A BreuerPress és a HetiTV hírei 2023.04.09.
A húsvét Jézus feltámadásának és az emberiség megváltásának ünnepe – mondta a pápa.
A magyar kormány szerint továbbra is a háború kiterjedésének megakadályozása a fő feladat.
A fékek és ellensúlyok rendszerének megőrzésére hívta fel az izraeli kormányfő figyelmét az amerikai elnök.
A pedagógus érdekképviseletek nem adják fel küzdelmüket – mondta a szakszervezet elnöke.
Hírek:
A világnak szüksége van Krisztus feltámadására, hogy hihessen a szeretet győzelmében és remélhesse a kiengesztelődést. Egyebek között erről beszélt húsvét alkalmából a katolikus egyházfő. Ferenc pápa a hagyományoknak megfelelően személyesen adta Urbi et Orbi áldását Róma városára és a világra. Emlékeztetett rá, hogy a húsvét a kereszténység legnagyobb ünnepe, Jézus Krisztus feltámadásának és vele az emberiség megváltásának diadala. Az egyházfő Jézus passióját a mai világban tapasztalt testi és lelki szenvedésekkel hasonlította össze. Ismét megemlékezett az áldozatokat követelő háborúról és mindennél fontosabbnak nevezte a vérontás megállítását, valamint azt, hogy az emberiség ne szokjon hozzá a békétlenséghez.
Napjainkban nagy a veszélye annak, hogy egy atomhatalom által indított, a nemzetközi jogot sértő háborúba bekapcsolódnak egy másik katonai szövetség atomhatalmai. A Miniszterelnökséget vezető miniszter ezzel indokolta annak a nyilatkozatnak a fontosságát, amelyet a kormánypárti többség fogadott el a parlamentben a mielőbbi béke érdekében. Gulyás Gergely kifejtette, el kell kerülni, hogy az ukrajnai konfliktus kiterjedjen, vagyis, hogy egy NATO-tagállam bekapcsolódjon és esetleg támadás érje. Ha ugyanis ez történik, akkor azt a NATO alapokmánya értelmében az összes tagállam elleni támadásként kell értelmezni.
A kancelláriaminiszter szerint Magyarország bármikor megállapodhat az uniós forrásokról az Európai Bizottsággal, az ugyanis a bizottságon múlik. Gulyás Gergely bízik benne, hogy mielőbb megállapodásra jutnak a jelenlegi vitás kérdésekben, mindenekelőtt az igazságszolgáltatás ügyében. Eközben az unióval tárgyaló területfejlesztési miniszter a bizottságot okolta, amiért Magyarország nem éri el korábban kitűzött célját, hogy az Európai Unió öt legfejlettebb tagállama közé tartozzon. Emlékezetes, hogy Orbán Viktor ennek határidejéül 2030-at jelölte meg. Navracsics Tibor azt is közölte, hogy a kormány nincs késésben az uniós pénzek ügyében vállalt kötelezettségek teljesítésében, miután a március 31-i határidőt önként vállalta.
A kormány szerint mélypontra kerültek a magyar-svéd kapcsolatok, miután Stockholm is csatlakozott ahhoz az uniós perhez, amely a magyar gyermekvédelmi törvényt támadja. Gulyás Gergely úgy fogalmazott, bizalomerősítő lépésekre lenne szükség, miután a kormánypártokon belül vita van arról, támogassák-e a svédek NATO-csatlakozását. Emlékezetes, hogy a parlament már ratifikálta a finnek felvételét, de ugyanezt elhalasztotta a másik északi ország ügyében. Közben viszont az amerikai elnök közleményben kérte, hogy az a két ország, amely eddig még nem hagyta jóvá a NATO teljes bővítését, ne késleltesse tovább a svédek csatlakozását. Joe Biden – szavai szerint – arra bátorította Törökországot és Magyarországot, hogy késedelem nélkül folytassák le a ratifikációs folyamatot.
