Benjámin Netanjahu miniszterelnök koalíciója újraindítja az izraeli igazságszolgáltatás átalakítására irányuló vitatott tervét

A BreuerPress és a HetiTV hírei 2023.06.20.Gazdaságvédelmi akciótervet fogadott el a kormány – jelentette be Gulyás Gergely.

A budapestiek kiálltak városukért, kiálltak magukért, a Budapesti Lakógyűlésen 136 ezren adták le szavazatukat online – közölte a főpolgármester.

Olena Zelenszka ukrán first lady hétfőn Tel-Avivban találkozott Isaac Herzog elnökkel és feleségével, Michal Herzoggal, ezzel megkezdte első izraeli látogatását.

Magyarország nemmel szavaz a villamosenergia-piaci reformról szóló európai bizottsági javaslatra, ugyanis így nem lehetne alacsonyan tartani a rezsiköltségeket − közölte Szijjártó Péter.

Belföldi hírek:

Gazdaságvédelmi akciótervet fogadott el a kormány: árplafon lesz az áramra egyes szektorokban, hidegélelemre is felhasználható lesz a SZÉP-kártya, valamint a gyógyszerforgalmazó cégek az extraprofitadójuk felét leírhatják – közölte a Miniszterelnökséget vezető miniszter a Kormányinfón. A miniszter közölte, az árplafont július 1-jétől nettó 200 euró/megawattórában állapítják meg, és az a feldolgozóiparra, a szálláshely-szolgáltatásra, valamint a raktározásra, szállításra vonatkozik. Hozzátette: a kormány cserébe azt várja, hogy ezek a cégek növeljék a gyártási kapacitásukat és az év hátralévő részében ne emeljék az árakat; ezt a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara fogja ellenőrizni. Közölte, egyeztettek az iparkamarával, és a kormány úgy látta, az egyik legnagyobb probléma a vállalkozásoknak, az energiaár, ezen belül is az áramár.

Gulyás Gergely bejelentette: a gazdaságvédelmi akciótervbe illeszkedő döntésként a kormány arról határozott, hogy lehetővé teszi a SZÉP-kártyák felhasználását hidegélelemre. Kiemelte: augusztus 1-jétől december 31-ig erre korlátlanul lesz lehetőség, és ezzel egyidejűleg azt is lehetővé teszik, hogy ebben az időszakban a munkáltatók a SZÉP-kártya keretét, amelynek maximális összege 450 ezer forint, további 200 ezer forinttal megemeljék a kedvezményes szabályoknak megfelelően. Azt mondta: ez a jelenlegi időszakban komoly segítség lehet mindenkinek, és a munkáltatók számára is azt teszik lehetővé, hogy a lehető legkedvezőbb feltételek mellett biztosíthatják ezt a többletforrást a munkavállalóknak. Közölte: a gyógyszerforgalmazó cégek esetében a kormány arról döntött, hogy július 1-jétől az extraprofitadójuk felét – tehát a 40 százalékból 20 százalékot – leírhatnak, ha azt beruházásra vagy kutatás-fejlesztésre fordítják. A gyógyszergyártók esetén pedig a jövő évben megfelezik az extraprofitadót, és ezt „még egyszer meg lehet felezni”, tehát ennek a fele is leírható, ha az érintett cégek a beruházásra, illetve a kutatás-fejlesztésre költik ezt az összeget – mondta Gulyás Gergely.

