A BreuerPress és a HetiTV hírei 2023.03.28.
Novák Katalin köztársasági elnök a Sándor-palotában fogadta hétfőn Orbán Viktor miniszterelnököt, aki az Európai Tanács március 23-i üléséről adott tájékoztatást.
Keresztes László Lóránt szerint a kormány szisztematikusan elhallgat minden lényeges információt az akkumulátorgyárakkal kapcsolatban.
A következő hónapra halasztja Benjamin Netanjahu izraeli államfő a sokak által vitatott igazságügyi reform parlamenti vitáját.
Szaúd-Arábia külügyminisztere, Feiszal bin Farhán Ál Szaúd és iráni kollégája, Hosszein Amirabdollahián még a ramadán vége előtt tárgyalóasztalhoz ülhet egymással.
Belföldi hírek:
Novák Katalin köztársasági elnök a Sándor-palotában fogadta hétfőn Orbán Viktor miniszterelnököt, aki az Európai Tanács március 23-i üléséről adott tájékoztatást – közölte a Sándor-palota kommunikációs igazgatósága. Az államfő kiemelt figyelmet fordít Magyarország európai és nemzetközi kapcsolatrendszerének erősítésére, ennek keretében kapott tájékoztatást a miniszterelnöktől az európai állam és kormányfők múlt heti üléséről, amelyen az Ukrajnában dúló háború volt az egyik legfontosabb téma – közölték. „Az államfő és a miniszterelnök egyetértettek, hogy Magyarország legfontosabb érdeke a mielőbbi béke” – olvasható a közleményben. Megállapodtak abban, hogy a jövőben rendszeresen beszámol a miniszterelnök a Európai Tanácson történtekről.
Simicskó István, a Kereszténydemokrata Néppárt frakcióvezetője leszögezte, hogy a Vatikán és Magyarország is a béke pártáján áll. – A Vatikán és Magyarország a béke pártján áll, míg más országok a háborús uszításnak engedve még komolyabb fegyvereket, még több emberélet kioltására alkalmas eszközt küldenének a frontra – fogalmazott napirend előtti felszólalásában Simicskó István. A KDNP frakcióvezetője hozzátette: sokan – köztük Henry Kissinger amerikai diplomata, politikus – már a harmadik világháborúról írnak. – Mi, ahogy minden jóérzésű és józan gondolkodású ember is, ezt el akarjuk kerülni. Ezért van szükség kellő nyugalomra, kellő bölcsességre, hogy lássuk, hová fajulhatnak a háborús folyamatok, ha nem teszünk semmit – szögezte le.
A kormány szisztematikusan elhallgat minden lényeges információt az akkumulátorgyárakkal kapcsolatban, és nyíltan fenyegeti azokat, akik a valóságról beszélnek – jelentette ki az Országgyűlés Fenntartható fejlődés bizottságának LMP-s elnöke. Keresztes László Lóránt arra a hírre hívta fel a figyelmet, hogy szerinte a belügyi tárca kirúgja azt a vízügyi vezetőt, aki felhívta a figyelmet a Debrecenbe tervezett akkumulátorgyár vízfelhasználásával kapcsolatos veszélyekre. Tanulmányok kerülnek elő, majd tűnnek el és módosulnak a gyárak vízigényéről, fontos szakvéleményeket titkosítanak a kérdésben – fogalmazott a politikus, kifogásolva: nem tudható, mennyi lenne például a debreceni üzem víz- és energiaszükséglete. Az LMP ezért is tartja megalapozatlannak a debreceni gyár engedélyét, és próbálja megtámadni azt – tette hozzá.
Hat évvel a taskenti magyar nagykövetség megnyitása után hétfőn megnyílt Üzbegisztán budapesti nagykövetsége, ezzel a Türk Államok Szervezetének minden tagállama rendelkezik már diplomáciai képviselettel Magyarországon, bezárkózás és elszigeteltség helyett tehát nyitásra kerül sor – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn, az üzbég nagykövetség megnyitóünnepségén üzbég hivatali kollégájával, Bahtijor Szaidovval közösen tartott sajtótájékoztatón. A tárcavezető diplomáciatörténeti eseménynek nevezte a nagykövetség megnyitását, kiemelve, hogy hazánkban ez az első üzbég külügyminiszteri látogatás. Beszédében Szijjártó Péter az orosz–ukrán háborúra kitérve elmondta, nehéz időszak a jelenlegi, hiszen a szomszédos Ukrajnában háború zajlik, amelynek a Kárpátalján élő magyar kisebbség számos besorozott tagja is már áldozatul esett. Szijjártó Péter közölte, hogy a békét akaró országok egyike most nagykövetséget nyit egy másik, békét akaró országban, és ezzel a Türk Államok Szervezete (TÁSZ) minden tagállamának lesz diplomáciai képviselete Budapesten.
