A BreuerPress és a HetiTV hírei 2023.06.18.
Státusztörvény: rendkívüli parlamenti ülés és közben tüntetés.
Lakógyűlés: ma zárul a budapestiek szavazása városukról.
Albánia: szinte egymásnak adják a kilincset a magyar vezetők.
Botrány: Boris Johnson ügyei megrengethetik a tory kormányt is.
Hírek:
A miniszterelnök közölte, hogy a gazdaságot támogató intézkedésekkel akarják ellensúlyozni a rossz brüsszeli döntéseket. Példaként említette, hogy jövőre emelni kell a benzin jövedéki adóját, amit a magyar kormány ellenez. Orbán Viktor megerősítette, hogy az év végéig igyekeznek letörni az inflációt. Mint mondta, háborús helyzetben nem könnyű előre tervezni, mégis szükséges már nyáron elfogadni a jövő évi költségvetést. Ez ugyanis szerinte stabil pontot jelent a bizonytalan helyzetben. A kormányfő kifejtette, hogy háborús időkben az segít az segít, ha kincstárjegyben vagy államkötvényben tartják megtakarításaikat. Emiatt kínálnak erre magas kamatot és adóztatják meg – mint mondta, ideiglenesen – a banki betéteket.
A jövő évi költségvetés vitájával lezárult a parlament tavaszi ülésszaka, de a kormány kezdeményezésére már pénteken rendkívüli ülést tartottak. Öt törvényjavaslat napirendre tűzését indítványozták, köztük a helyi adókról, valamint a kulturális örökség egyes elemeinek fenntartható fejlesztéséről szóló jogszabályok módosítását. A legnagyobb vitát azonban a pedagógusok új életpályájáról szóló előterjesztés váltotta ki, nemcsak az ülésteremben, hanem már előzetesen is. Amennyiben a kormánypárti többség megszavazza az indítványt, akkor a pedagógusok a közalkalmazotti jogviszonyból átkerülnek a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyba.
E terv ellen az érintettek egy része és támogatóik már korábban is erőteljesen tiltakoztak. A Tanítanék és az Egységes Diákfront szervezésében pedig a parlamenti üléssel párhuzamosan tüntetés volt a Kossuth téren. A demonstrálók bosszútörvénynek nevezték a beterjesztett jogszabályt és különösen azt kifogásolták, hogy csak látszat-egyeztetések voltak, a hatalom azonban lényegi változtatásokat nem fogadott el. Úgy vélték, a pedagógusok kiszolgáltatott helyzetbe kerülnek, közülük már több mint ötezren jelezték, hogy elhagyják a pályát. Ez pedig nyilvánvalóan nemcsak őket érinti, hanem a gyerekeket és a szülőket is, valamint az egész oktatás jövőjét. A résztvevők emiatt a teljes rendszer átalakítását szorgalmazták.
Ma zárul a Budapesti Lakógyűlés elnevezésű szavazás, miután egy héttel meghosszabbították a kérdőívek kitöltésének határidejét. A14 évesnél idősebb lakó- vagy tartózkodási címmel rendelkező fővárosiak május első hetétől szavazhattak Budapest és a Lánchíd jövőjével kapcsolatos kérdésekről. A főpolgármester azt közölte, hogy a vártnál sokkal nagyobb volt az érdeklődés. Karácsony Gergely úgy fogalmazott, a budapestiek kiálltak magukért és a városukért, méghozzá százezres nagyságrendben. Hozzátette, jó volt látni, hogy ezt a fideszes ellenkampány sem tudta megakadályozni.
A győri polgármester megerősítette, hogy továbbra is Orbán Viktor dönti el, ki indul a jövő évi helyhatósági választásokon. Dézsi Csaba András így reagált arra kérdésre, hogy a Fidesz őt jelöli-e városvezetőnek elődjével, Borkai Zsolttal szemben. A volt polgármester ugyanis az ATV Heti Napló című műsorában bejelentette, hogy jövőre függetlenként ismét megméreti magát a választáson. Az interjúban beszélt arról az orgiával összekapcsolt jacht-kirándulásról, amely bukásához vezetett és arról is beszámolt, hogy a Fidesz vezetése annak idején hosszú ideig kiállt mellette. Azt mondta, sem ő, sem párttársai nem mérték fel kellőképpen, hogy a nyilvánosságra került leleplező felvételek jelentős politikai károkat okozhatnak.