Gulyás Gergely, a miniszterelnökséget vezető miniszter a kormányinfón a Heti TV több kérdésére is válaszolt. A Heti TV elsőként a kötelező migránskvótával kapcsolatban szerette volna megtudni a kormány véleményét. Gulyás Gergely válaszában elmondta, az Európai Unió mintha tudatosan keverné össze azokat a fogalmakat, hogy menekültügy, migráció és vendégmunkások. Hozzátette, mindez komoly problémákat jelent. A Heti TV a miniszter izraeli tárgyalásai kapcsán szerette volna megtudni azt is, egyrészt mit is jelent az, hogy miniszterelnöki döntés kell a magyar követség Jeruzsálembe történő áthelyezéséhez, és ez mikorra várható. Valamint azt is szerette volna megtudni, miként értékeli a kancellária miniszter az izraeli megbeszéléseit. A miniszter megerősítette szavait, valóban a két miniszerelnöknek kell a nagykövetség áthelyezéséről dönteni. Illetve elmondta, sikeresek voltak a megbeszéléseik, sikerült Izrael több vezetőjével tárgyalni, a miniszterelnöktől kezdve kormánytagokon át Izrael askenáz főrabbijáig. Kérdésre válaszolva a politikus megerősítette, védelempolitikai tárgyalásai is voltak, köztük olyanok is, ahol már szerződést is aláírtak. Ám ezekről a honvédelmi miniszter fog tájékoztatást adni, aki egyébként rövidesen szintén ellátogat Izraelbe. A Heti TV végezetül azt is szerette volna megtudni, hogy a kormányszóvivő megfontolja-e Tarlós István javaslatát, mely szerint neki kellene jövőre kihívnia Karácsony Gergelyt a főpolgármesteri címért. Szentkirályi Alexandra úgy felelt, a jelenlegi munkája kellő kihívást jelent számára, kormányszóvivőként is eleget tesz a magyar emberek érdekei képviseletének.

A budapestiek kiálltak városukért, kiálltak magukért, a Budapesti Lakógyűlésen 136 ezren adták le szavazatukat online – írta a főpolgármester közösségi-oldalán. Karácsony Gergely közölte: sikeresen zárult Budapest történetének legnagyobb részvételi szavazása, az első Budapesti Lakógyűlés, 136 ezer budapesti adta le szavazatát online, a szavazásra jogosultak több mint 9 százaléka. „Ez az eredmény egyértelmű kötelezettséget ró minden döntéshozóra, rám is, másokra is” – tette hozzá. Karácsony Gergely közölte: az első Budapesti Lakógyűlés érdemben különbözik a kormány nemzeti konzultációjától, de ettől még sokan összevetik a kettőt.

Külföldi hírek:

Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök állítólag arról tájékoztatta a törvényhozókat, hogy az IDF arra készül, hogy katonák tömegeit vonultassa fel az országon belül harcoló arab izraeliek esetleges ötödik hadoszlopa ellen egy ellenséges államokkal vívott többfrontos háború esetén. Netanjahu a Knesszet külügyi és védelmi bizottságának tegnap tartott zárt ajtós ülésén fedte fel az előkészületeket. A miniszterelnök állítólag elmondta a törvényhozóknak, hogy 10 hadosztálynyi katona készül fel egy ilyen lehetőségre.

Benjámin Netanjahu miniszterelnök koalíciója hétfőn úgy döntött, hogy újraindítja az izraeli igazságszolgáltatás átalakítására irányuló vitatott tervét, és célul tűzte ki, hogy még a jövő havi kneszeti szünet előtt korlátozza a kormányhatározatok „ésszerűségének” bírósági felülvizsgálatát. Több koalíciós forrás szerint a bírói kinevezések politikai ellenőrzés alá helyezésére irányuló tervet – a reform központi és legvitatottabb elemét – az októberben kezdődő téli ülésszakra tervezik. A koalíciós vezetők döntése valószínűleg a végét jelenti az Isaac Herzog elnök által vezetett, megrekedt tárgyalások számára, amelyek célja a konszenzusos megoldás kidolgozása volt.

A dzsenini akció fényében és a helyzetértékelést követően: Törölték a zsidó hívők látogatását József sírjához, mely a szamáriai Sechemben található, jelentette a Kan közszolgálati műsorszolgáltató. Az ejtőernyős felderítők, a határrendészet fedett egysége és a határrendészet harcosai hétfőn a Sabak belbiztonsági szolgálat hírszerzési információi alapján letartóztattak két keresett személyt, akik a Hamász és a Palesztin Iszlám Dzsihád terrorszervezetekhez tartoznak a szamáriai Dzsenin térségében. Hét harcos megsérült, az egyikük közepesen súlyos-súlyos sérüléseket, míg a többiek könnyű vagy közepesen súlyos sérüléseket szenvedtek, miután a művelet végén egy erős robbanószerkezet robbant fel járműveik alatt. „Dzsenin egy ideje olyan központtá vált, ahol a terrorszervezetek kormányzás nélküli környezetben vannak” – nyilatkozta Tzachi Hanegbi nemzetbiztonsági tanácsadó a Kan közrádiónak. „Az Izraeli Védelmi Erők belépett az ellenséges területre, hogy ne kerüljenek terrorista elemek Jeruzsálem és Tel-Aviv szívébe.” Szokatlan módon egy harci helikopter támadott a levegőből Dzseninben, hogy segítsen kimenteni a sebesülteket. A légierő mellett más erőket is bevetettek a harcosok és a járművek városon kívüli evakuálásában.

