A BreuerPress és a HetiTV hírei 2023.03.10.
Magyarország ki fog maradni az orosz-ukrán háborúból és az érdekeit sértő szankciókat továbbra is sikeresen meg fogja vétózni – jelentette ki a miniszterelnök.
Gulyás Gergely, a miniszterelnökséget vezető miniszter a kormányinfón a Heti TV több kérdésére is válaszolt.
Jichák Herzog izraeli elnök egy új kompromisszumos megoldás felfedését ígérte a kormány igazságügyi reformja kapcsán.
A Kreml nem hiszi el, hogy ukránbarát magánszemélyek állhattak az Északi Áramlat gázvezetékek elleni robbantások mögött.
Belföldi hírek:
Magyarország ki fog maradni az orosz-ukrán háborúból és az érdekeit sértő szankciókat továbbra is sikeresen meg fogja vétózni – jelentette ki a miniszterelnök a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara gazdasági évnyitóján. A gazdaságon van a 2022 és 2026 között működő kormány fókusza – jelentette ki Orbán Viktor. Hozzátette: bár nem szoktak menet közben kormányt átalakítani, a 2022-es májusi kormányalakítás után nagyon rövid időn belül hozzá kellett nyúlni a kabinet szerkezetéhez. Erre azért volt szükség – hangsúlyozta – mert nyilvánvalóvá vált, hogy a brüsszeli szankciók nagyon gyorsan megemelték az energiaárakat, és az energia kérdése a gazdasági sikeresség kulcskérdésévé, sőt az ország finanszírozhatóságának is kulcskérdésévé vált. Ilyen körülmények között szükség volt egy önálló energiaminisztériumra – mondta, hozzátéve: jól látható az azóta meghozott kormányzati döntések minőségének javulásában az, hogy Lantos Csaba miniszter ezt a tárcát nemcsak hogy megkapta, hanem kézben is tartja.
Az Európai Uniónak jelenleg nagyobb szüksége van a Nyugat-Balkánra, mint a térségbeli államoknak a közösségre, ráadásul Magyarország számára nemzetbiztonsági kérdés a bővítési folyamat felgyorsítása – közölte a tárca tájékoztatása szerint Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter csütörtökön a Budapest Balkans Forumon. A szerb, észak-macedón, és az albán külügyminiszterrel közösen tartott előadáson a magyar külügyminiszter úgy vélekedett, hogy az Európai Unió egyre rosszabb formában van, aminek számos különböző oka van, és az egyik épp a bővítési folyamat kudarca. Felszólalásában rámutatott, hogy utoljára Horvátország csatlakozott, körülbelül tíz éve, és 1973 óta ez a leghosszabb idő, ami eltelt új ország belépése nélkül, ráadásul a közösség közben el is veszítette egyik tagját az Egyesült Királyság távozásával.
Gulyás Gergely, a miniszterelnökséget vezető miniszter a kormányinfón a Heti TV több kérdésére is válaszolt. A Hálózatban Működő Gyógyszertárak Szövetsége szerint a kistelepüléseken lévő patikák kénytelenek bezárni. A Heti TV legelőször azt szerette volna megtudni, tud-e ebben a helyzetben valamit tenni a kormány. A miniszter válaszában elmondta, a kistelepülési patikákat is elérte az energiaválság, a kormány határozata szerint kiegészítő támogatásban részesülnek, így a gyógyszerellátás biztosított. A Heti TV arra is kíváncsi volt, hogy a vármegyei és országos közlekedési bérlet májusi bevezetése előtt kívánnak-e változtatni a szabályokon, hogy a nagyvárosok helyi tömegközlekedését is bevonják a projektbe. Gulyás Gergely válaszában elmondta, nagyon is jó lenne, ha a városi tömegközlekedés is bekapcsolódna ebbe a programba, de ehhez az önkormányzatok is kellenek, hiszen a helyi tömeközlekedést ők szervezik. Az Építésügyi és Közlekedési Minisztérium már megkezdte a tárgyalásokat a településekkel, a remények szerint lesznek olyan önkormányzatok, amelyek bekapcsolódnak ebbe a programba. A Heti Tv megkérdezte, hogy mi a kormány véleménye a MAOIH körül kialakult helyzetről, főként azért, mert ez a zsidó felekezetek közötti vita már a nemzetközi sajtóba is bekerült. A miniszterelnökséget vezető miniszter megjegyezte, a zsidó felekezetek közötti vitában az államnak annyi szerepe van, mint az egyházak nyilvántartását kezelőnek, azaz neki kell megállapodnia arról, hogy a számtalan közgyűlés mely döntését fogadja el. Gulyás Gergely hozzátette, a munkatársaitól alapos szakmai véleményt kért, ami még nem született meg. Ám az is biztos, tette hozzá, hogy csak olyan döntés születhet, amit a felek egyike biztosan meg fog támadni a bíróságon. Mindez azt jelenti, hogy a végleges döntést a bíróság fogja meghozni.