Újabb magasszintű találkozó jelezte, hogy jelentősen fejlődnek a magyar-albán kapcsolatok. Alig két héttel a magyar államfő tiranai látogatása után most Orbán Viktor kereste fel az albán fővárost. Hivatalos útján tárgyalt Edi Rama kormányfővel és egyezményeket is aláírtak. A megbeszélések kiemelt témái között szerepelt az Albánia uniós integrációját segítő együttműködés. Előzőleg Novák Katalin is arról beszélt, hogy Európa békéjének és biztonságának kulcsa a Nyugat-Balkán stabilitása, ehhez pedig szükség van a térség európai uniós integrációjára. Külön kiemelte, hogy bár az ukrajnai háború miatt kritikus helyzet alakult ki, de nem elhanyagolható gondot jelent a Nyugat-Balkán stabilitásának törékenysége is.
Az ukrán erők nemrég indult ellentámadásukkal képesek visszafoglalni területeket, ami azt bizonyítja, hogy a szövetségesek katonai támogatása változást hoz a harctéren. Egyebek között ezt erősítette meg a NATO főtitkára, aki előbb Washingtonban, majd a tagállamok védelmi minisztereivel készítette elő a szövetség júliusi litvániai csúcstalálkozóját. Jens Stoltenberg leszögezte, hogy a tagállamok megerősítik elkötelezettségüket Ukrajna mellett, miközben erősítik elrettentő és védelmi kapacitásaikat is. Úgy fogalmazott, ha azt akarják, hogy Ukrajna eredményesen vehessen részt a béketárgyalásokon, további területeket kell visszaszereznie, ahhoz pedig fegyverekre van szüksége.
A NATO főtitkára még bízik benne, hogy a júliusi csúcs előtt lezárulhat a svéd csatlakozás ratifikálásának folyamata. Szerinte a múlt héten előremutató tárgyalásokat folytatott erről a török elnökkel. Csakhogy Recep Tayyip Erdogan most azt közölte, csak akkor járul hozzá a felvételhez, ha a svéd kormány megakadályozza a Törökország ellenes stockholmi tüntetéseket. Ankarában azzal vádolják az északi államot, hogy terroristákat támogat. Eközben a magyar parlament napirendjén még a nyári szünet előtt szerepel a szavazás a svéd csatlakozásról. A törökön kívül csak Magyarország nem ratifikálta még a csatlakozási okmányt. Erről a részletes vita már lezajlott, de március végén csak Finnország felvételéről szavaztak az országgyűlésben.
A magyar külügyminiszter szerint az energiaellátás nem ideológiai, de még csak nem is politikai kérdés, hanem kőkemény fizikai valóság. Egyebek között erről beszélt Szijjártó Péter Szentpéterváron egy gazdasági fórumon, ahol az egyetlen uniós tagállamból érkezett politikus volt. Közölte, hogy az éves karbantartás sikeres lezárása után újra indult a földgázszállítás Magyarországra a Török Áramlat vezetéken keresztül. Így a hazai földgáztárolók feltöltése a téli időszakra jól, menetrendszerűen halad – mondta és hozzátette, akármilyen lesz is a tél, semmifajta korlátozásra nem lesz szükség a földgázfelhasználás területén. Szijjártó Péter megerősítette, Magyarországnak továbbra is érdeke, hogy fenntartsa az észszerű energetikai együttműködést Oroszországgal.