Matthew Miller külügyminisztériumi szóvivő azt mondta, az Egyesült Államokat „aggodalommal töltik el az izraeli telepigazgatási rendszerben bekövetkezett változásokról szóló jelentések, amelyek felgyorsítják a telepek tervezését és jóváhagyását”. „Régóta fennálló politikának megfelelően az Egyesült Államok ellenzi az olyan egyoldalú intézkedéseket, amelyek megnehezítik a kétállami-megoldás megvalósítását, és akadályozzák a békét” – tette hozzá Miller. Az Egyesült Államok felszólította Izraelt, hogy teljesítse korábbi kötelezettségeit, és „térjen vissza a deeszkalációt célzó párbeszédhez” Júdea és Szamáriában. Ezt megelőzően az izraeli kabinet jóváhagyott egy határozatot, amely lehetővé teszi a jelentős felgyorsítását az új otthonok jóváhagyási folyamatának Júdea és Szamária zsidó telepein. Az építési tervek jóváhagyására vonatkozó jogkört Joáv Gallant védelmi minisztertől a szélsőjobboldali Becalel Szmotrich pénzügyminiszterre ruházták át.

Olena Zelenszka ukrán first lady hétfőn Tel-Avivban találkozott Isaac Herzog elnökkel és feleségével, Michal Herzoggal, ezzel megkezdte első izraeli látogatását. Zelenszka a világ vezetőivel találkozik, hogy megvitassa az Ukrajnának nyújtott humanitárius támogatást, és hangsúlyozza az ukrán civilek szenvedését az orosz erők tavaly februári inváziója óta. Az elnöki hivatal által kiadott közlemény szerint Zelenszka és Michal Herzog a nap folyamán „humanitárius kérdésekre összpontosítottak, különös tekintettel a gyermekek és tinédzserek trauma utáni kezelésére”.

Ukrajna nem kap hivatalos meghívást a NATO-ba a szövetség júliusi vilniusi csúcstalálkozóján – jelentette ki Jens Stoltenberg NATO-főtitkár Berlinben. Olaf Scholz német kancellárral folytatott megbeszélése után, kettejük tájékoztatóján Stoltenberg kérdésre válaszolva elmondta, hogy a szövetség a vilniusi találkozó előkészítésének során, és magán az értekezleten sem készül hivatalosan meghívni tagjai közé Ukrajnát. Kiemelte: az észak-atlanti szövetség egyelőre arra összpontosít, hogy az orosz támadással szemben védekező „Ukrajnának legyen lehetősége fennmaradni Európában független, demokratikus államként, a NATO-tagságtól függetlenül”. Ugyanakkor „a NATO kapui nyitva állnak” a belépni szándékozó országok előtt, és „a tagok száma természetesen emelkedhet” – mondta Jens Stoltenberg.

Egy orosz hadihajó és egy orosz teherhajó együttes akcióval kimentett 68 embert hétfőn egy, a Földközi-tengeren hányódó bárkából a görögországi Kálimnosz-szigetnél – jelentette be hétfőn Moszkvában az orosz védelmi minisztérium. A közlemény szerint elsőként a Gorskov tengernagy nevű hadihajó fogta az Avalon nevű, görög és német zászló alatt közlekedő „jachttípusú hajó” vészjelzését, majd a Pizsma nevű orosz teherhajóval együtt „sikeres mentőakciót hajtott végre”, az utasokat orvosi segítségben részesítették, majd átadták őket a görög parti őrségnek. A Gorskov az orosz haditengerészet egyik zászlóshajója, amelyet a múltban hiperszonikus rakéták tesztelésére használtak.

