A BreuerPress és a HetiTV hírei 2023.04.07.
Gulyás Gergely, a miniszterelnökséget vezető miniszter a kormányinfón a Heti TV több kérdésére is válaszolt.
A Párbeszéd írásbeli kérdéseket nyújtott be a kormánynak a paksi atomerőmű kapcsán.
Közel 40 rakétát lőttek ki Libanonból az észak-izraeli Nyugat- és Felső-Galilea területére csütörtökön.
Az Egyesült Államok színes forradalmakat támogató politikája provokálta ki a jelenlegi ukrajnai válságot − jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök.
Belföldi hírek:
Gulyás Gergely, a miniszterelnökséget vezető miniszter a kormányinfón a Heti TV több kérdésére is válaszolt. A Heti TV elsőként a miniszternek a kormányinfón az ellenzéki EP képviselők hozzáállásával kapcsolatban a kormány véleményére volt kíváncsi. A politikus elmondta, sokkal hasznosabb lenne, ha a kormány kritizálása mellett, a források körüli vitákban változtatásokat javasolnának, de közben elismernék, ezek a támogatások jó célt szolgálnak. A Heti TV kérdésére a kancelláriaminiszter azt is elmondta, a Magyarországi Autonóm Ortodox Izraelita Hitközség közgyűlési határozatai kapcsán kialakult vitában a kormány még nem döntött. A Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér megvásárlásával kapcsolatban a miniszter megerősítette Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter szavait, mely szerint továbbra is tárgyalásban vannak a reptér tulajdonosával. A Heti TV az erzsébetvárosi forgalmi rend folyamatos átalakításáról is szerette volna megtudni a kormány véleményét. Gulyás Gergely megjegyezte, a hírek alapján, sajnálatos módon folytatódik a 2019 óta Budapesten kialakult koncepció, amit röviden autósüldözésnek lehet nevezni.
Fontos kormányzati cél a magas színvonalú területi közigazgatási feladatellátás biztosítása Magyarországon – jelentette ki a Miniszterelnökség területi közigazgatásért felelős államtitkára Budapest XVI. kerületében egy 516 millió forintból megújult kormányhivatali épület átadóján. György István hangsúlyozta: a magas színvonalú feladatellátáshoz erős vármegyei kormányhivatalokra és járási hivatalokra, jól felkészült, szakmailag megfelelő színvonalon teljesíteni képes kollégákra és olyan infrastruktúrára van szükség, hogy a 21. század követelményeinek megfelelően tudják kiszolgálni ügyfeleiket. Jelezte: az elmúlt években 50 milliárd forintból ötszáz épületet újítottak meg, köztük 2015-ben a XVI. kerületi kormányablaknak otthont adó ingatlant is. Tájékoztatása szerint 2022-ben 4,3 milliárd forintból mintegy negyven épület megújítása kezdődött el, 2023-ban pedig 3,3 milliárd forintot fordítanak majdnem harminc épület fejlesztésére.
A magyar kormánynak komoly érdekei füzödnek ahhoz, hogy Románia és Magyarország között a gazdasági kapcsolatok jelentős mértékben erősödjenek – mondta Lázár János csütörtökön, azt követően, hogy hivatalában tárgyalt Cseke Attilával a romániai fejlesztési, közigazgatási és közmunkálatokért felelős miniszterrel. A magyar építési és közlekedési miniszter szerint ehhez hozzá tudnak járulni például azzal, hogy a közlekedési infrastruktúrát fejlesztik a két ország között, és átjárhatóvá teszik a határokat. Kiemelte: mindenekelőtt szerette volna biztosítani tárgyalóparnerét arról, hogy Magyarország elkötelezett az iránt, hogy Románia a schengeni övezet tagja legyen. Cseke Attila megköszönte a magyar kormány támogatását Románia schengeni csatlakozása kapcsán, majd megerősítette a Románia és Magyarország közötti gazdasági együttműködés fontosságát, amely tavaly 15 milliárd euróban testesült meg.
