A BreuerPress és a HetiTV hírei 2023.06.28.
Az Országgyűlés rendkívüli ülésének összehívását kezdeményezte a kormány a július 3. és július 7. közötti időszakra.
Az LMP tiltakozik az óvodai dolgozók képzésének tervezett módja ellen, amellyel a párt szerint a 60-as évekbe térne vissza az ország.
Jichák Herzog izraeli elnök telefonon beszélt a Palesztin Hatóság elnökével, Mahmúd Abbásszal kedden a muszlimok ünnepe előtt.
Brutális gazdasági öngyilkossággal érne fel Európa számára a Kínához fűződő kötelékek elvágása – jelentette ki Szijjártó Péter.
Belföldi hírek:
Orbán Viktor miniszterelnök kedden tárgyalást folytatott Charles Michellel, az Európai Tanács elnökével valamint a horvát, a belga, a luxemburgi, a szlovák és a svéd miniszterelnökkel. A megbeszélésen Orbán Viktor elutasította a migrációt és a brüsszeli bürokrácia növelését is elősegítő uniós költségvetési javaslatot – közölte Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke. Orbán Viktor kifejtette: az Európai Bizottság uniós költségvetési módosító javaslata jelenlegi formájában komolytalan és vitára alkalmatlan. A videókonferencia után kiadott közlemény szerint Brüsszel összesen 50 milliárd eurós támogatást nyújtana Ukrajnának úgy, hogy a háború kezdete óta az országnak küldött EU-források felhasználása egyelőre tisztázatlan.
Fontos, hogy a Mazsihisz új elnöke, Grósz Andor már a kormány több képviselőjével is találkozott, miniszterekkel, államtitkárokkal egyaránt, mondta Szalay-Bobrovniczky Vince, a miniszterelnökség társadalmi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára a Heti TV Pirkadat című műsorában. Ezek a megbeszélések azért is jelentősek, mert szükség van arra, hogy a legnagyobb zsidó felekezet és a kormány között ismét harmonikussá váljon a viszony. Szalay-Bobrovniczky Vince beszélt arról a bírósági döntésről is, amely a MAOIH új vezetését ismerte el. Hozzátette, miután elsőfokú ítéletről van szó, így ennek az ügynek még lesz folytatása, de véleménye szerint a bíróság nem dönthetett másképp. Az államtitkár beszélt az Országos Rabbiképző-Zsidó Egyetem helyzetéről is. Mint kifejtette, valóban szükség van felújításra, ez nyilvánvalóan komoly összegeket igényel, de a döntés előtt hatástanulmányra, építészeti és egyéb szakvéleményekre is szükség van, ezeket be kell szerezni.
Az Országgyűlés rendkívüli ülésének összehívását kezdeményezte a kormány a július 3. és július 7. közötti időszakra. Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes erről szóló levele a parlamenti honlapon olvasható. A dokumentum szerint a kormány tíz törvényjavaslat – köztük a jövő évi költségvetés és a pedagógusok új életpályájáról szóló indítvány – „mielőbbi elfogadása, illetve az ezt biztosító egyes eljárási szakaszok lezárása miatt” tartja szükségesnek a rendkívüli ülés összehívását. A levélben Semjén Zsolt hangsúlyozza: a szavazások az őszi ülésszakra halasztása „fontos jogalkotói célkitűzések késedelmes megvalósítását eredményezné, illetve a döntések végrehajtásának előkészítésének kitolódása számos problémát okozhat a jogalkalmazásban.”
Az LMP tiltakozik az óvodai dolgozók képzésének tervezett módja ellen, amellyel a párt szerint a 60-as évekbe térne vissza az ország. Kanász-Nagy Máté, az ellenzéki párt frakcióvezető-helyettese azt mondta: meg kell tartani a jelenlegi óvodapedagógus képzést, és béremeléssel, a pálya vonzóbbá tételével kell munkavállalókat toborozni. A politikus közölte: a Kulturális és Innovációs Minisztérium társadalmi egyeztetés céljából egy olyan kormányrendelet-módosítási tervezetet tett közzé, amely szerint megjelenne egy új szakmai képzés, az óvodai nevelő szakképzés. Ez érettségi nélkül öt évig tartana, érettségivel azonban két év alatt elvégezhető lenne – ismertette. Kanász-Nagy Máté szerint a kormány szándéka az, hogy kiváltsa az óvodapedagógusokat. Azokat, akik felsőoktatási intézményben szerzett diplomával végzik a munkát.
