A BreuerPress és a HetiTV hírei 2023.05.29.
Ma Pünkösdhétfőt ünnepeljük, az ünnepről Mohos Gábor a Heti Tv Pirkadat című műsorában beszélt.
A magyar kormány „minden nyomás ellenére határozottan kiáll békepárti álláspontja mellett” – hangoztatta Vargha Tamás a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára.
Izrael szerte számos településen ismét több tízezren tüntettek a koalíció tervezett igazságügyi felülvizsgálati reformja ellen.
Oroszország minden korábbinál nagyobb légitámadást hajtott végre Ukrajna ellen iráni gyártmányú – Sahíd típusú – drónokkal.
Belföldi hírek:
Az ünnep lényegét az első pünkösd mutatta meg, mondta Mohos Gábor Esztergom-Budapest egyházmegye segédpüspöke, a Szent István Bazilika plébánosa a Heti Tv Pirkadat című műsorában. Ekkor történt az, hogy nagyon sok helyről soknemzetiségű ember zarándokolt el Jeruzsálembe, hogy Péter apostolt meghallgassák, aki a többi apostollal együtt közösen tettek tanúbizonyságot. Ez az az egység, amit a mai napig is képvisel a katolikus egyház, és tulajdonképpen ez az egész ünnep legfontosabb mondandója. Ugyanakkor az is igaz, hogy a Szentlélek kiáramlásának ünnepe, a pünkösd kisebb jelentőséggel bír a hívek körében, mint a karácsony vagy a húsvét. Ennek nyilvánvalóan az is oka lehet, hogy a Szentlélek fogalma a hívek számára is nehezebben értelmezhető.
A magyarok békességre vágynak a családban és a közéletben, békességre Székelyföldön, Magyarországon, Európában, ezt a békességet a szabadsággal táplált szeretet tudja megalapozni – hangoztatta Novák Katalin Sepsiszentgyörgyön a Szilvássy Carola Református Szeretetotthon avatóünnepségén. A köztársasági elnök rámutatott: minél nehezebbek az idők, annál többet kell tenni az elesettekért, ezért is példamutató a most felavatott csaknem száz férőhelyes idősotthont megálmodó sepsiszentgyörgyi Diakónia Keresztény Alapítvány szolgálata. „Mi magyarok, a Székelyföldön és az anyaországon egyaránt, a szabadságot vágyjuk, szeretjük és megharcoljuk, ha kell. Ezt az újra és újra megharcolt külső és belső szabadságot állítjuk a szeretet szolgálatába” – mondta Novák Katalin.
A magyar embereknek joguk van tudni, hogy a háborúpárti álláspont, amelyet a baloldal képvisel, hihetetlen kockázatokat rejt magában, ezért indít a Fidesz figyelemfelhívó kampányt – jelentette ki a nagyobbik kormánypárt kommunikációs igazgatója. Hollik István teljesen világosnak nevezte, hogy Európa, és benne Magyarország számára is a legfontosabb kérdés úgy hangzik: háború vagy béke. Ez a két opció van, más nem lehetséges, és a magyar politikában is mindenkinek erre a kérdésre kell választ adnia – tette hozzá. Hangsúlyozta: az egyértelmű, hogy a kormánypártok válasza a béke. Felhívta a figyelmet arra, hogy ha Magyarország elkezdene fegyvereket szállítani, azt fizikailag nem tudná másképp, csak Kárpátalján keresztül, ahol magyarok élnek, és ez közvetlenül is fenyegetné az életüket.
Adósai vagyunk hőseinknek, minden hazánkfiának, aki valaha életét áldozta a hazáért – hangsúlyozta a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára a magyar hősök emlékünnepe alkalmából tartott megemlékezésen. Vargha Tamás a magyar hősök emlékkövénél úgy fogalmazott: „adósok vagyunk, mert őriztek, fenntartottak egy eszményt évszázadokon át, (…), amely ezeréves távlatból segítette Magyarországot, hogy itt maradhasson Európa térképén”. Magyarország azon kevés ország közé tartozik a kontinensen, amely háború helyett a békét akarja – tette hozzá az államtitkár az ukrajnai háborúra utalva. A magyar kormány „minden nyomás ellenére határozottan kiáll békepárti álláspontja mellett” – hangoztatta az államtitkár. Ugyanakkor – jegyezte meg – a béke megtartása csak akkor lehetséges, ha az ország rendelkezik „elrettentésre képes katonai erővel is”.
