A BreuerPress és a HetiTV hírei 2023.03.30.
A Vöröskereszt és Vörösfélhold Társaságok Nemzetközi Szövetségének , valamint az Egészségügyi Világszervezetnek is bővítik a budapesti központját.
Európai uniós és hazai forrásokból mintegy 10 milliárd forintot fordítottak tankönyvfejlesztésre az elmúlt években – közölte Maruzsa Zoltán.
Izrael független ország, nem külföldi nyomásra alapozva hozza meg döntéseit – reagált Benjámin Netanjahu miniszterelnök Joe Biden nyilatkozatára.
Az ukrajnai offenzíva miatt Moszkvát célzó nemzetközi szankciók „középtávon negatív következményekkel járhatnak” az ország gazdaságára nézve, jelentette be Vlagyimir Putyin.
Belföldi hírek:
Öt pontban vázolta fel a békéhez vezető utat Novák Katalin, hangsúlyozva, hogy a béke iránti elkötelezettségre van szükség a háborúban álló felek, a nagyhatalmak és a szövetségesek részéről is. A magyar köztársasági elnököt Ankarában fogadta Recep Tayyip Erdogan török elnök, aki biztosította a magyarokat: Továbbra is érkezni fog földgáz a Török Áramlaton keresztül Magyarországra, és Ankara abban is közreműködik, hogy az azeri gáz eljusson Magyarországra. Novák Katalin elmondta, Magyarország Ukrajnával szomszédos országként egy éve szenved attól, hogy a háború közvetlen fenyegetésében él, és magyar emberek is vesztették már életüket az értelmetlen konfliktusban. Magyarország számíthat a török földgázra „Kiállunk Ukrajna integritása mellett, és elítéljük Putyin agresszióját, de mielőbbi tűzszünet és béketárgyalás kell” – hangsúlyozta a magyar államfő.
A Vöröskereszt és Vörösfélhold Társaságok Nemzetközi Szövetségének (IFRC), valamint az Egészségügyi Világszervezetnek (WHO) is bővítik a budapesti központját – jelentette be a Genfben tárgyaló külgazdasági és külügyminiszter a közösségi-oldalán szerdán. Szijjártó Péter azt írta: Magyarország békét akar, ezért nem szállít fegyvereket Ukrajnába, viszont történelme legnagyobb humanitárius akciójának keretében segíti az ukrán menekülteket, amiben szorosan együttműködik a Vöröskereszttel. A tárcavezető ezt azzal kapcsolatban emelte ki, hogy Genfben az IFRC főtitkár-helyettese, Niamh Lawless volt az egyik tárgyalópartnere. A miniszter közölte: a Vöröskereszt Debrecenben hozta létre logisztikai központját, tudván, hogy Magyarországról biztonságban üzemelhetnek. Kiemelte, mi a jövőben is azon leszünk, hogy a humanitárius tevékenységek kivételt élvezzenek a szankciók alól, hiszen most az a legfontosabb, hogy emberéleteket mentsünk és segítsük a nehéz helyzetbe került embereket”. Szijjártó Péter a WHO főigazgatójával is tárgyalt Svájcban. Azt írta, a WHO jó működése és a mi jó együttműködésünk a WHO-val” nagy jelentőséggel bír majd – fogalmazott. Ebből a szempontból jó hír, hogy az Egészségügyi Világszervezet is úgy döntött, bővíti budapesti központját, ahol a jövő hónaptól 50 helyett már százan fognak dolgozni – tette hozzá.
Európai uniós és hazai forrásokból mintegy 10 milliárd forintot fordítottak tankönyvfejlesztésre az elmúlt években – közölte a Belügyminisztérium köznevelési államtitkára Székesfehérváron. Maruzsa Zoltán elmondta, hogy az új Nemzeti alaptantervhez illeszkedő eszközök és tartalmak fejlesztéséhez jelentős forrásokra volt szükség: 6,5 milliárd forintot biztosított az Európai Unió, további hárommilliárdot a magyar állam. Ma már teljes portfólióval rendelkeznek állami tankönyvekből az 1-12. évfolyamon a köznevelés és a szakképzés területén is – tette hozzá. Az államtitkár beszámolt arról is, hogy éves szinten 13 millió papíralapú könyvet kell kinyomtatniuk.