Külföldi hírek:
A Knesszet július 12-én választja meg az utolsó képviselőjét a bírói kiválasztási bizottságba – derült ki Dan Marzouk, a Knesszet titkára által kedden a törvényhozóknak küldött leveléből. A koalíciós szélsőjobboldali Otzma Jehudit párt minisztere Yitzhak Kroizer várhatóan az ellenzéki Karine Elharrar mellé kerül be a testületbe. Elharrar volt az egyetlen törvényhozó, akit a hónap elején választottak meg, egy félresikerült szavazáson, amely rávilágított a Benjamin Netanjahu miniszterelnök Likud pártján belüli nézeteltérésekre. A megtorpedózott választás június 14-én volt, ami azt jelenti, hogy a koalíció közel a teljes 30 napos keretét kihasználva késlelteti a szavazást a második törvényhozó kiválasztására.
Kínai látogatást tervez Benjamin Netanjahu. A látogatás azt demonstrálhatja, hogy az izraeli miniszterelnöknek más diplomáciai lehetőségei is vannak, miután Biden amerikai elnök világossá tette, hogy a közeljövőben nem fogja meghívni Washingtonba. Benjámin Netanjahu miniszterelnök a jövő hónapban Kínába készül látogatni, jelezve ezzel a Washingtonnal szembeni növekvő türelmetlenséget, mivel Peking egyre inkább latba veti súlyát a térségben – közölték izraeli források. A miniszterelnök ott tartózkodása során a tervek szerint találkozik Hszi Csin-ping elnökkel és más kínai vezetőkkel. A két vezető hivatala között az elmúlt napokban előrehaladott kapcsolatfelvételre került sor a látogatás megszervezése érdekében. Az utazásra várhatóan Októberben kerül sor.
Jichák Herzog izraeli elnök felhívta a Palesztin Hatóság elnökét, Mahmúd Abbászt kedden a muszlimok ünnepe előtt, és hangsúlyozta a terrorizmus és az uszítás elleni küzdelem szükségességét, miután Ciszjordániában sorozatos halálos támadások történtek az izraeliek ellen. Herzog elítélte továbbá az izraeliek által palesztin civilek ellen elkövetett éber támadásokat a múlt heti Turmus Ayyában és más ciszjordániai helyszíneken történt tombolások nyomán. Szintén kedden Yoav Gallant védelmi miniszter a Palesztin Hatóság magas rangú tisztviselőjével, Husszein as-Sejkkel beszélt a közelmúltban Ciszjordániában történt incidensekről, köztük a telepesek palesztinok elleni támadásairól – közölte hivatala.
Kedden egy kiképzés során Izrael déli részén, baráti tűz következtében meghalt az Izraeli Védelmi Erők egyik katonája, közölte a hadsereg. A hadsereg kezdeti vizsgálata szerint a katonát lövés találta el az Ejtőernyős Dandár kiképzőbázisán, Somria déli közösség közelében, egy éles lőszeres gyakorlaton. A hadgyakorlaton a visszaverő tűzerő oldalán lévő egyik katona mintegy 250 méter távolságból tüzet nyitott és halálosan megsebesítette a támadóerő határait jelölő katonát. A vizsgálat megállapította, hogy a megölt katona egy bóját vitt, amely erősen világít, hogy kijelölje a gyakorlat fizikai határait a támadóerő mozgása szerint. A jelzőfény különbözik a gyakorlat célpontjaitól a félreazonosítás elkerülése érdekében. Egyelőre nem világos, mi vezetett ahhoz, hogy a katona tüzet nyitott és megölte társát.
Izraelben a külügyminisztériumba kérették Ukrajna nagykövetét, Jevhen Kornijcsukot – jelentette a The Jerusalem Post. A diplomatát július harmadikára kérették be az izraeli külügyminisztériumba az izraeli politikát bíráló közelmúltbeli kijelentései miatt. A találkozón a Stratégiai Ügyek Igazgatóságának vezetője, Aliza Bin-Nun fogadta a diplomatát. Ezt megelőzően Ukrajna tel-avivi nagykövetsége azzal vádolta Jeruzsálemet, hogy „egyértelműen semmibe vette az erkölcsi határokat” Oroszországgal kapcsolatban, mert nem szólal fel a magas rangú orosz tisztségviselők antiszemitizmusával szemben, és „oroszbarát álláspontot foglal el” kinyilvánított semlegessége ellenére. Ukrajna egyébként folyamatosan erőfeszítéseket tesz arra, hogy több izraeli segítséget kapjon az Oroszország elleni háborúhoz.