Újabb nyilatkozatok mélyítették a magyar-amerikai kapcsolatokban keletkezett szakadékot. A budapesti amerikai nagykövet aggodalmat keltőnek nevezte, hogy Orbán Viktor korábban Magyarország ellenfelének nevezte az Egyesült Államokat. David Pressman úgy vélte, szövetséges ország részéről példátlan az ilyesfajta Amerika-ellenes retorika. A diplomata előzőleg azt is kifogásolta, hogy a miniszterelnök támogatásáról biztosította a megvádolt Donald Trumpot. Utalt rá, éppen a magyar kormány hívta fel Washington figyelmét, hogy ne avatkozzon a belpolitikába. Erre reagált a kancelláriaminiszter, amikor azt mondta, Magyarország nem szól bele az Egyesült Államok belpolitikájába. Gulyás Gergely szerint a miniszterelnök csak barátként bátorította a volt amerikai elnököt.
Donald Trump egyébként ártatlannak mondta magát az ellene felhozott vádakban. A volt elnököt üzleti adatok meghamisításával gyanúsítják. A vádemelés alapja, hogy állítólag hallgatási pénzeket fizettek egy pornószínésznőnek a 2016-os elnökválasztási kampány idején. De nem emiatt lett ő az első elnök, aki ellen bűnvádi eljárás indult a bíróságon, hanem az iratok meghamisításáért. Trumpot a nyomozók hivatalosan letartóztatták, de nem bilincselték meg, kihallgatása után pedig szabadlábra helyezték. Az ügyben eljáró bíró a következő meghallgatást december elejére tűzte ki a New York-i bíróságon. Sokak szerint a vádemelés egyelőre segíti is a volt elnököt, aki jövőre újra akar indulni az elnökválasztáson.

Az amerikai elnök azt tanácsolta az izraeli kormányfőnek, találjon kompromisszumos kiutat a bírósági és igazságszolgáltatási reformból. Joe Biden telefonon beszélt Benjamin Netanjahuval és arra hívta fel a figyelmét, hogy a demokratikus társadalmak működése a fékek és ellensúlyok rendszerén alapul. Hozzátette, egy ilyen rendszerben bármilyen alapvető politikai változást csak a lehető legszélesebb társadalmi támogatottság mellett hajtható végre. Washingtonban kiemelték, hogy a két vezetőnek erős a személyes kapcsolata és az elnök minderről az Izrael iránti barátság és tisztelet jegyében beszélt. Az utóbbi hetekben Izraelben társadalmi mozgalom bontakozott ki a tervezett változtatásokkal szemben, emiatt el is halasztották az új törvény tárgyalását.
Itthon az orvosok több mint kétharmada a kamara tagja akar maradni és ez feljogosítja a szervezetet, hogy továbbra is az egészségpolitika hiteles, politikamentes szereplője maradjon. Így értékelte a Magyar Orvosi Kamara elnöke, hogy több mint 33 ezer orvos jelezte, a sietve megszavazott törvénymódosítás ellenére kitart tagsága mellett. Kincses Gyula úgy vélte, elsődlegesen a kormányzati szándékon és együttműködési készségen múlik, hogy tevékenységük mennyire lesz eredményes. Az viszont biztos, hogy a kamara ellenében született döntés a kormányzati szándék ellenére nem meggyengítette, hanem megerősítette a szervezetet – mondta. Gulyás Gergely úgy értékelte, a tagságukat megőrző orvosok állásfoglalása nem politikai jellegű és döntésüket a kormány tiszteletben tartja.
A pedagógus érdekképviseletek nem adták fel küzdelmüket, de a sztrájkok és egyéb akciók után most más szinten próbálják jobb belátásra bírni a kormányt. Így reagált a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke arra, hogy a jelenlegi hatalom minden eszközzel igyekszik ellehetetleníteni tevékenységüket. Szabó Zsuzsa utalt rá, hogy többek között nemzetközi szervezetekhez fordultak és azokkal együtt igyekeznek követeléseik teljesítésére késztetni a kormányt. Gulyás Gergely előzőleg arra hívta fel a figyelmet, hogy a tiltakozó tanároknak is be kell tartaniuk a törvényeket, aki ezen túllép, az jogellenesen jár el. Mint mondta, nincs veszélyben az idei érettségi lebonyolítása, hiszen – idézem – a szakszervezetekkel szemben a tanárok a diákok iránti elkötelezettséggel végzik munkájukat.
