Benjamin Netanjahu: Nem ez volt az egyetlen széleskörű hadművelet, a jövőben több is várható

A BreuerPress és a HetiTV hírei 2023.07.05.Fizetésemelést, tíz hét szabadságot és 24 órás munkahetet határoz meg a pedagógusok új életpályájáról szóló törvény.

Barkóczi Balázs szerint a kormánypárti többségnek nem fontos Magyarország jövője – vélekedett, arról, hogy elfogadták a pedagógusok új életpályájáról szóló törvényt.

Az Izraeli Védelmi Erők „most befejezik a küldetést” Dzsenínben, de nem ez volt az egyetlen széleskörű hadművelet – jelentette ki Benjamin Netanjahu.

A NATO-tagországok vezetői megállapodtak abban, hogy további egy évvel, 2024. szeptember 30-ig meghosszabbítják Jens Stoltenberg főtitkár megbízatását.

Belföldi hírek:

Letette miniszteri esküjét Tuzson Bence, aki augusztus 1-jétől tölti be a kormányban az igazságügyi miniszteri posztot, valamint Bóka János, aki európai uniós ügyekért felelős miniszter lesz augusztus 1-jétől. „Két új miniszterrel bővült a kormány” – írta a közösségi-oldalán Orbán Viktor miniszterelnök. „Sok sikert a munkájukhoz! Nekünk Magyarország az első!” – fűzte hozzá.

Fizetésemelést, tíz hét szabadságot és 24 órás munkahetet határoz meg a pedagógusok új életpályájáról szóló törvény, amelyet az Országgyűlés kedden fogadott el. A képviselők 134 igen, 60 nem szavazattal hagyták jóvá a jogszabályt a kormány kezdeményezésére. A törvény alapján a pedagógusok a közalkalmazotti jogviszonyból 2024. január 1-jével átkerülnek a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyba, változik az óraszámuk, és létrejön a teljesítményalapú bérezési rendszerük is. A törvény szerint a munkáltatónak szeptember 15-ig kell tájékoztatnia a pedagógust a jövő év elején bekövetkező jogviszonyváltozásról, a pedagógus szeptember 29-ig dönthet arról, hogy elfogadja-e azt. A pedagógusok napi munkaideje nyolc óra, a neveléssel-oktatással lekötött munkaidejüket pedig heti 24 órában határozták meg. Az alapszabadságuk mértéke évi ötven munkanap, amelyből a munkáltató legfeljebb tizenöt munkanapot igénybe vehet, például gyermekfelügyeletre, vagy továbbképzésre. Megmaradtak az eddig is használt minősítési fokozatok, a pedagógusok illetményét pedig sávosan állapították meg.

Négy új alkotmánybírót választott a parlament kedden. A képviselők titkos szavazáson alkotmánybíróvá választották Haszonicsné Ádám Máriát, Lomnici Zoltánt, Patyi Andrást és Varga Rékát. A megválasztott alkotmánybírók megválasztásuk után esküt tettek az Országgyűlés előtt. A választásra azért volt szükség, mert szeptember 1-jén lejár Dienes-Oehm Egon, Pokol Béla, Szalay Péter és Szívós Mária 12 éves alkotmánybírói megbízatása. Az Alkotmánybíróságról szóló törvény szerint a 15 fős testület tagjává minden olyan jogi végzettségű, büntetlen előéletű magyar állampolgár megválasztható, aki 45. életévét betöltötte, de még nem töltötte be a 70. életévét. A jogszabály szerint az Országgyűlés – kétharmados többséggel – az Alkotmánybíróság tagjait kiemelkedő tudású elméleti jogászok vagy legalább húszévi szakmai gyakorlattal rendelkező jogászok közül választja.

A franciaországi események is mutatják a nyugat-európai társadalmi integrációs törekvések kudarcát, mára világossá vált, hogy a nagy tömegben, illegálisan, más kultúrából érkező bevándorlókat lehetetlen integrálni – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter az Országgyűlés ülésén. A minisztérium közleménye szerint parlamenti felszólalásában a tárcavezető hangsúlyozta: „Lehet, hogy vannak vagy voltak még olyan emberek Európában, akik azzal a hiú ábránddal éltek, hogy a nyugat-európai társadalmi integrációs törekvéseket sikerre lehet vinni. Nos, ha ők az elmúlt napokban bekapcsolták a televíziót, és megnézték a franciaországi híradásokat, akkor azt hiszem, hogy a hiú ábrándból gyorsan kiábrándulás lett.” Kiemelte, hogy számos országban „párhuzamos társadalmak” jöttek létre, és sok esetben rettegésben él a csendes többség. Hozzátette, hogy a jelek szerint „semmilyen tragédia nem elég ahhoz, hogy Brüsszelben észhez térjenek”. Nem elegek a földközi-tengeri tragédiák, az emberek halálával járó balesetek, nem elegek a francia nagyvárosok zavargásai, nem elég a több ezer felgyújtott autó – sorolta.

