A BreuerPress és a HetiTV hírei 2023.09.09.
A lehető legjobb kapcsolatokat kell fenntartani a szomszédos országokkal, ez ugyanis hasznára válik a határon túli magyar nemzeti közösségeknek is – jelentette ki Szijjártó Péter.
Határozatképtelen maradt a héten az Országgyűlés népjóléti bizottságának ülése, amelyen többen nem jelentek meg – közölte Varga Zoltán, a bizottság DK-s elnöke.
Ukrajna szemrehányást tett Izraelnek egy filmalku miatt, „együttműködéssel” és Moszkva propagandájának terjesztésében való segítésével vádolva Jeruzsálemet.
A jövő évi európai parlamenti választás döntő lesz egy új egyensúly kialakítása szempontjából – hangoztatta Matteo Salvini olasz miniszterelnök-helyettes.
Belföldi hírek:
A lehető legjobb kapcsolatokat kell fenntartani a szomszédos országokkal, ez ugyanis hasznára válik a határon túli magyar nemzeti közösségeknek is, ami jól látható Magyarország és Románia esetében is – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Budapesten. A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnökével, Kelemen Hunorral közös sajtótájékoztatóján leszögezte, hogy a magyar külpolitika szíve közepe a nemzetpolitika, a határon túli közösségek helyzetének javítása, ennek pedig fontos eszköze a lehető legjobb kapcsolat fenntartása a szomszédos államokkal. Rámutatott, hogy a kormány a nemzeti közösségekre összekötő kapocsként és erőforrásként tekint, ez igaz az erdélyi és székelyföldi magyarságra is. Majd kiemelte, hogy az RMDSZ teljesítménye önmagában is bizonyítja ezen megközelítés helyességét, minthogy a párt szerepvállalása jelentősen hozzájárult a kétoldalú együttműködés fejlődéséhez. „Ez Magyarország stratégiai érdeke is, hiszen minél jobb a magyar-román együttműködés, annál jobb az erdélyi, székelyföldi magyarságnak is” – fogalmazott. Ráadásul a mai, válságokkal terhelt időszakban nem is engedhetjük meg magunknak, hogy ne legyen hatékony, kölcsönös tiszteletre alapuló, kölcsönös érdekeket szolgáló kétoldalú együttműködés – tette hozzá.
A Fidesz szerint Brüsszel visszatartja a Magyarországnak jogosan járó uniós forrásokat, ugyanakkor „vígan finanszírozza” a baloldali szervezeteket – erről Hollik István, a kormánypárt kommunikációs igazgatója beszélt videónyilatkozatában. A politikus arra reagált, hogy a Magyar Nemzet szerint a Soros-hálózat működésének átszervezésével az Európai Unió a korábbiaknál jóval nagyobb összegekkel száll be a „tőzsdespekuláns projektjeinek” finanszírozásába. Hollik István azt mondta: miközben a „külföldről finanszírozott baloldal” és Brüsszel közösen azon dolgozik, hogy Magyarország ne kapja meg a tanárok béremeléséhez szükséges és a magyar családoknak, vállalkozásoknak járó forrásokat, addig az Európai Bizottság félmilliárd forintot osztott szét magyarországi, de korábban Soros-hálózat által pénzelt „álcivileknek”. Hozzátette: itt olyan szervezetekről van szó, amelyek „egytől egyig a Soros-hálózathoz kötődnek”, és az elmúlt években mindig „egy követ fújtak a dollárbaloldallal” a migráció, gender téma és a háború kérdésében is. „Brüsszel visszatartja a tanároknak, családoknak, vállalkozásoknak járó forrásokat, de emellett vígan finanszírozza a baloldali szervezeteket” – fogalmazott.
Határozatképtelen volt az Országgyűlés népjóléti bizottságának ülése, amelyen sem a kínai lélegeztetőgépekről meghallgatni kívánt Pintér Sándor belügyminiszter, sem a kormánypárti képviselők nem jelentek meg – közölte Varga Zoltán, a bizottság DK-s elnöke. Varga Zoltán, a Demokratikus Koalíció országgyűlési képviselője szerint az ülésen számot kellett volna adni arról, hogy három év után felelősségre vonnak-e valakit a 300 milliárd forintért megvett és azóta is talán raktárakban porosodó, használhatatlan kínai lélegeztetőgépekért. Rámutatott: a Demokratikus Koalíció szerint az Orbán-kormány kétszeresen okozott kárt a magyar adófizetőknek a kínai lélegeztetőgépekkel. Először túlárazva szerezték be azokat, majd fizettek az egyszer sem használt gépek tárolásáért is – mondta. Szerinte abból a 300 milliárd forintból, amit kifizettek a kínai lélegeztetőgépekért az inflációtól szenvedő magyarok bérére és nyugdíjára lehetett volna költeni. Ezt az összeget megkaphatták volna a méltatlanul alulfizetett tanárok, tűzoltók, szociális és egészségügyi dolgozók, vagy „a lassan a puszta túlélésért küzdő nyugdíjasok” – sorolta.