Hétmilliós szerződéses hadsereg felállítását szorgalmazta Leonyid Szluckij, az orosz Liberális Demokrata Párt vezetője, parlamenti képviselő, hogy az ország biztonságának garantálásához ne legyen szükség zsoldosokra. Szluckij szerint – aki az ukrajnai orosz „különleges hadművelet” kezdetén részt vett az Ukrajnával folytatott tárgyalásokon – Oroszországnak a jelenlegi sorkatonaságon felül legalább hétmillió katonai és polgári alkalmazottból álló szerződéses hadseregre van szüksége. „Az országnak nincs szüksége katonai magáncégekre és hasonlókra” – hangsúlyozta Szluckij a egy üzenetküldő szolgáltatáson. Hozzátette: „Vannak problémák a reguláris hadseregben, de a katonai magáncégek azokat nem tudják megoldani”. Vlagyimir Putyin orosz elnök rendelete alapján az orosz fegyveres erők katonai állományának létszámát év elején 137 ezer fővel növelték. Az elnök a hadsereg összlétszámát 2 039 758-ban határozta meg, ebből 1 150 628 a katona.
A múlt hét végi oroszországi események bebizonyították a NATO keleti szárnya megerősítésének a szükségességét és helyességét – jelentette ki Petr Fiala cseh kormányfő. „Az oroszországi helyzet jóval kevésbé stabil, mint amilyennek tűnt, és nagyon gyorsan bizonytalanná válhat” – vélte Petr Fiala, miután találkozott Jana Cernochová védelmi miniszterrel és Karel Rehkával, a cseh hadsereg vezérkari főnökével. A cseh kormányfő szerint figyelni kell az Oroszországban működő magánhadseregekre, illetve félkatonai szervezetekre is. „Oroszországban magánhadseregek és félkatonai szervezetek léteznek. A helyzet bármikor nagyon bizonytalanná, rendkívül veszélyessé válhat. Ezt nem szabad alábecsülni” – figyelmeztetett Fiala.
Moszkvába látogatott Matteo Zuppi bíboros, az ukrajnai háború lezárása érdekében közvetíteni próbáló vatikáni békemisszió vezetője – jelentette be a Vatikán. A közleményben azt írták, a bolognai bíboros Ferenc pápa megbízottjaként azzal a céllal utazik az orosz fővárosba, hogy bátorítsa azokat „az emberiességi gesztusokat”, amelyek hozzájárulhatnak „a jelenlegi tragikus helyzet megoldásához és egy igazságos békekötés elősegítéséhez”. Matteo Zuppi, aki egyben az olasz püspöki kar elnöke is, három hete járt Kijevben. Akkor a Vatikán azt közölte, alaposan meg akarják ismerni az ukrán vezetés álláspontját azzal kapcsolatban, hogy milyen módon képzelik el igazságos béke elérését. Ferenc pápa május végén bízta meg Matteo Zuppi bíborost, hogy vezesse az ukrajnai konfliktus lezárását célzó békemissziót.
A Wagner katonai magánvállalat lázadásának elfojtásában részt vevő katonák gyakorlatilag polgárháborút akadályoztak meg Oroszországban – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök a Kremlben. Viktor Zolotov, az orosz nemzeti gárda igazgatója bejelentette, hogy az általa irányított fegyveres erőt nehézfegyverzettel, harckocsikkal fogják felszerelni, amiről tárgyalások folynak az elnökkel. Az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat kedden közölte, hogy leállította a Wagner katonai magánvállalat fegyveres zendülése ügyében június 23-án indított nyomozását a bűncselekmény megszűnése miatt.
Brutális gazdasági öngyilkossággal érne fel Európa számára a Kínához fűződő kötelékek elvágása, pláne miután az utóbbi évek során különböző okokból jelentősen bezuhant a kontinens versenyképessége – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a kínai Tiencsinben. A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető a Világgazdasági Fórum, az úgynevezett nyári Davos egyik panelbeszélgetésén vett részt, közölte, „a konnektivitás jó, a világ ismételt blokkosodása rossz”, és rámutatott, hogy ez a kiindulási pontja a kormány politikájának az Európa és Kína közötti gazdasági kapcsolatokat illetően. Aláhúzta, bizonyos trendek alapján számos európai uniós tagállam kockázatként, fenyegetésként tekint Kínára, Magyarország ezzel szemben úgy véli, hogy az együttműködés rengeteg hasznot hozhat a kelet-ázsiai országgal.
Időjárás:
Ma is marad a túlnyomóan felhős időjárás. Helyenként ki-kisüthet a nap, míg másutt csapadék előfordulására kell számítani.
Este mindenütt lecsökken a felhőzet, nyugodt, csillagfényes éjszaka várható.
A hőmérséklet jellemzően 20 – 25 fok között alakul.