Benjamin Netanjahu miniszterelnököt is felkereste izraeli látogatásán a Miniszterelnökséget vezető miniszter. Gulyás Gergely a magyar kormány első tagja, aki tárgyalt a néhány hónapja hivatalba lépett izraeli kormányfővel. A feszült helyzet miatt pár héttel elhalasztott útján a miniszter a kétoldalú együttműködésről tárgyalt és előadást is tartott a magyarországi helyzetről. Ezt az eseményt tüntetők igyekeztek megzavarni. Gulyás Gergely cáfolta, hogy felerősödött az antiszemitizmus Magyarországon. Elmondta, hogy Budapesten virágzik a zsidó vallási és kulturális élet, Európában egyedülálló a biztonság. Közölte, hogy a kormány jó kapcsolatra törekszik valamennyi zsidó vallási közösséggel.
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke szerint az RMDSZ eltávolítása a kormányból egy hiteles és felelősségteljes partner „előre megfontolt kivégzése” volt. Kelemen Hunor azután beszélt erről, hogy a bukaresti parlament nagy többséggel bizalmat szavazott az új koalíciós kabinetnek. A két vezető párt korábbi egyezsége értelmében jobbközép Nemzeti Liberális Párt most átadta a kormány vezetését a Szociáldemokrata Párt elnökének, Marcel Ciolacunak. Az RMDSZ azért vált ki a koalícióból, mert olyan minisztériumok vezetését akarták rábízni, amelyet nem vállaltak.
Szlovákiában viszont nem kapott bizalmat a parlamentben az új kormány, amelyet a szlovák központi bank korábbi alelnöke, Ódor Lajos vezet. Zuzana Caputová államfő ezután bejelentette: ügyvezető kormányként nevezi ki ugyanezt a kabinetet. A kormányprogramról tartott kétnapos vitában a legtöbben azt kifogásolták, hogy kevés konkrét megoldást irányoz elő. A kormány azonban mindenképpen csak a szeptember 30-ra kitűzött előrehozott parlamenti választásokig látja majd el feladatait.
Nagy-Britanniában az a kérdés, szükség lehet-e előrehozott választásra. Jelentősen megcsappant ugyanis a kormányzó konzervatívok iránti bizalom a volt kormányfő, Boris Johnson körüli újabb botrány miatt. Egy vizsgálóbizottság azt állapította meg, hogy a politikus – aki tíz napja már lemondott parlamenti mandátumáról is – szándékosan félrevezette a parlamentet. Azoknak a törvénysértő összejöveteleknek az ügyében hazudott, amelyeket a koronavírus-járvány megfékezésére elrendelt korlátozások idején tartottak rezidenciáján, a Downing Streeten. Johnson ugyan ostobaságnak, hazugságnak és kitalációnak minősítette a bizottsági jelentést, de a botrány miatt már több hozzá közel álló tory képviselő is kénytelen volt lemondani.
Itthon tegnap életbe lépett a MÁV-Volán-csoport nyári főszezoni menetrendje. Az elmúlt években megszokott, Budapest és a Balaton közötti járatokon kívül mostantól közvetlen vonatok indulnak a Kelet-, Délkelet-Magyarországi vármegyeszékhelyekről a Balatonra. Új menetrendet vezet be a Volánbusz az ország több térségében, köztük a Balaton vonzáskörzetében is. Így kedvezőbb utazási lehetőségekkel közelíthető meg a tó környéke Sopronból, Győrből, illetve Tatabánya, Mór, Bakonycsernye, Zirc térségéből is. A társaság arra hívta fel a figyelmet, hogy aki csak teheti, váltsa meg jegyét elővételben, akár napokkal az utazás előtt. A főszezoni menetrend augusztus 27-ig lesz érvényben.
Időjárás:
Az időjárás is alkalmazkodik a nyári főszezonhoz. Sok napsütés mellett változékonyságra lehet számítani. Főleg keleten lehet több felhő, ott zápor, zivatar is előfordulhat. Élénk lesz a szél. A hőmérséklet 22 és 28 fok között alakul és estére is csak 10 és 17 fok közé hűl le a levegő. A jövő héten viszont tovább melegszik az idő.