Külföldi hírek:
Izrael szerte számos településen ismét több tízezren tüntettek a koalíció tervezett igazságügyi felülvizsgálati reformja ellen. A 21. hete tartó tömeges demonstrációkra azt követően került sor, hogy a költségvetés néhány nappal korábbi elfogadása után Benjámin Netanjahu miniszterelnök ismét napirendre tűzte a márciusban ideiglenesen felfüggesztett törvényhozás befejezését a Kneszetben. A jogszabály felfüggesztését követően a miniszterelnök kijelentette, hogy lehetőséget biztosít a Jichák Herzog elnök rezidenciáján kezdődött tárgyalásokra az ellenzékkel egy széles körben elfogadott kompromisszumot elérése érdekében. Ám a hónapok óta tartó tárgyalások szemmel láthatóan nem hoztak áttörést, és a költségvetés elfogadása után a koalíción belül megnőtt a nyomás a törvényhozás folytatása végett.
A Nyugati Fal melletti régészeti parkban vasárnap imádkozó keresztény hívőket több száz zsidó tüntető, köztük Jeruzsálem alpolgármestere fogadta, és távozásra szólította fel őket. A tüntetők egy evangéliumi keresztény felhívásra válaszoltak, amely a Davidson Centerben imádkozott, amely a Nyugati Fal tér déli részén található, és ahonnan a zsidó szent hely egy szakasza megközelíthető. Az incidens rávilágít a vallásos izraeli nacionalisták és a keresztény evangélikusok kapcsolatának feszültségeire, akik politikailag és anyagilag támogatják Izraelt, valamint a vallásos nacionalisták stratégiai céljait, de a teológiában radikálisan eltérnek tőlük.
Az izraeli biztonságiak agyonlőttek egy késsel támadó palesztin merénylőt a Tene Omarim nevű júdea-szamáriai településen. A palesztin merénylő a Hebron-hegyen lévő település kapuja alatt mászott be, majd késével támadást próbált végrehajtani a zsinagóga közelében, azonban a helyi biztonsági csoport egyik tagja lelőtte. A település lakói a katonaság felszólítására két órára otthonaikba zárkóztak, amíg az izraeli hadsereg átvizsgálta a környéket.
Jill Biden amerikai first lady közel-keleti és észak-afrikai útra indul. Egy sajtóközlemény szerint Biden Jordániába, Egyiptomba, Marokkóba és Portugáliába látogat el az út során, amelynek célja „az Egyesült Államok partnerségének megerősítése és közös prioritásaink előmozdítása a régióban”. A közlemény kiemelte, hogy „first ladyként ez lesz Dr. Biden második látogatása az afrikai kontinensen és első látogatása a Közel-Keleten”. Biden várhatóan holnap, május 30-án, kedden utazik el az Egyesült Államokból, és június 5-én, hétfőn tér vissza. Az egyelőre nem világos, hogy miért hagyta ki Izraelt az útitervből.
Tegnap tartották Törökországban a köztársaságielnök-választás második fordulóját, amelyen Recep Tayyip Erdogan hivatalban lévő államfő és a fő ellenzéki jelölt, Kemal Kilicdaroglu mérkőzött meg egymással. Recep Tayyip Erdogan török elnök megnyerte az választásokat egy feszült hangulatú második fordulóban, miután a május 14-i első fordulóban nem tudta megszerezni az egyértelmű győzelemhez szükséges szavazatok több mint 50 százalékát. „Gratulálok az elnök úrnak a megkérdőjelezhetetlen választási győzelméhez” – írta Orbán Viktor miniszterelnök a közösségi-oldalán. A magyar kormányfő török nyelven is kifejezte gratulációját. Novák Katalin magyar köztársasági elnök szintén közösségi bejegyzésben gratulált a győzelemhez, és ugyancsak török nyelven is köszöntette Recep Tayyip Erdogan hivatali partnerét győzelmében.
Oroszország londoni nagykövete szerint Moszkva békét szeretne Ukrajnában, de ennek több feltétele van. Andrej Kelin a BBC brit közszolgálati televízió vasárnapi politikai magazinműsorában kijelentette: az orosz kormány legfontosabb elvárásai közé tartozik, hogy Ukrajna ne fenyegesse Oroszországot, valamint az, hogy az Ukrajnában élő oroszok olyan bánásmódban részesüljenek, mint bármely más nemzetiség a világon, például „ahogy a francia emberek élhetnek Belgiumban”. A nagykövet szerint Ukrajna az elmúlt években „a szélsőséges nacionalizmus legrondább formáját” alkalmazta: megtiltotta az orosz nyelv használatát és az orosz nyelvű oktatást, az oroszokat kiszorították a társadalmi életből. Andrej Kelin „nagy, idealista tévedésnek” nevezte, hogy Ukrajna felülkerekedhet a konfliktusban.