Csökken a szennyvízben a koronavírus örökítőanyagának koncentrációja – közölte a Nemzeti Népegészségügyi Központ. Azt írták: a 12. héten ismét csökkenést mutatott a szennyvízben a koronavírus örökítőanyagának országos átlagkoncentrációja. Közölték: a vizsgált városok többségénél stagnálás figyelhető meg, a koronavírus örökítőanyagának csökkenése tapasztalható a budapesti agglomerációs települések közös mintájában, valamint Nyíregyházán, Salgótarjánban, Székesfehérváron és Szekszárdon. Emelkedett a koncentráció Békéscsabán, Tatabányán és Zalaegerszegen.
Külföldi hírek:
Miután az izraeli ellenzék azzal fenyegetőzött, hogy hétfőig tartó obstrukciót tart, veszélyeztetve a pészach közeledtével a Meron-törvény elfogadását, a koalíció szerdán bejelentette, hogy leveszi az ajándékozásról szóló törvény első olvasatának megszavazását a napirendről. ,,A koalíciónak nem csak a jelen ülés napirendjéről kell levennie a korrupt ajándékokról szóló törvényt, ezt a törvényt nem bocsáthatják szavazásra az izraeli Kneszetben” – reagált Jáir Lapid ellenzéki vezető. „Eljött az idő, hogy elkezdjetek gondolni Izrael polgáraira. Nem a megélhetési költségekkel, nem a személyes biztonsággal, csak a saját hasznukra gondolnak.”
A Zsidó Világkongresszus elnöke levélben fordult az amerikai elnökhöz: „Csak Ön tudja megállítani a zsidó nép elleni gyűlölet növekvő áradatát” — írja a Jewish News Syndicate. Még 2016-ban Ronald S. Lauder, a Zsidó Világkongresszus elnöke adta át a Theodor Herzl-díjat – a szervezet legmagasabb kitüntetését – Joe Biden akkori alelnöknek. Március 26-án levelet írt a mostani amerikai elnöknek, akit „a zsidó nép barátjának” nevezett, a növekvő antiszemitizmus megfékezésének szükségességéről. „Ma Amerika az antiszemitizmus legijesztőbb növekedésének tanúja a második világháború vége óta” – írta Lauder a levélben. „A zsidók az Egyesült Államok lakosságának mindössze 2%-át teszik ki, de a vallási gyűlölet-bűncselekmények több mint felének célpontjai. Zsidókat gyilkoltak, vertek és köpködtek – különösen az ortodox zsidókat – a politikai vezetők és a média szinte teljes hallgatása mellett” – tette hozzá Lauder.
Izrael független ország, nem külföldi nyomásra alapozva hozza meg döntéseit – jelentette ki Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök szerdán Joe Biden keddi nyilatkozatára reagálva, amelyben az amerikai elnök arra szólította fel az izraeli vezetőket, hogy minél hamarabb találjanak kompromisszumos megoldást a bírósági és igazságügyi reform okozta belpolitikai válságra. Biden kijelentette, hogy Netanjahu „nem mehet tovább ezen az úton”, és reményét fejezte ki, hogy eláll a reformtól. Válasznyilatkozatában az izraeli kormányfő leszögezte: „Izrael szuverén ország, amely nem külföldi nyomás hatására, hanem népének akarata alapján hozza meg a döntéseit”. Kijelentette továbbá, hogy Izrael és az Egyesült Államok szövetsége megbonthatatlan, melynek révén a két ország mindig képes felülemelkedni a köztük fellépő „alkalmi nézeteltéréseken”. Megjegyezte, Biden elnököt több mint 40 éve ismeri, és nagyra értékeli „az Izrael iránti hosszú távú elkötelezettségét”.
