A BreuerPress és a HetiTV hírei 2023.07.04.
Még mindig nem érkezett egyértelmű válasz arra, hogy „hol a pénz”, mondta Németh Szilárd, a Fidesz alelnöke, országgyűlési képviselő, rezsivédelmi a Heti TV Pirkadat című műsorában az uniós csúcsról.
Az LMP nyílt levélben fordul a magyar európai parlamenti képviselőkhöz, arra kérve őket, hogy szavazzák meg az Európai Parlamentben a természet-helyreállítási rendeletet.
Az Izraeli Védelmi Erők kiterjedt katonai műveletet hajt végre a szamáriai Dzseninben és annak menekülttáborában.
Magyarország és Kuvait is a mihamarabbi béketeremtést támogatja Ukrajnában, a konfliktus rendezése kizárólag diplomáciai úton képzelhető el – közölte Szijjártó Péter.
Belföldi hírek:
Még mindig nem érkezett egyértelmű válasz arra, hogy „hol a pénz”, mondta Németh Szilárd, a Fidesz alelnöke, országgyűlési képviselő, rezsivédelmi biztos a Heti TV Pirkadat című műsorában az uniós csúcsról. A megbeszélések során kiderült, az uniós vezetők egy 65 milliárd eurós sarcot akarnak kivetni a tagállamokra. Ebből az összegből 50 milliárdot a háború folytatására, 11 milliárdot a migráció megsegítésére fordítanának, a maradékot pedig Európa gazdasági fejlesztésére. Tennék mindezt úgy, hogy a Közösségnek van egy elfogadott hétéves költségvetése, van még a Helyreállítási Alap is, amiből egyébként sem a magyarok, sem a lengyelek egy centet nem kaptak még. Mindezek mellett az EU erőlteti a migráns kvótát is, az ő terveik szerint csak Magyarországnak 30 ezer embert kellene befogadni. Az orosz-ukrán háború kapcsán arra a felvetésre, miként kellene változtatni az európai politikán, a politikus úgy felelt, el kellene fogadni Magyarország javaslatát az azonnali tűzszünetről és a békéről, nincs szükség szankciókra, mert ezek csak feszültségeket okoznak.
„Amíg nemzeti kormány van Magyarországon, nem fogjuk hagyni, hogy háborúba sodorjanak” – hívta fel a figyelmet Szentkirályi Alexandra a közösségi-oldalán. A kormányszóvivő a bejegyzésében kifejtette: „A békét sürgetjük, az azonnali tűzszünetet sürgetjük, és addig is mindent megteszünk, hogy háborús időkben is megvédjük az országot, a magyar családokat, a munkahelyeket, a rezsicsökkentett árakat és a nyugdíjasokat.” – tette nyilvánvalóvá a kormányszóvivő.
A háborús idők és szankciók ellenére is elkötelezett a kormány amellett, hogy évről-évre javítsa a magyar egészégügy teljesítményét – hangoztatta a Belügyminisztérium (BM) parlamenti államtitkára Semmelweis-napi elismerések átadásán. Rétvári Bence a Belügyminisztériumban tartott rendezvényen közölte, az emberek egészségnek megőrzése olyan feladat, amelyről háborús időkben sem szabad elfelejtkezni, ezért jövőre 425 milliárd forinttal több forrás áll az egészségügy rendelkezésére, mint tavaly. Az elmúlt évtizedben 1100 milliárdról 3200 milliárd forintra emelkedett az egészségügyre fordított összeg, ez több mint két és félszeres növekedés – jegyezte meg az államtitkár. Rétvári Bence elmondta, az elmúlt bő egy évtizedben érezhetően nőtt az orvosok száma, az orvosi egyetemeken évente 1000-1500-an diplomáznak, ami másfélszeres emelkedést jelent.
Magyarország elkötelezett tagja a NATO szövetségi rendszerének – jelentette ki a honvédelmi miniszter a katonai és légügyi attasék éves katonadiplomáciai értekezletén Budapesten. Ugyanakkor, a legtöbb NATO-tagállammal szemben, amelyek az Orosz-Ukrán konfliktus katonai megoldását szorgalmazzák, Magyarország a tűzszünet és a béketárgyalások, vagyis a béke pártján áll – közölte Szalay-Bobrovniczky Kristóf. Magyarország annak ellenére a saját szuverén útján jár ebben a kérdésben, hogy nagy nyomás nehezedik rá, hogy a katonai megoldás mellé álljon – tette hozzá a tárcavezető.
