetek megbízóleveleit. Körbejárhatók olyan, évszázadokon át reprezentatív funkciót betöltő történelmi helyiségek is, mint a Tükörterem, vagy a Mária Teréziát ábrázoló festménnyel díszített Vörös szalon, valamint a Kék fogadószalon is. A belépés ingyenes és érkezési sorrendben történik.
A zsidó újév, a Ros Hasana után mától kezdettét vette tíz bűnbánó nap. Ennek betetőzése a jom Kipur, amely az idén a jövő vasárnap estétől hétfő estig tart. A zsidóság a kétnapos ünnepen az ember teremtésének 5784-ik évfordulójára emlékezett és így mintegy megújította az Örökkévalóval kötött szövetséget. Az Új év a világ és az ember teremtésének évfordulója; amikor az ember teremtett voltára és Istentől való függőségére is emlékeznek. A Föld valamennyi országában 48 órán keresztül a világ megalkotásának születésnapját ünneplik ekkor a zsidó emberek.
Időjárás:
Talán ez az utolsó igazán nyárias hétvége az idén. Ma is sok napsütés várható. Gomoly- és fátyolfelhők azonban megjelenhetnek és néhol kialakulhat zápor, zivatar. Helyenként megélénkül a déli szél. A hőmérséklet napközben 24 és 30 fok között alakul, estére pedig 11 és 17 fok közé hűl le a levegő. Ez az idő még kitart egy-két napig a jövő héten is.