A korábbi Civil Választási Bizottság elnöke szerint a magukat demokratikusnak valló ellenzéki erőknek nem lehet más választásuk, mint az együttműködés, mégpedig nemcsak egymással, hanem a civil szervezetekkel is. Magyar György ügyvéd úgy fogalmazott, enélkül a következő választáson halálra ítélik magukat. Mint mondta, a magyar társadalom azt szeretné, ha az ellenzék a jövőbe mutató alternatívát kínálna a jelenlegi korrupt hatalommal szemben. Hozzátette, az emberek a legkevésbé a pártok közötti csatározásokra kíváncsiak, hanem azt várják, mutasson valaki megoldást a megélhetési válságra, a mértéktelen inflációra, a romokban heverő egészségügyi és közoktatási rendszer átalakítására. Magyar György szerint azonban aggasztó, hogy jelenleg egyre távolabbinak látszik az ellenzék egységes fellépése.
Franciaországban a szakszervezetek felhívására tovább tart a tiltakozás a tervezett nyugdíjreform ellen. A nagyvárosokban újabb több százezres utcai tüntetések voltak, a közszféra több stratégiai ágazatát sztrájkok bénították meg. A kormány azonban jelezte, továbbra sem hajlandó lemondani arról, hogy 62-ről 64 évre emeljék a nyugdíjkorhatárt. Ugyanakkor a tiltakozások kifáradására számítanak, miután nagypénteken megkezdődött a kéthetes tavaszi szünet az oktatásban. A francia alkotmánytanács várhatóan a jövő hét végén teszi közzé jelentését a törvény alkotmányossági vizsgálatáról, valamint az ellenzéki baloldal által kezdeményezett népszavazási javaslatról.
Londonban mintegy kétezer hivatalos vendéget várnak az új uralkodó egy hónap múlva esedékes koronázására. Azt is közölték, hogy ennyi meghívót küldtek szét. A meghívón – amely Andrew Jamieson neves illusztrátor munkája – a természeti környezet az elsődleges grafikai motívum, vadvirágokkal, madarakkal, méhekkel gazdagított összképet alkotva. Az már biztos, hogy az amerikai elnök nem lesz ott, őt a felesége helyettesíti a ceremónián. II. Erzsébet királynő életének 97., uralkodásának 71. évében, tavaly szeptember elején hunyt el. Azóta Károly – a volt trónörökös – a brit uralkodó. Koronázása május 6-án lesz az ősi londoni koronázó templomban, a Westminster-apátságban.
Az előzetes tervek szerint holnap végzik el a SpaceX legnagyobb űrhajója, a Starship, vagyis a Csillaghajó legfontosabb tesztjét. Egy 90 perces úton megkerülné a Földet, hogy azután a felbocsátás pontjától nem messze landoljon. Az űrhajó felső modulja, a a Ship 24 már egy hete az indítóálláson van. Az indításhoz szükség van a Szövetségi Légügyi Hatóság engedélyére. A SpaceX milliárdos tulajdonosa, Elon Musk szerint, ha el is tud indulni az űrhajó, akkor is 50 százalékos az esély arra, hogy sikerül pályára állnia. A Starshipet összesen 33 darab Raptor hajtómű mozgatja majd. Az űrhajóval később embert akarnak a Marsra vinni.
Időjárás:
Ami pedig a hazai időjárást illeti, remélhetőleg vége van a késői télnek. Egyelőre azonban még borult marad az ég, de csak elszórtan alakulhat ki zápor. A Dunántúlon megélénkül a szél. A hőmérséklet napközben 9 és 14 fok között alakul, estére azonban még mínusz 2 és plusz 4 fok közé hűl le a levegő. Holnaptól melegszik az idő.