Volodomir Zelenszkij ukrán elnök 50 évre szóló szankciós törvény tervezetét nyújtotta be Irán ellen a kijevi parlamentben – jelentette be Andrij Jermak, az ukrán elnöki iroda vezetője. A törvényjavaslat értelmében egyebek között betiltanák a katonai felszerelések és az úgynevezett kettős, vagyis katonai, illetve polgári célú felhasználásra egyaránt alkalmas termékek kereskedelmét és tranzitját, megtiltanák Iránnak az ukrán légtér használatát, felfüggesztenék Kijev gazdasági és pénzügyi kötelezettségeinek teljesítését Irán felé és gátat szabnának a technológia- és tőkeexportnak is Iránba. Vasárnap Oroszország minden korábbinál nagyobb légitámadást hajtott végre Ukrajna ellen iráni gyártmányú – Sahíd típusú – drónokkal. Az ukrán légvédelem közölte, hogy az 54 pilóta nélküli repülő eszköz közül 52-t semmisített meg célba érés előtt.
Romániában a héten is folytatódik az oktatásban dolgozók tiltakozása; bár a bukaresti kormány újabb bérpótlékokra tett ígéretet, a tanügyi szakszervezetek nem fogadják el az újabb ajánlatot – jelentette be Marius Nistor szakszervezeti vezető. Az egyik legnagyobb romániai tanügyi szakszervezeti szövetség vezetője egy hírügynökségnek nyilatkozva elmondta: a vasárnapi bejelentés nem jelent lényegi változást a korábbi ajánlatokhoz képest, amelyeket már visszautasítottak a szakszervezetek. Kifejtette: jövő héten is folytatódik a sztrájk, és kedden a Bukarestbe tervezett nagyszabású tiltakozóakciót is megtartják, melyre húszezer pedagógust várnak, illetve más városokban is lesznek megmozdulások. Marius Nistor szerint attól sem zárkóznak el, hogy a kormánnyal folytatott tárgyalások sikertelensége esetén a pedagógusok bojkottálják az év végi vizsgáknak – a nyolcadikosok képességfelmérő vizsgájának és a középiskolát végzők érettségijének – a megtartását.
A brit kormány hirdetési kampányt indít, amelynek célja elriasztani a La Manche-csatornán át az Egyesült Királyságba érkező illegális bevándorlókat azzal az üzenettel, hogy az embereket „őrizetbe vétel és kitoloncolás fenyegeti”, ha megteszik ezt az utat. A brit belügyminisztérium nem árulta el, hogy a hirdetések mennyibe kerülnek, de bejelentette, hogy a jövő héten Albániában induló kampány „világossá teszi a veszélyeket” is, amelyekkel a migránsok a kis lélekvesztőkön szembesülhetnek. Tavaly rekordszámú ember kelt át a La Manche-csatornán, és 2023-ban eddig több mint hatezret észleltek. A belügyminisztérium szerint Albánia „biztonságos és virágzó ország”, és sok állampolgár több országon utazik át, mielőtt az Egyesült Királyságba érkezve „hamis menedékjogi kérelmet nyújtanak be”.
A képviselőház republikánus vezetője, Kevin McCarthy üdvözölte a Joe Biden elnökkel az adósságplafon emeléséről elért „elvi megállapodást”, amely lehetővé tenné az Egyesült Államok számára, hogy elkerülje a katasztrofális államcsődöt. A sajtónak nyilatkozva kevés részletet árult el a megállapodás tartalmáról, de jelezte, hogy vasárnap ismét találkozik Biden elnökkel, és várhatóan szerdán szavazást tartanak a megállapodásról a képviselőházban. Korábban Biden és Kevin McCarthy telefonon egyeztetett a fennmaradó kérdésekről a fizetésképtelenség megakadályozásáról szóló konzultációk keretében.
Időjárás:
Ma is marad a változóan felhős-napos, meleg időjárás.
Este mindenütt nyugodt, csillagfényes éjszaka várható.
A hőmérséklet jellemzően 21 – 26 fok köré emelkedik.
