A BreuerPress és a HetiTV hírei 2023.05.28.
A költségvetési tanács komoly kockázatokat lát a jövő évi büdzsé terveiben.
Rövid időn belül másodszor látogatott Erdélybe a magyar államfő.
Törökországban ma eldől, tovább vezetheti-e az országot a jelenlegi államfő.
Az izraeli kormányfő nagy győzelemnek tartotta, hogy a kneszet megszavazta a költségvetést.
Hírek:
A tervek szerint a pünkösdi ünnep utáni első munkanapon, vagyis kedden nyújtja be a pénzügyminiszter a jövő évi költségvetés tervezetét az országgyűlésnek. A szavazást július elejére tervezik. Varga Mihály azt közölte, védelmi büdzsét állítottak össze. Ez azt jelenti, hogy megvédik az ország biztonságát, a családokat, a munkahelyeket, a nyugdíjakat és a rezsicsökkentést. Kifejtette, hogy az ingatag világgazdasági környezet, az elhibázott brüsszeli szankciós politika, valamint az elhúzódó háború hatásai Magyarországot is érintik. A Költségvetési Tanács már megkapta véleményezésre a dokumentumot és úgy foglalt állást, hogy komoly kockázatai vannak a terveknek. Az elemzés szerint jövőre is súlyos, költségvetési megszorításokkal terhes év vár a magyarokra. Megmarad az extra magas magyar inflációt okozó különadók egy része is. Nem tartják reálisnak a növekedési kilátásokat sem.
Az idén feltehetően nem kapnak nyugdíjprémiumot az érintettek. Ezt is a pénzügyminiszter közölte és úgy fogalmazott, kisebb esélyt lát rá. Varga Mihály felidézte, hogy az Orbán-kormány az első, amely nyugdíjprémiumot fizet és azt is állította, hogy a nyugdíjak továbbra sem veszíthetnek az értékükből. Szakemberek szerint viszont a változatlanul magas infláció miatt indokolt lehetne már egy év közbeni nyugdíjemelés is. Erre viszont azt a választ kapták, hogy ez egyelőre nem indokolt. Az is kiderült, hogy jövőre hat százalékos inflációval számolnak, ami azt jelenti, hogy az év elején ennyivel akarják emelni a nyugdíjakat. Varga Mihály annyit közölt, ha jövőre a gazdasági növekedés meghaladja a 3,5 százalékot, újra lehet nyugdíjprémium.
Rövid időn belül másodszor látogatott Erdélybe a magyar államfő. Novák Katalin tegnap Csíksomlyón járt. Részt vett a hagyományos pünkösdi búcsún, majd meglátogatta a kegytemplomot és a kolostort is. A mai nap jelentős részét Sepsiszentgyörgyön tölti, ahol felavatta a református elemi iskola új épületrészét, majd egy idősotthont adott át. Novák Katalin április közepén Nagykárolyban felavatta Kölcsey Ferenc szobrát. Akkor a román sajtó azt írta, hogy Erdélyben provokálta a magyarellenes nacionalistákat, akik a szoboravatást is igyekeztek megzavarni. Még mostani erdélyi útja előtt hozta nyilvánosságra az államfő, hogy köszönő levelet kapott a katolikus egyházfőtől. Ferenc pápa nagyra értékelte a magyarországi vendéglátást és külön azt, hogy az elnök sajtos rudakat sütött neki.
A főpolgármester szerint nem lehet politikai mérlegelés függvénye, hogy a kormány segíti-e Budapestet. Karácsony Gergely az M3-as metró most zárult felújítása kapcsán leszögezte, hogy az uniós forrásoknak jó helye van a fővárosban, de szükség is van rájuk a további fejlesztésekhez. Közölte, felhasználásukra kész terveik vannak, többek között még nagyobbat akarnak lépni a közösségi közlekedés fejlesztésében. Szerinte az ismétlődő viták nem akadályozhatják meg, hogy folytassák a párbeszédet és a kormány segítse Budapestet. Hibának, sőt hazugságnak nevezte Budapest és a vidék mesterséges szembe állítását, szavai szerint csak az igaz, hogy Budapest ÉS vidék.
Magyarország konstruktívan áll az unióval folytatott pénzügyi tárgyalásokhoz és bíznak benne, hogy a lehető leggyorsabban eredményt tudnak elérni. Így reagált a Miniszterelnökséget vezető miniszter az unió költségvetési biztosának közlésére, ami szerint Magyarország még messze van attól, hogy megkaphassa az uniós pénzeket. Johannes Hahn az Európai Parlamentben arról beszélt, hogy komoly kérdések várnak megoldásra és az Orbán-kormány egyelőre nem felel meg Brüsszel elvárásainak. Gulyás Gergely viszont ismét azzal érvelt, hogy a bizottság egyre újabb és újabb feltételeket szab, emiatt nem lehet lezárni a tárgyalásokat. A biztos azonban azt mondta, többször is világossá tették a feltételeket, azokon jottányit sem változtattak.
Törökországban ma eldől, hogy tovább vezetheti-e az országot az eddigi államfő, vagy kénytelen lesz távozni. A két héttel ezelőtti első forduló után a két esélyes maradt talpon. Recep Tayyip Erdogan elnök azonban nemcsak megnyerte az első menetet, hanem újabb támogatókat is szerzett. A harmadik helyen végzett politikus ugyanis az államfő melletti szavazásra bíztatta híveit. Az ellenzék jelölte, Kemal Kilicdaroglu mindennek ellenére bizakodóan nyilatkozott és úgy vélte, az, hogy az első fordulóban mintegy öt százalékkal kikapott fő vetélytársától, még nem jelenti a végleges vereségét. Megfigyelők szerint azonban csak akkor lehet valós esélye a győzelemre, ha Erdogan támogatói lényegesen kevesebben mennek el voksolni a mai második fordulóban.