A Párbeszéd írásbeli kérdéseket nyújtott be a kormánynak a paksi atomerőmű kapcsán – közölte a párt uniós tanácsadója. Jávor Benedek indoklásként azt mondta, a társadalomnak joga van tudni, hogy mit tervez az a kormány, ami az elmúlt években „súlyos veszélybe sodorta a magyar energetikai ellátásbiztonságot”.
Ma van Nagypéntek, azaz a keresztény liturgiában a húsvét előtti péntek. Jézust a zsidó húsvét előtt ítélte halálra Poncius Pilátus, nagypénteken feszítették keresztre.
Külföldi hírek:
Közel 40 rakétát lőttek ki Libanonból az észak-izraeli Nyugat- és Felső-Galilea területére csütörtökön. Ez 2006 óta a legsúlyosabb támadás. A biztonsági kabinet csütörtök este ült össze a Libanonból indított rakétatámadások után – közölte a Miniszterelnöki Hivatal. A Kan közszolgálati műsorszolgáltató szerint legalább öt landolt izraeli területen, a többit a Vaskupola légvédelmi rendszer lőtte le. Többen is könyebben-súlyosabban megsérültek. Egy, a Hezbollah terrorcsoporthoz közel álló forrás azt mondta, hogy nincs köze a csoportnak az Észak-Izrael elleni rakétatámadásokhoz. Nem valószínű azonban, hogy a dél-libanoni terroristák képesek lennének rakétatámadásokat indítani az Irán által támogatott milícia legalább hallgatólagos jóváhagyása nélkül, amely szoros ellenőrzést tart fenn Dél-Libanon felett. A 13-as csatorna biztonság szakértője szerint a Hamász terrorszervezet állhat a támadás mögött.
Herzi Halevi katonai főnök és Ronen Bar, a Shin Bet biztonsági ügynökség vezetője biztonsági értékelést tartott az Izraeli Védelmi Erők Tel-Avivban lévő főhadiszállásán az Észak-Izraelre leadott rakétatűz után. Az ülésen részt vett az IDF vezérkari fóruma, amely a legmagasabb rangú tábornokokból, valamint civil tagokból, például a védelmi minisztérium főigazgatójából áll. Később Halevi és Bar megbeszélést folytatott Benjamin Netanjahu miniszterelnökkel és Yoav Gallant védelmi miniszterrel is.
A nap első felében is több helyen megszólaltak a rakétára figyelmeztető szirénák, akkor főleg a nyugat-negevi régióban. Gázai terroristák hét rakétát lőttek ki melyek felrobbantak a levegőben. Az Izraeli Védelmi Erők irányelvével összhangban a Vaskupola rakétavédelmi rendszert nem aktiválták, és nem hajtottak végre elfogást, mivel a lövedékek nem lakott területre tartottak. Pár órával előtte is két rakétát lőttek ki Gázából a határ menti izraeli területekre. Az egyik nyílt területen, a kerítés környékén, a másik pedig a Gázai övezetben landolt. A támadásra akkor került sor, amikor Herci Halevi vezérkari főnök a széder estét a katonákkal az egyik határ menti katonai poszton ünnepelte.
Ukrán diverzánsok behatolási kísérletét akadályozták meg orosz határőrök – közölte Alekszandr Bogomaz Brjanszk megyei kormányzó a közösségi-csatornáján. Bogomaz szerint az orosz hadsereg a határőrökkel együtt vette tűz alá a csoportot. Március elején ukrán diverzánsok a Klimovói járás területén levő Ljubecsanye és Szusanye községbe hatoltak be Brjanszk megyében. A hivatalos jelentések szerint legalább két járműre rálőttek, megölve egyikük vezetőjét. Egy tízéves fiú is megsebesült. Vlagyimir Putyin elnök terrortámadásnak minősítette az akciót. Az FSZB szerint a fegyvereseket visszaszorították Ukrajnába, ahol tüzérségi csapás mértek rájuk.