Minden atomfegyver veszélyes, reagált ki Kis-Benedek József, biztonságpolitikai szakértő a Heti TV Pirkadat című műsorában arra a hírre, mely szerint az oroszok taktikai atomfegyvereket akarnak telepíteni Belaruszba. Kis-Benedek József úgy vélte, Putyin azért döntött a Belarusz telepítés mellett, mert így közelebb kerülhet akár Lengyelországhoz, akár a balti államokhoz. Rendelkezésre állnak ott 4-500 km távolságra elérő rakéták, de az oroszok rendeltek oda olyan repülőket is, amelyek atomfegyverek kioldására alkalmasak. Ezzel eszkalálódik a háborús konfliktus, de az a szerencse, hogy majd ezeket az eszközöket csak és kizárólag az oroszok kezelhetik, ezt nem adják át a belarusz hadseregnek. Most az történik, hogy a NATO-nak erre lépnie kell, valószínűleg teljesíteni fogják a lengyelek régi kérését, azaz atomfegyvereket fognak telepíteni Lengyelország keleti határaihoz közel. Ez egy komoly feszültségforrás, amikor is ráadásul vannak, akik a tűzszünetről és a békéről beszélnek. A biztonságpolitikai szakértő beszélt az izraeli helyzetről is. Véleménye szerint az igazságügyi reform, amit Netanjahu hangoztat, nem szól másról, mint az ő hatalmának megtartásáról. Mindezek mellett ráadásul az izraeli kormányfő vitába, konfliktusba keveredett a hadsereggel, már a védelmi miniszter elmozdítása kapcsán is. Kis-Benedek József szerint mindez a jelenlegi helyzetben igen veszélyes, hiszen például Irán már nagyon közel van az atomfegyver elkészítéséhez. Ilyenkor egy biztonságos, jól működő államra és hadseregre lenne szüksége Izraelnek.
Külföldi hírek:
A következő hónapra halasztja Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök a sokak által vitatott igazságügyi reform parlamenti vitáját. Benjamin Netanjahu miniszterelnök tegnap esti rendkívüli beszédében elmondta, miután egész nap tárgyalásokat folytattak, a széles körű konszenzus elérésének szándékából kerül sor a halasztásra. A szélsőjobboldali Otzma Yehudit vezetője, Itamar Ben-Gvir ismertette, hogy beleegyezett a tömegtüntetéseket kiváltó törvényjavaslat vitájának elhalasztásába azzal a feltétellel, hogy a Knesszet következő ülésszakában, áprilisban ténylegesen a törvényhozás elé kerül a javaslat. Közvetlenül Netanjahu beszéde után Benny Gantz és Yair Lapid ellenzéki vezető megállapodott abban, hogy Yichák Herzog elnök égisze alatt tárgyalásokat kezdenek az igazságügyi reformról. Jair Lapid ellenzéki vezető egyébként kétségét fejezte ki Benjamin Netanjahu miniszterelnöknek az igazságügyi reformról szóló törvény elhalasztásának valódiságával kapcsolatban.
Magas rangú vallásos cionista rabbik felszólították a kormányt, hogy ne szüneteltesse az igazságügyi reformról szóló törvényt. A 17 rabbi levelében azt írja, hogy „elképzelhetetlen, hogy a kisebbség erőszakkal és az utcákon anarchia előidézésével kényszerítse ki a véleményét”. Mindeközben az ultranacionalista Limor Son Har-Melech, az Otzma Yehudit párt képviselője is azt mondta, nem szabad leállítani az igazságügyi reformról szóló törvényt, és azzal érvelt, hogy ez „ajándék lenne a terrorizmusnak”, és megismételné a korábbi jobboldali kormányok hibáit. Son Har-Melech azt mondta, hogy pártja nem járult hozzá a kormány törvényalkotási folyamatának leállításához. Szerinte „Nem a jogi reform az oka ezeknek a tüntetéseknek. Ez egy ürügy arra, hogy a Legfelsőbb Bíróság úgy kormányozhasson, hogy a zsidó nép javát szolgáló jobboldali politikát ne lehessen életbe léptetni” – állította.
Hétfőn leállt a légiközlekedés az izraeli Ben-Gurion repülőtérről a Munkavállalók Szakszervezete által hétfőre meghirdetett széles körű sztrájk keretében, amellyel az igazságügyi reform ellen tiltakoznak. A járatritkítások bejelentését Pinhas Idan, az izraeli repülőtéri hatóság bizottságának elnöke tette. A sztrájkokkal az igazságügyi reform és Yoav Gallant védelmi miniszter kirúgása ellen tiltakoznak, miután felszólította a kormányt, hogy fagyassza be az igazságügyi reformot. Ami az érkező járatok esetében, csak a már a levegőben lévő járatok leszállását engedélyezték. A Turkish Airlines és a LOT Polish Airlines hétfő délután bejelentette, hogy az izraeli helyzet miatt a Tel-Avivba tartó járataik egyáltalán nem szállnak fel – közölte a KAN jelentése.