Katar és az Egyesült Arab Emírségek a gyakorlatban is újra megnyitotta nagykövetségét egymás fővárosában – tudatta közleményében a dohai külügyminisztérium. A két ország külügyminisztere is beszélt egymással telefonon ebből az alkalomból. A Perzsa-(Arab-)öböl menti két állam több mint két év után döntött a diplomáciai kapcsolatok felújításáról, illetve külképviseleteik újranyitásáról. Szaúd-Arábia, az Egyesült Arab Emírségek, Bahrein és Egyiptom 2017-ben minden kapcsolatot megszakított Katarral, mert iszlamista csoportok támogatásával vádolták és azzal, hogy közeledik Iránhoz. Miután szaúdi kezdeményezésre megszületett a viszályt lezáró alku, Rijád, majd Kairó 2021-ben ismét nagykövetet nevezett ki Dohába. Az említettek közül már csak Bahrein vár dohai külképviseletének újranyitásával. A jelenlegi lépésre azt követően került sor, hogy Szaúd-Arábia és Irán hosszú éveken át tartó ellenségeskedés után ugyancsak megállapodott arról, hogy rendezi diplomáciai kapcsolatait.

Magyarország nemmel szavaz a villamosenergia-piaci reformról szóló európai bizottsági javaslatra, az ugyanis elvenné a tagállamok kormányainak azon jogát, hogy alacsonyan tartsák a rezsiköltségeket − közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn Luxembourgban. A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető az EU-s energiaügyi tanácsülés szünetében tartott sajtótájékoztatóján aláhúzta, hogy az ukrajnai háború és a szankciós válaszok miatt a kontinens energiapiacán továbbra is rendkívül törékeny a helyzet, a földgáz ára újra emelkedik, még ha jóval alatta is van a tavalyi csúcsnak, bőven a történelmi átlag felett van. „Ebben a helyzetben a magyar kormánynak a célja és a felelőssége kettős. Először is, biztosítanunk kell Magyarország energiaellátásának stabilitását, másrészt pedig biztosítanunk kell a rezsicsökkentés eredményeinek megvédését” − szögezte le.

Újabb per indult hétfőn Alekszej Navalnij ellen, egyebek között szélsőséges csoport létrehozása címén a Vlagyimir megyei 6. számú börtönben, ahol az orosz ellenzéki politikus a rá korábban kirótt szabadságvesztését tölti. A vádpontok között szerepel továbbá szélsőségességre való felhívás, az állampolgárok jogait sértő nonprofit szervezet létrehozása, szélsőséges tevékenység finanszírozása, kiskorúak veszélyes cselekményekbe való bevonása és a nácizmus rehabilitálása. A 47 esztendős vádlottra az érintett és támogatói szerint akár 30 évi szabadságvesztés várhat. Navalnij a tárgyaláson azt hangoztatta, hogy a moszkvai bíróság bírája nem jogosult a pert a fővárostól távol, a mintegy 230 kilométerre lévő Melehovóban lefolytatni. Követelte szüleinek bebocsátását, akik abban a tudatban utaztak a helyszínre, hogy nyílt tárgyalás lesz. A per másik vádlottja Danyiel Holodnij, a Navalnij Live online videómegosztó-csatorna korábbi technikai igazgatója.

Hszi Csin-ping kínai elnök Pekingben megbeszélést folytatott Antony Blinken amerikai külügyminiszterrel, fogalmazása szerint „a két ország közötti feszültségek csökkentésének érdekében”. Az államfő kijelentette, hogy a találkozón előrelépést értek el az amerikai-kínai kapcsolatokban, és leszögezte, hogy a világnak stabil viszonyra van szüksége a két ország között. A köztük folyó párbeszédnek „mindig az őszinte és kölcsönös tiszteleten kellene alapulnia” – tette hozzá Hszi a kínai állami média szerint. Blinken elmondta a kínai vezetőnek, hogy Joe Biden amerikai elnök szerint az Egyesült Államoknak és Kínának kötelessége rendeznie a viszonyát, és Washington elkötelezett is ennek érdekében – tudatta az amerikai külügyminisztérium.