Együttműködési megállapodást kötött a bartók konzervatórium a magyar zsidó múzeum és levéltárral. A kezdeményezés célja közös oktatási és kulturális programok szervezése, a felek a héten írták alá a hosszú távú stratégiai partnerségről szóló dokumentumot. A megállapodást dr. Benkő szabolcs, a bartók konzervatórium igazgatója és dr. Toronyi zsuzsanna, a magyar zsidó múzeum és levéltár igazgatója írta alá, prof. Dr. Grósz andor, a mazsihisz elnöke jelenlétében. A tárlat megnyitóján a gimnázium növendékei is felléptek.
Külföldi hírek:
A kormány által megszavazott ésszerűségi mérce eltörlése ellen benyújtott petíciók Legfelsőbb Bírósági meghallgatása előtt, a parlament elnöke egy sajtótájékoztatón azt sugallta, miszerint a koalíció el fogja utasítani a törvény esetleges visszadobását, mondván, a Kneszet nem fogja elfogadni lábbal tiprását. Amir Ohana [Likud] megjegyzései egy nappal azt követően hangzottak el, hogy a bírák elutasították a kormány azon kérelmét, miszerint halasszák el a jövő hét keddre, az ésszerűségi mérce kérdésében kitűzött tárgyalást. A Kneszet júliusban fogadta el az úgynevezett ésszerűségi mérce eltörlését célzó törvényjavaslatot, amely megtiltja a bíróságoknak, hogy az ésszerűségi tesztet használják a kabinet, a miniszterek és „más választott tisztviselők által a törvényben meghatározott határozatok érvénytelenítésére vagy akár megvitatására”. Továbbá, Ohana beszédében nyílt fenyegetést intézett a Legfelsőbb Bíróság felé, abban az esetben, ha igazságszolgáltatás átlépné az alaptörvény hatályon kívül helyezésének határát, majd felszólította a Legfelsőbb Bíróságot, hogy ismerje fel hatalma korlátait, és hogy egy demokráciában egyetlen hatalom sem mindenható.
Ukrajna szemrehányást tett Izraelnek az Oroszországgal egy nappal korábban aláírt filmalku miatt, „együttműködéssel” és Moszkva propagandájának terjesztésében való segítésével vádolva Jeruzsálemet. „Már nem tudjuk, hogyan kommentáljuk” – áll Ukrajna nagykövetségének közleményében. „Ugyanazon a napon, amikor egy orosz rakéta csapódott be egy zsúfolt piacra Ukrajna donbászi területén, ismét több tucat ártatlan civil megölésével és megsebesítésével, az izraeli kormány együttműködési megállapodást írt alá a filmművészet területén az orosz propaganda elkövetőivel” – közölte a nagykövetség.
Az orosz nyelvű órák megtartása az ukrán iskolákban ellentmond a jogszabályoknak, ilyen esetekben nem lehet lojalitást tanúsítani – figyelmeztetett Okszen Liszovoj ukrán oktatási miniszter arra a hírre reagálva, hogy Ukrajnában még mindig vannak olyan iskolák, ahol orosz nyelven tartanak tanórákat. A miniszter azt tanácsolta, hogy az emberek ilyen esetekben tegyenek panaszt az oktatási minisztériumban, a városi vagy regionális oktatási hivatalban, forduljanak a nyelvi ombudsmanhoz. Mint hangoztatta, ilyen esetekben „nem szabad lojalitást tanúsítani”. A miniszter szerint Ukrajna nem az „orosz világ” felé tart, ezért nem kell a gyerekeket az orosz nyelv használatára felkészíteni. Az orosz nyelv kiszorítására irányuló kurzus Ukrajnában közvetlenül a Majdan-forradalom után bekövetkezett 2014. februári fordulat után indult, majd 2019 májusában azzal folytatódott, hogy Petro Porosenko akkori elnök aláírta „Az ukrán nyelv államnyelvként való működésének biztosításáról” szóló törvényt. A törvény normáinak megsértése pénzbírságot von maga után. A dokumentum kötelezi az állampolgárokat az ukrán nyelv használatára a közélet minden területén, beleértve az államigazgatást, az orvostudományt, a tudományt és az oktatást, a médiát és a weboldalakat.