A kormánypárti többség úgy döntött, hogy nem fontos Magyarország jövője – vélekedett Barkóczi Balázs, a Demokratikus Koalíció képviselője arról, hogy a parlament elfogadta a pedagógusok új életpályájáról szóló törvényt. A kormánypártoknak szerinte nem fontosak a tanárok, nem fontosak az iskolák és nem fontos, hogy a gyerekek milyen tudással kerülnek ki az iskolapadból.

Külföldi hírek:

Tovább folytatódott az izraeli hadsereg dzsenini terrorelhárító hadművelete. A menekülttáborban az erők által végzett kutatások során több megfigyelőállást, aknát és robbanóanyagot találtak. A csapatok leromboltak két főhadiszállást és egy robbanóanyagot rejtő lyukat. Izrael azért indította a hadműveletet, hogy felszámolja a terrorizmus melegágyát a szamáriai Dzseninben. Az elmúlt években számos támadást hajtottak végre izraeliek ellen a térségből származó palesztin terroristák, és a Palesztin Hatóság szinte teljesen elvesztette az irányítást a helyszínen. Több mint 1000 izraeli katona vesz részt a hadműveletben, amely egyébként mintegy 20 éve a legnagyobb Júdea és Szamáriában. Az izraeli hadsereg szóvivője, Daniel Hagari ellentengernagy közölte, több mint 100 gyanúsítottat vettek őrizetbe. ,,A tábornak nincs olyan pontja, ahol ne jártak volna.”

Gázolásos-késes terrortámadásra volt kedden Tel Aviv északi részén. A rendőrség szerint a terrorista járművével belehajtott egy csoport gyalogosba, majd kiszállt és több személyt megkéselt. Az egészségügyi hatóságok hét sérültről számoltak be – három személy súlyos, kettő közepesen súlyos, kettő pedig könnyebb sérüléseket szenvedett. A terroristát ártalmatlanították, a helyszínen meghalt. A média szerint a Hebron melletti Szamua falu 23 éves lakosa volt, egyedülálló. Halálos betegsége miatt engedélyezte számára Izrael a belépést gyógykezelés céljából. A Gázai övezetet uraló Hamász terrorszervezet szóvivője szerint a terrortámadás csupán a kezdet az izraeli hadsereg dzsenini műveletére adott válaszok sorában. A hadművelet még hétfőn kezdődött a szamáriai menekülttáborban. Az akció során már számos célkitűzés megvalósult, köztük az izraeli hadsereg cselekvési szabadságának fenntartása a menekülttáborban, ezer harcos bejuttatása a tábor szívébe. A hadsereg buldózerei az aszfaltot is eltávolították az utakról, attól tartva, hogy terroristák robbanóanyagot helyeztek el alatta.

Benjamin Netanjahu miniszterelnök szerint az Izraeli Védelmi Erők „befejezik a küldetést” Dzsenínben, miután két napig tartó nagyszabású katonai tevékenységet folytattak. „Befejezzük a küldetést, de elmondhatom, hogy a Dzseninben végrehajtott széles körű akciónk nem egyszeri alkalom” – mondta a miniszterelnök a ciszjordániai város közelében lévő katonai állomáshelyen tett látogatása során. „Folytatjuk a műveleteket a terrorizmus felszámolása érdekében. Nem fogjuk hagyni, hogy Dzsenin ismét a terror melegágya legyen” – teszi hozzá. A Tel-Avivban korábban elkövetett terrortámadásról a miniszterelnök azt mondta: „Aki azt hiszi, hogy egy ilyen terrortámadás elriaszt minket a terrorizmus elleni küzdelem folytatásától, az téved. Egyszerűen nem ismerik Izrael szellemiségét, kormányunkat, polgárainkat és harcosainkat”.

Yoav Gallant védelmi miniszter szerint Dzsenin „az elmúlt két évben a terror gyárává vált”. Az elmúlt két napban ennek vége lett”. „Elvágtuk a fegyvergyártás folyamatát, több ezer bombát foglaltunk le, több tucatnyi gyártóhelyet, műhelyt és robbanóanyag-labort semmisítettünk meg” – mondja. Gallant szerint a hadsereg biztosítani fogja, hogy a terror ellen szabadon tevékenykedhessen a városban.

Mahmúd Abbász, a Palesztin Hatóság elnöke azt mondta, hogy felfüggesztve marad az Izraellel való biztonsági koordináció, és más kapcsolatokat is megszakítanak, tiltakozásul a nagyszabású razzia ellen. Abbász a múltban többször fenyegetőzött, hogy leállítja a biztonsági koordinációt Izraellel, és januárban teljes befagyasztást hirdetett, miután az izraeli hadsereg dzsenini rajtaütése olyan összecsapásokhoz vezetett, amelyekben kilenc palesztin meghalt, akik között volt legalább egy civil is. Izrael akkor azt mondta, hogy a rajtaütés szükséges terrorellenes művelet volt. De egy héttel később Abbász elismerte a CIA főnökének, William Burnsnek, hogy a biztonsági koordináció apparátusának egyes részei továbbra is működnek, és teljesen helyreállíthatók.