Szaúd-Arábia külügyminisztere, Feiszal bin Farhán Ál Szaúd és iráni kollégája, Hosszein Amirabdollahián megegyezett, hogy a két rivális regionális hatalom diplomáciai kapcsolatainak helyreállítását célzó pekingi megállapodás értelmében április 20-ig, még a muszlimok jelenleg zajló éves böjti időszaka, a ramadán vége előtt tárgyalóasztalhoz ülnek egymással – jelentette a szaúdi állami hírügynökség. A tárcavezetők, akik az elmúlt napokban másodszor konzultáltak egymással telefonon, „számos közös kérdést is megvitattak a Kínai Népköztársaságban aláírt háromoldalú megállapodás értelmében” – közölte az ügynökség. Hétévnyi, a közel-keleti térség stabilitását fenyegető, illetve Jementől Szíriáig a konfliktusok kiéleződéséhez hozzájáruló ellenségeskedést követően Irán és Szaúd-Arábia e hónap elején döntött a diplomáciai kapcsolatok helyreállítása mellett, az erről szóló egyeztetések március 6-a és 10-e között folytak a kínai fővárosban.
A háborúnak az ukrán gyermekekre gyakorolt súlyos hatásairól folytatott eszmecserét Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Orlando Bloom hollywoodi filmsztárral, az UNICEF jószolgálati nagykövetével. A Karib-tenger kalózai filmsorozat sztárját személyesen fogadta az ukrán elnök Kijevben. Bloom háromnapos látogatásán az ukrán főváros mellett Irpinben és Gyemidivben is járt az UNICEF közleménye szerint. „A háború elpusztítja az ukrán gyermekek gyermekkorát” – hangsúlyozta Zelenszkij, hozzátéve, hogy több ezer iskola szenvedett súlyos károkat vagy lett porrá a harcokban. Az ukrán elnök tájékoztatása szerint csaknem 2,7 millió ukrán iskolás kényszerül online vagy vegyes formában tanulni. A háború miatt nagy a kockázata, hogy a gyerekeknél depresszió, szorongás és más mentális problémák alakulnak ki – fűzte hozzá.
A „Kiegészült Románia” 1923-as alkotmánya a nemzeti célkitűzésként megfogalmazott egységes román állam megteremtését szentesítette – hangoztatta Klaus Iohannis államfő a bukaresti szenátus üléstermében rendezett ünnepségen, amelyen az Erdéllyel, Bukovinával és Besszarábiával „kiegészült” Román Királyság 1923-ban elfogadott alaptörvénye elfogadásának centenáriumáról emlékeztek meg állami és egyházi vezetők. Az elnök szerint a száz éve hatályba lépett, a hagyományok folytonosságát a pluralizmus elvével ötvöző alkotmány nemcsak az egységes román nemzetállam létrehozását, hanem egy befogadó demokrácia feltételeinek kialakítását is célozta: elismerte és védte minden román alapjogait, „etnikai származásától, anyanyelvétől és vallásától függetlenül”. Klaus Iohannis szerint az 1923-as alaptörvény a liberális alkotmányosság elveit – a hatalmi ágak szétválasztását, a törvények alkotmányossági kontrollját – honosította meg. Az elnök ugyanakkor arra figyelmeztetett, hogy a legkorszerűbb alkotmány sem állhatja egymaga útját az önkénynek és diktatúrának – a demokratikus értékek, Románia európai elkötelezettségének megőrzése a polgárok és az állam intézményeinek közös feladata.
Szinte teljesen leállt Németország közlekedési hálózata tegnap, az elmúlt évtizedek legnagyobb országos sztrájkjának következtében. A repülőterek, a kikötők, a vasutak, a metrók és a busztársaságok dolgozói már éjfél után megkezdték a 24 órás munkabeszüntetést, amellyel magasabb fizetést követeltek az országszerte emelkedő megélhetési költségek miatt. A sztrájkban részt vevő szakszervezetek a legnagyobbak közé tartoznak Németországban. A német repülőtéri szövetség szerint csak a légiközlekedésben a sztrájk mintegy 380 ezer légi utast érintett. Mindeközben Berlinben a belső égésű motorokkal kapcsolatos álláspont ellen is tiltakozott a Greenpeace.
Észak-Korea két rövid hatótávolságú ballisztikus rakétát lőtt ki helyi idő szerint hétfőn reggel – közölte a dél-koreai hadsereg vezérkari főnöke. Az észak-koreai fővárostól, Phenjantól délre fekvő területről kilőtt rakéták 370 kilométert tettek meg, majd a tengerbe csapódtak Japán kizárólagos gazdasági övezetén kívül. A japán hadsereg szerint „szabálytalan” röppályán, legfeljebb 50 kilométeres magasságban repültek. A japán hadsereg így azt az észak-koreai szilárd hajtóanyagú rakétát jellemezte korábban, amelyet az orosz Iszkander rakétarendszer mintájára terveztek, kifejezetten azért, hogy alacsonyan repülve kikerülje a dél-koreai rakétavédelmet. Észak-Koreának egy másik, hasonló rövid hatótávolságú rendszere is van, amely az amerikai MGM-140 taktikai rakétarendszerre hasonlít.
Időjárás:
Ma jelentősen lehűl a levegő. Változóan napos-felhős időben lehet részünk.
Este eleinte feloszlik majd ismét megerősödik a felhőzet.
A hőmérséklet jellemzően 5 – 9 fok körül alakul.