Volodimir Zelenszkij ukrán államfő bejelentette, hogy ukrajnai látogatásra hívta meg Hszi Csin-ping kínai elnököt. „Felkészültünk a látogatására” – mondta Zelenszkij az AP amerikai hírügynökségnek. „Beszélni akarok vele. (…) De az egész elmúlt egy évben, több mint egy év óta nem volt vele kapcsolatom” – tette hozzá. Az AP értesülése szerint Zelenszkij már elküldte a meghívást Hszi Csin-pingnek. Kína az elmúlt hónapban nyilvánosságra hozott egy 12 pontos béketervet „az ukrajnai válság politikai megoldásáról”. A kínai elnök múlt heti moszkvai látogatásán az ukrajnai háborúról is tárgyalt Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, de az eszmecseréről kiadott közlemények nem mutattak előrelépést a háború lezárásával kapcsolatban. A kínai javaslatok között szerepelt a háborús helyzet enyhítésére és esetleges fegyverszünetre való felhívás.
Az ukrajnai offenzíva miatt Moszkvát célzó nemzetközi szankciók „középtávon negatív következményekkel járhatnak” az ország gazdaságára nézve, jelentette be Vlagyimir Putyin orosz elnök. Putyin a kabinet minisztereivel tartott moszkvai találkozóján elmondta, a szankciókat elfogadta, ugyanakkor középtávon negatívan hathatnak. Beszédében a gazdaság hatékonyságának növelésére és az ország technológiai és infrastrukturális fejlesztését célzó projektek támogatására szólította fel a minisztereket. Vlagyimir Putyin azt is elmondta, hogy a múlt héten többek között, az üzleti élet képviselőivel tartott találkozón a gazdaság új növekedési modelljéről és az ennek támogatásához szükséges teendőkről már tárgyalt.
Az ukrajnai háború egyik legfőbb negatív következménye, hogy a világ újra a blokkosodás útjára lépett, ami élesen ellentétes az európai és a magyar érdekekkel, ehelyett párbeszédre, konnektivitásra lenne szükség – közölte a tárca tájékoztatása szerint Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Genfben. A tárcavezető az ENSZ Európai Gazdasági Bizottságának (UNECE) fenntartható fejlődéssel foglalkozó fórumán a háború egyik legfőbb negatív következményének nevezte, hogy a világ ismét a blokkosodás irányába indult el, ami élesen ellentétes az európai és a magyar érdekekkel. Kiemelte, hogy a közép-európai államok mindig rajtavesztettek azon, ha konfliktus volt Kelet és Nyugat között. Blokkosodás helyett kölcsönös tiszteleten és előnyökön alapuló együttműködésre van szükség, ehhez pedig a párbeszéd fenntartására, anélkül a békének még a reménye is elpárolog – vélekedett. Felszólalt a kelet-nyugati gazdasági kötelékek elvágására irányuló erőfeszítések ellen, és úgy fogalmazott, hogy Európa és Kína együttműködésének felszámolása „kiütné” a kontinens gazdaságát.
Háromnapos tiltakozó akciót kezdtek a bolgár gazdák szerdán az ország több körzetében az országba beszállított ukrán gabona miatt – jelentette a bolgár Nova televízió. A tiltakozó megmozdulások résztvevői az ukrajnai gabona – mindenekelőtt a búza és a napraforgó – behozatalának leállítását követelik, mert az az ukrán termékek alacsony ára versenyképtelenné teszi a bulgáriai gabonát. Jarov Gecsev bolgár mezőgazdasági miniszter közölte a demonstrálókkal, hogy a szállítással kapcsolatos problémákat csak az Európai Bizottság szintjén lehet megoldani.
Időjárás:
Ma továbbra is marad a többnyire borús idő. Helyenként kisebb eső sincs kizárva.
Este is csak szórványosan fordulhat elő záporeső.
A hőmérséklet jellemzően 7 – 16 fok közé emelkedik.