Az örmény miniszterelnök azzal vádolta Azerbajdzsánt, hogy csapatokat küldött a határra, és arra figyelmeztetett, hogy egy provokáció miatt kiújulhatnak a súlyos harcok a régióban, amely több mint 30 éve fennálló konfliktus színhelye. Nikol Pasinján a kormányülésen mondta ezt helyi médiajelentések szerint. Hangsúlyozta, hogy az örményellenes hangok tovább erősödtek, és Baku egyre több örmény területre formál igényt. Pasinján az ENSZ és a nemzetközi közösség sürgős beavatkozását kérte az ügyben. A nemzetközi közösség által Azerbajdzsán részeként elismert, többségében örmény lakosságú enklávé, Hegyi-Karabah már a Szovjetunió 1991-es összeomlását megelőző évek óta konfliktus forrása a két kaukázusi szomszéd között. Az örmények és a törökökkel rokon azeriek közötti ellentét azonban jóval több mint egy évszázadra nyúlik vissza. Az elmúlt három évtizedben a két ország két háborút is vívott a vitatott terület miatt.
A jövő évi európai parlamenti választás döntő lesz egy új egyensúly kialakítása szempontjából – hangoztatta Matteo Salvini olasz miniszterelnök-helyettes, kijelentve, hogy szerinte Paolo Gentiloni uniós gazdasági biztos országáéval ellentétes érdekeket képvisel. Salvini kifejtette, olyan érzése van, mintha az olasz biztos nem az olasz, hanem egy másik nemzeti válogatott mezével játszana az európai pályán. „Tanácsok helyett csak panaszt és bírálatot fogalmazott meg” – mondta a jobboldali Liga párt vezetője, aki a jelenlegi római kormányban az infrastrukturális és közlekedési tárcát vezeti. Az Il Tempo napilap szervezte politikai találkozón felszólaló Salvini úgy vélte, alapvető jelentőségűnek számít, hogy a biztosok az egész európai közösség és országuk érdekeit védjék.
A XXI. század Ázsia évszázada lesz, ezért alapvető fontosságú a szabályokon alapuló világrend kialakítása – szögezte le az indiai miniszterelnök Jakartában. Narendra Modi, aki a Kelet-ázsiai csúcstalálkozón vesz részt az indonéziai fővárosban, kiállt a szabad és nyitott indiai-csendes-óceáni térség mellett, valamint leszögezte: a világnak meg kell hallania a déli félteke hangját, „mert ez mindannyiunk érdeke”. Hozzátette: még mindig rengeteg lehetőség rejlik a Délkelet-ázsiai Országok Szövetsége (ASEAN) és India közötti kapcsolatokban, ezért Újdelhi ezen kapcsolatok mélyítését szorgalmazza, például a tengeri biztonság és az élelmiszerbiztonság terén. Leszögezte továbbá, hogy a tagországok és India osztozik a békébe, gazdasági fejlődésbe, valamint a többpólusú világrendbe vetett hitben, az államokat pedig hasonló történelmük is összefűzi.
Ha Joe Biden elnök nem tudja befejezni a hivatali idejét, Kamala Harris átveszi a feladatait – mondta maga Kamala Harris, az Egyesült Államok alelnöke az egy interjújában. Biden 2021 januárjában került a nyugati nagyhatalom élére elnökként, ám azóta sorra kérdőjelezik meg, hogy alkalmas-e feladatainak ellátására. Kamala Harris az interjú során elmondta, alelnökként felkészítik arra az eshetőségre, hogy át kell vennie az elnöki feladatokat. A politikus egyébként éppen az indonéziai Jakartában nyilatkozott, ahol kedden kezdetét vette a Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetségének (ASEAN) csúcstalálkozója. Kamala Harris ugyanis az amerikai elnököt helyettesíti a találkozón, mialatt Biden munkalátogatáson vesz részt Indiában és Vietnámban.
Időjárás:
Ma is tartósan napos, meleg időjárás várható.
Este is nyugodt, csillagfényes égboltban lehet részünk.
A hőmérséklet jellemzően 27 – 31 fok körül alakul.