Görögországban az egy héttel ezelőtti parlamenti választások után csak annyi derült ki, hogy rövidesen újra urnákhoz szólítják a szavazókat. Hiába nyert ugyanis nagy fölénnyel az eddig is kormányzó jobbközép Új Demokrácia, kormányt nem tudott alakítani. Kiriakosz Micotakisz miniszterelnök nem akart koalícióra lépni, inkább az új választást szorgalmazta. Ha ugyanis azon is megismétli győzelmét, akkor a közben megváltoztatott választási törvény alapján már elég képviselője lesz az abszolút többséghez is. Athénban egyelőre ideiglenes miniszterelnököt neveztek ki. A 66 éves Joannisz Szarmasz korábban a számvevőszék elnöke is volt és most egy hónapig szakértői kormányt vezet. Várhatóan már kedden bejelentik a következő választás időpontját, amely minden bizonnyal június 25-e lesz.
Kormányváltás van Romániában is. Nicolae Ciuca miniszterelnök ugyanis benyújtotta lemondását az államfőnek. Ez azonban régóta tervezett váltás. A legutóbbi kormányválság után ugyanis nagykoalíció alakult és a megállapodás értelmében a liberális párti miniszterelnöktől most átveszi a stafétabotot a Szociáldemokrata Párt elnöke, Marcel Ciolacu. Klaus Iohannis államfő kijelentette, gyors és zökkenőmentes kormányváltást szeretne. Mint mondta, Romániának a legkevésbé sem hiányoznak a politikai csatározások, a szomszédban dúló háború közepette nagyon fontosnak tartja, hogy az ország megőrizze stabilitását. Egyelőre azonban még tart az alkudozás a miniszteri posztok elosztásáról, miközben a pedagógusok sztrájkja is nehezíti a helyzetet. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség eddig is tagja volt a kabinetnek és Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke közölte, maradnak a kormányban.
Izraelben holnap jár le az idei és a jövő évi költségvetés elfogadásának határideje, de a parlament már napokkal ezelőtt megszavazta a koalíciós kormány tervezetét. Benjamin Netanjahu miniszterelnök azonnal ki is jelentette, hogy ezek után négy évre tervez, már csak azért is, mert a következő büdzsét másfél év múlva kell elfogadni, így addig biztonságosan kormányozhat. A voksolást a jobboldali koalíció pártjai közötti több hónapos vita előzte meg. Három párt politikusai ugyanis azzal fenyegetőztek, hogy nem támogatják a költségvetést, ha nem kapnak további pénzeket. Miután megegyeztek, lehetett szavazni. A korábbi kormányfő, Jair Lapid szerint azonban az ország történetének legrosszabb és legpusztítóbb költségvetését sikerült elfogadni. A politikus többek között az infláció megfékezését hiányolta belőle.
Florida kormányzója bejelentkezett a republikánus párt elnökjelöltségéért és ez azt jelenti, hogy Donald Trump komoly vetélytárssal számolhat. Az amerikai Szövetségi Választási Bizottság hivatalosan is nyilvántartásba vette Ron DeSantist. A 44 éves politikust tavaly választották újra a kormányzói posztra és első beszédében Florida példáját ajánlotta a választók figyelmébe. Fő céljának nevezte a józan ész visszatérését, és az amerikai középosztály életmódjának fenntartását. DeSantis népszerűsége egyelőre jelentősen elmarad a bukott elnökétől. Egy közvélemény-kutatás szerint a republikánus választók 56 százaléka támogatja Trumpot és csak 19 a floridai kormányzót.
Pozsonyban holnap kezdődik egy biztonságpolitikai konferencia, amely miatt rendkívüli intézkedéseket vezettek be. Erre hivatkozva ugyanis két hétre ideiglenes ellenőrzést vezettek be az ország schengeni határain. A szlovák belügyminiszter szerint ezt a tanácskozásra érkező vendégek biztonságának szavatolása tette szükségessé. Roman Mikulec azzal érvelt, hogy „aktuális fenyegetések” indokolják az atlantista konferencia résztvevőinek fokozott védelmét. Arról azonban már nem ejtett szót, hogy a három napos tanácskozás után miért kell további egy hétig fenntartani a különleges intézkedéseket.
A budapesti Városligetben még ma is tartanak a gyereknapi rendezvények. A rendezvény fő szervezője a Magyar Honvédség vitéz Szurmay Sándor Budapest Helyőrség Dandár, de részt vesznek benne más honvédelmi egységek is. Tegnap már volt katonaitestnevelés-bemutató, az érdeklődők láthatták egy különleges díszelgő csoport műsorát, valamint a Katonai Rendészeti Ezred kutyás programját. A mai látványosságok között szerepelnek tűzszerészek bemutatói is, miközben huszárok járőröznek a helyszínen. Ugyancsak nagy érdeklődésre tarthatnak számot az akadálypálya és a haditechnikai bemutatók. Mindezt összekapcsolják a magyar hősök emléknapjával. Az Országgyűlésben 22 éve elfogadott törvény értelmében május utolsó vasárnapján emlékeznek „az elmúlt ezredév magyar hőseire”, akik életüket adták a hazáért.
Időjárás:
Az időjárás pedig továbbra is kedvez a szabadtéri programoknak. Ma is napos idő lesz. Csak néha tűnnek fel gomoly- és fátyolfelhők. Általában száraz idő lesz, de főleg az ország délkeleti harmadán helyenként lehet zápor, zivatar. A szél többnyire mérsékelt marad. A hőmérséklet napközben 23 és 27 fok között alakul, de estére is csak 7 és 14 fok közé hűl le a levegő. Pünkösdhétfőn is hasonló idő várható.