Az LMP nyílt levélben fordul a magyar európai parlamenti képviselőkhöz, arra kérve őket, hogy szavazzák meg az Európai Parlamentben (EP) a természet-helyreállítási rendeletet. Schmuck Erzsébet, az ellenzéki párt társelnöke azt mondta: az elfogadandó uniós rendelet értelmében 2030-ra fel kell mérni a természetes élőhelyek állapotát, és a rossz állapotúak 30 százalékát fel kell javítani. A minden tagállamra kötelező rendelet tervezete már egy „felhígított” változat. Az eredeti azt írta volna elő, hogy 2030-ra a tagállamok a természetes élőhelyek 90 százalékát állítsák helyre. Ez azonban a legtöbb tagállamnál „kiverte a biztosítékot” – fogalmazott az LMP-s politikus.
Külföldi hírek:
Az Izraeli Védelmi Erők kiterjedt katonai műveletet hajt végre a szamáriai Dzseninben és annak menekülttáborában. A palesztinok nyolc halottról és 27 sebesültről számoltak be. Egy izraeli katona könnyebben megsérült egy izraeli gránát repeszei következtében. Az ellátás után visszatért egységéhez. Az elmúlt két évben Dzsenin a terrorizmus hírhedt központjává és iráni fellegvárává vált, veszélyesen közel az izraeli közösségekhez. Az izraeliek elleni terrortámadások többsége ebből a régióból ered. Körülbelül két hete született a döntés a művelet végrehajtásáról, de megvárták az áldozati ünnep, íd al-Adhá végét. A hadműveletben a kommandós dandár és az elit egységek több száz harcosa vesz részt, több tucat légi jármű kíséretében. ,,Nem azért jöttünk, hogy elfoglaljuk a menekülttábort, ez nem a Palesztin Hatóság, hanem a dzsenini terrorcsoportok elleni művelet” – hangsúlyozta az izraeli hadsereg szóvivője, Daniel Hagari ellentengernagy.
Yoav Gallant védelmi miniszter hétfőn azt mondta, hogy az izraeli hadsereg nagyszabású hadművelete a ciszjordániai Dzsenín városában „a tervek szerint halad” – derült ki a hivatala által kiadott megjegyzésekből. „Az elmúlt néhány órában súlyos csapást mértünk a terrorszervezetekre Dzsenínben, és sikerült lenyűgöző műveleti eredményeket elkönyvelnünk” – mondta Gallant azt követően, hogy értékelést tartott Herzi Halevi altábornaggyal és más magas rangú tisztekkel. Elmondta, hogy a csapatok „teljes támogatást kapnak, hogy megtegyenek mindent, ami szükséges, és hogy a földön és a levegőben tevékenykedjenek, hogy megvédjék Izrael polgárait és megőrizzék a teljes cselekvési szabadságot Ciszjordánia egész területén”.
Az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) hétfőn közölte, hogy meghiúsított egy merényletkísérletet az Ukrajnától elcsatolt Krím Moszkva által beiktatott vezetője ellen, és azzal vádolta meg Kijevet, hogy pokolgépet akartak elhelyezni az elöljáró autójában. „Meghiúsult a Szergej Akszjonov krími vezető elleni, az ukrán különleges szolgálatok által szervezett merényletkísérlet” – számolt be az FSZB, amelyet orosz hírügynökségek idéztek. A hatóságok egy 1988-as születésű orosz állampolgárt vettek őrizetbe, akit azzal vádolnak, hogy „az ukrán titkosszolgálat tisztjei szervezték be” – tette hozzá az FSZB, amely szerint a férfit „Ukrajnában felforgató hírszerzésre, egyebek között robbanóanyagok használatára képeztek ki”. „A merénylőnek nem volt ideje arra, hogy végrehajtsa bűnös szándékát, mivel azt követően őrizetbe vették, hogy egy rejtekhelyről magához vett egy robbanószerkezetet” – derült ki az FSZB közleményéből.