Kína és Franciaország is egyetért abban, hogy a nukleáris fegyverek bevetése nem megengedhető az ukrajnai háborúban – ezt a pekingi látogatáson tartózkodó Emmanuel Macron francia államfő közölte Hszi Csin-ping elnökkel folytatott csütörtöki tárgyalásai után. Hszi a megbeszéléseket követő tájékoztatón kijelentette, bízik benne, hogy az orosz-ukrán béketárgyalások mielőbb kezdetüket veszik és politikai megoldás születik, valamint hatékony és fenntartható európai biztonsági rendszert is sikerül létrehozni. A kínai média szerint a két fél elfogadta azt a felhívást, miszerint például a szembenálló feleknek el kell kerülniük a polgári személyek és polgári létesítmények elleni támadásokat, továbbá a biológiai és vegyi fegyverek bevetését.
Az Egyesült Államok színes forradalmakat támogató politikája provokálta ki a jelenlegi ukrajnai válságot − jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök 17 új moszkvai nagykövet megbízólevél-átadási ünnepségén. Putyin leszögezte, hogy a kétoldalú orosz-amerikai kapcsolatok kizárólag az egyenlőség, egymás szuverenitásának és érdekeinek tiszteletben tartása, valamint a belügyekbe való be nem avatkozás elvén alapulhatnak. Kijelentette azt is, hogy nagyon megromlott a kapcsolat az Európai Unió és Oroszország között. Ennek okát abban látja, hogy az Európai Unió, félretéve eredeti fő küldetését és funkcióját, a gazdasági együttműködés és integráció fejlesztését az európai kontinensen, geopolitikai konfrontációt kezdeményezett Oroszországgal. Mindemellett kifejezte reményét, hogy az unióval fennálló rossz kapcsolatok a múltat képezik majd, és a kölcsönös együttműködés logikája fog érvényesülni.
Litvánia nemzetközi jogi lépéseket fontolgat amiatt, hogy Fehéroroszország szándékosan illegális bevándorlókat juttat Litvániába a két ország közös határán keresztül – közölte Ewelina Dobrowolska igazságügyi miniszter csütörtökön helyi médiajelentések szerint. „Elegendő bizonyítékkal rendelkezünk arra, hogy a fehérorosz rezsim két éve szándékosan tol át embereket Litvániába, igyekezve biztosítani, hogy be is lépjenek a szomszéd országba” – jelentette ki a miniszter. Dobrowolska közölte: először a külügyminisztérium fog jegyzéket küldeni Minszkbe azzal a javaslattal, hogy a vitát választott bíróság bevonásával rendezzék. Amennyiben ezt a fehérorosz fél elutasítja, pert indítanak a nemzetközi jog megsértése miatt, és legkevesebb 120 millió euró, azaz mintegy 45,2 milliárd forint kártérítést fognak követelni a hágai székhelyű Nemzetközi Bíróságon. A kormány egyetért a tárca javaslatával.
Joe Biden amerikai elnök bejelentette, hogy „átfogó” stratégiát fog közzétenni az antiszemitizmus elleni küzdelemre, a politikai spektrum minden szegmenséből származó zsidóellenes támadásokat figyelembe véve. Ezzel nyilvánvalóan elismerte a zsidó közösség azon aggodalmát, hogy nem szabad kizárólag a szélsőjobboldalra összpontosítani. Hozzátette, nyugtalanító látni a vallásos zsidók elleni fizikai támadásokat, valamint azt a nyugtalanságot, amelyet egyes zsidó diákok éreznek az egyetemeken, ahol szerintük a palesztin-párti kiállás az antiszemitizmus határát súrolhatja.
Időjárás:
Ma is marad a többnyire borongós időjárás.
Este helyenként kisebb eső is előfordulhat.
A hőmérséklet jellemzően 3 – 13 fok között alakul.