Az orosz politikai csoportok és az egész társadalom egyértelműen megmutatták egységüket, és a haza iránt tanúsított magas fokú felelősségérzetükről tettek tanúbizonyságot, amikor egységesen reagáltak egy megkísérelt fegyveres lázadással szemben – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök a Sanghaji Együttműködési Szervezet (SCO) virtuális csúcstalálkozóján felszólalva. Beszélt arról is, hogy Oroszország kulcsfontosságú partnerekként tekint az SCO tagjaira – köztük Kínára, Indiára és Iránra – azokban a törekvéseiben is, hogy szembeszálljon a nyugati szankciókkal. Putyin szerint hibrid háború folyik Moszkva ellen, de az ország „magabiztosan ellenáll a külső nyomásnak”.

Litvánia elnöke, Gitanas Nauseda felszólította a NATO-tagországok vezetőit, hogy „merészebben” lépjenek fel Ukrajna tagságának kérdésében jövő héten az országában tartandó csúcstalálkozón, mondván, ez fokozná az Oroszország indította háborúban védekező ukránok harctéri teljesítményét, míg mindenfajta óvatoskodást Moszkva gyengeségként ítélne meg. Az államfő egy interjúban azt tanácsolta a NATO-hoz tartozó országoknak, hogy hagyják figyelmen kívül azon félelmeiket, miszerint Ukrajna felvétele provokálná a Vlagyimir Putyin elnök vezette Oroszországot. „Ne habozzunk merészebb döntéseket hozni, különben a Putyin-rezsim úgy fogja értékelni, hogy a nyugati szövetségesek túl gyengék, akiket félre lehet állítani és megadják magukat” – mondta Nauseda hétfőn.

A NATO-tagországok vezetői megállapodtak abban, hogy további egy évvel, 2024. szeptember 30-ig meghosszabbítják Jens Stoltenberg főtitkár szeptember végén lejáró megbízatását – erről maga az észak-atlanti szövetség főtitkára tájékoztatott. Jens Stoltenberg közösségi-üzenetében közölte: megtiszteltetés számára a 31 tagországot számláló katonai szövetség állam-, illetve kormányfőinek döntése. Az Észak-atlanti Tanács közleménye szerint a döntést a NATO-tagállamok vezetői a szervezet jövő heti vilniusi csúcstalálkozóján hagyják jóvá hivatalosan.

Minden idők legmagasabb első négyhavi exportteljesítményét állította elő a magyar gazdaság, ennek értéke meghaladta az 50 milliárd eurót, ami 12 százalékos növekedés a tavalyi brutális rekordévhez képest, így újabb nagy csúcsdöntést vetít előre – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter. A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető a Külgazdasági Értekezlet nyitórendezvényén arról számolt be beszédében, hogy néhány éven belül kétszer is a feje tetejére állt a világgazdaság, amitől egyetlen szereplő sem függetleníthette magát, így mindent újra kellett tervezni. Rámutatott, hogy hazánk nem tartozik a legnagyobb országok közé, nincsenek jelentős energiaforrásai, a gazdasági teljesítményt alapvetően az export határozza meg, ezért a magyar külpolitika egyik legfőbb feladata a külgazdasági teljesítmény folyamatos növelése, annak elősegítése, hogy a hazai cégek minél több piacon jelen lehessenek.

Törökország és Egyiptom tíz év után kedden ismét kölcsönösen nagyköveteket nevezett ki – jelentette az Anadolu török állami hírügynökség a két ország közös nyilatkozatára hivatkozva. A közlemény szerint a két ország közötti diplomáciai kapcsolatok szintjének emelését a két ország elnöke által hozott döntés értelmében hajtják végre. Mint fogalmaztak: a lépés a két ország közötti kapcsolatok ismételt normalizálását célozza, valamint azt a kölcsönös akaratot tükrözi, hogy a kétoldalú kapcsolatokat a török és az egyiptomi nép érdekei mentén fejlesszék. Ankara és Kairó között az után romlott meg a viszony, hogy Egyiptomban a 2012-ben demokratikusan megválasztott elnök, Mohamed Murszi, a Muszlim Testvériség egyik volt vezetője – Recep Tayyip Erdogan török elnök szövetségese – ellen többször hatalmas tömegek tüntettek, majd a hadsereg – Abdel-Fattáh esz-Szíszi vezérkari főnök vezetésével – 2013-ban eltávolította őt tisztségéből. Murszit azzal vádolták, hogy támogatja az iszlamista mozgalmakat. A volt egyiptomi elnök 2019 júniusában meghalt.

Időjárás:

Ma főképp napos idő lesz a meghatározó.

Este többfelé kell kisebb zivatarokra számítani.

A hőmérséklet jellemzően 27 – 31 fok köré emelkedik.