Magyarország és Kuvait is a mihamarabbi béketeremtést támogatja Ukrajnában, minthogy a fegyveres konfliktus rendezése kizárólag diplomáciai úton képzelhető el – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, miután kuvaiti kollégáját fogadta. A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető a Szalem el-Abdullah el-Dzsábir asz-Szabah sejkkel tartott közös sajtótájékoztatóján arról számolt be, hogy a két ország hasonlóan látja az ukrajnai helyzetet. „Saját történelmünkből fakadóan természetesen elítéljük a háborút. Saját történelmünkből fakadóan természetesen elkötelezettek vagyunk a szuverenitás, a területi integritás elvének védelme, tiszteletben tartása mellett, ugyanakkor mindkét ország a békés megoldásban hisz” – szögezte le. „Ennek a háborúnak a megoldása csak a diplomáciában van, csak tárgyalásokkal” – tette hozzá. Majd hangsúlyozta, hogy egyik ország sem szállít fegyvereket, kizárólag humanitárius segélyt, s ez nem is fog változni.
Az Európai Unió a nemzetközi agressziós bűncselekmények kivizsgálásával foglalkozó központ (ICPA) megnyitásával megerősíti elkötelezettségét amellett, hogy teljeskörűen lehetővé tegye az Oroszország Ukrajna elleni háborúja során elkövetett agresszióért és nemzetközi bűncselekményekért felelősök elszámoltathatóságát – jelentette ki Didier Reynders, az Európai Bizottság igazságügyekért felelős tagja Hágában hétfőn. Az Eurojust támogatásával március végén létrehozott közös nyomozócsoport (JIT) központjának megnyitóján Reynders azt mondta, hogy az újonnan létrehozott intézmény kulcsfontosságú lesz Oroszország Ukrajna elleni háborújának kivizsgálásában, elősegíti a jövőbeli perek lefolytatását és sikerét, valamint hozzájárul az orosz agresszió kezdete óta összegyűjtött bizonyítékok cseréjéhez és elemzéséhez. „Az ICPA létrehozása egyértelmű jelzés a világ számára, hogy az erőszak alkalmazásának tilalma továbbra is a nemzetközi, szabályokon alapuló rend alapját jelenti, és az azt megszegőket felelősségre vonják” – fogalmazott az uniós igazságügyi biztos.
Az öt éjszakán át tartó zavargások után lecsillapodtak a kedélyek a franciaországi elővárosokban, ahol nem történtek újabb nagyobb incidensek – közölte a francia belügyminisztérium. A tárca összesítése szerint országszerte 157 embert állítottak elő, míg szombaton még 1300-at, három rendőr megsérült. A tűzoltókat 352 köztéri tűzesethez riasztották, 297 gépkocsit gyújtottak fel. Egy rendőrőrsnél és egy csendőrségi laktanyánál megjelentek rendbontók, de összecsapásokról, fosztogatásokról nem érkeztek hírek. Egy 24 éves tűzoltó meghalt egy földalatti parkolóházban kigyulladt gépkocsi oltása közben, de a hatóságok szerint a tűzesetnek nem volt köze a zavargásokhoz. Az ügyben vizsgálat indult. Hétfőn állampolgári tiltakozó gyülekezéseket tartottak a polgármesteri hivatalok előtt a zavargások elleni tiltakozásul.
Nem támogatja a bukaresti kormányban részt vevő jobbközép Nemzeti Liberális Párt azt a PNL-képviselők egy csoportja által előterjesztett, a parlamenti küszöb megemeléséről szóló törvényjavaslatot, amely parlamenti képviselet nélkül hagyná a romániai magyarságot – derült ki a pártelnök bejelentéséből. Nicolae Ciuca közölte: a PNL végrehajtó bizottsága hétfőn ellenszavazat nélkül, egyetlen tartózkodás mellett úgy döntött, hogy a párt elutasítja a parlamenti küszöb 5-ről 7 százalékra emelését, és a törvényjavaslat visszavonását javasolja. Bár a 15 liberális és egy szociáldemokrata törvényhozó által szerdán beterjesztett törvényjavaslat nem hivatkozik az RMDSZ-re, elfogadása a bukaresti média szerint ellehetetlenítené a magyar szövetség parlamentbe jutását.
Időjárás:
Ma egy hidegfront határozza meg időjárásunkat. Többnyire felhős, helyenként napsütéses időre van kilátás
Este mindenütt megerősödik a felhőzet, többfelé kell csapadékra is számítani.
A hőmérséklet jellemzően 23 – 29 fok köré emelkedik.