Külföldi hírek:
87 éves korában elhunyt Hajím Topól, Izrael legismertebb színésze, a Hegedűs a háztetőn legendás tejesembere – jelentette az izraeli média. Topol a színészi karrierje mellett énekesként, költőként és festőként is ismert volt. Társadalmi szerepvállalását és érzékenységét jelzi, hogy alapítványt hozott létre és vezetett beteg és fogyatékossággal élő gyerekek és családjaik táboroztatására. Színpadi és filmes munkásságával elnyerte Izrael legnagyobb elismerését, az Izrael-díjat, s emellett a világhírű színészt jelölték Oscar- és Tony-díjra is, és kétszer is megkapta a Golden Globe-díjat. „Számos színpadot meghódított Izraelben és a tengerentúlon, megtöltötte jelenlétével a mozik vásznát, és különösen mélyen hatolt a szívünkbe” – jellemezte őt Jichák Hercog államfő. Topol egyébként még az izraeli hadseregbe is belépett, sőt harcolt is a Sínai-félszigeten.
Miközben az izraeli kormány a háttérben az utolsó simításokat végzi a vitatott igazságügyi reform tételeinek végső szavazása előtt, Jitzhák Herzog elnök egy új kompromisszumos változat felfedését ígérte és napvilágot látott egy szintén vitatott, állítólagos független köztes ajánlat. Benjámin Netanjahu Rómából nyilvános beszédben méltatta Herzog kompromisszumos javaslatát. Az izraeli miniszterelnök hozzátette, hogy reméli, sikerül megegyezni az ellenzékkel az igazságügyi tervről. Az izraeli Demokrácia Intézet azonban élesen bírálta a Daniel Friedmann volt igazságügyi miniszter és más szakmabeliek által javasolt kompromisszumos tervet, mondván, hogy a kormány szinte valamennyi javaslatát elfogadja és súlyosan károsítaná Izrael demokratikus jellegét.
Csütörtök este lövöldözős terrortámadásra került sor Tel-Avivban. A támadásban hárman megsebesültek, közülük egy válságos, egy súlyos és egy közepesen súlyos állapotban van. Tucatnyi rendőrt vezényeltek a helyszínre, akik megkezdték a környék átfésülését. A Kan közszolgálati műsorszolgáltató szerint a terroristát a Jamam terrorelhárító egység egyik szolgálaton kívüli harcosa ártalmatlanította. A rendőrség keresi a terrorista segítőjét. A terrortámadást megelőző órában egyébként Itamar Ben-Gvir nemzetbiztonsági miniszter leváltotta tisztségéből a tel-avivi rendőrfőnököt. Döntése a kormány igazságügyi reformterve elleni egynapos tiltakozás következménye. Ben-Gvir arra panaszkodott, hogy a rendőrség nem volt elég kemény azokkal a tüntetőkkel szemben, akik ismételten elzárták a főbb autópályákat, különösen a tel-avivi Ayalont. Kobi Sabtáj rendőrfőkapitány aláírta az intézkedést – ahogyan azt minden ilyen jelentős személyi váltásnál meg kell tennie.
Az izraeli elnök, Yitzhak Herzog csütörtök este rendkívüli beszédet intézett a nemzethez. Beszéde elején kitért a tüntetésekre: „A mai nap látványa egy ország rémálma. Nem bírom tovább nézni, hogy nemzetünket a szemem előtt tépik szét. Ami itt történik, az katasztrófa. Én csak Izrael polgáraiért dolgozom. Hallom a hozzám intézett kiáltásokat”. Herzog elmondta, hogy „azon a ponton vagyunk, ahonnan nincs visszaút… Az ellenzéknek és a koalíciónak döntenie kell, hogy Izrael Állam mindenek felett áll-e, vagy inkább hagyjuk, hogy az egó és az egyéni érdekek szakadékba lökjenek. A felelősség az önök kezében van, ha úgy döntenek, hogy az eddig követett úton haladnak tovább, a történelem azonnal ítélkezni fog felettük.” – mondta.
Nagyszabású precíziós irányítású fegyverekkel, köztük Kinzsal hiperszonikus rakétákkal végrehajtott megtorló csapást hajtott végre ukrajnai célpontok ellen az orosz hadsereg, válaszul a Brajnszk megyében elkövetett állítólagos terrortámadásra – jelentette be csütörtökön Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője. A tábornok szerint a légi, tengeri és földi indítású fegyverek Ukrajna katonai infrastruktúrájának, védelmi és ipari komplexumainak kulcsfontosságú elemeit, valamint az ezeket támogató energetikai létesítményeket találták el. Konasenkov szerint a csapás elérte célját, és minden kijelölt létesítményt eltalált, megzavarva az ukrán fegyveres erők tartalékosainak átcsoportosítását, és a külföldi fegyverek vasúti szállítását.
A Kreml nem hiszi el, hogy ukránbarát magánszemélyek állhattak az Északi Áramlat gázvezetékek elleni robbantások mögött, mert ilyenre csak kevés különleges szolgálat képes – mondta Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő csütörtökön újságíróknak nyilatkozva. Peszkov az Austin Powers kémparódiára utalva reagált az amerikai és a német sajtóban megjelent értesülésekre, amelyek szerint egy titokzatos ukránbarát oligarcha állhatott a csővezetékek elleni merényletek mögött. Peszkov úgy fogalmazott, „Ami az állítólagos ukránbarát Dr. Genyát illeti, aki mindezt megszervezte: ez nehezen hihető, ez egy nagyon bonyolult feladat volt, amelyet csak egy jól kiképzett különleges állami szolgálat tudott volna végrehajtani, amilyenből a világon nem sok van” – mondta. Felhívta a figyelmet arra, hogy a különböző országokban „szinkronban jelentek meg” a médiajelentések arról, hogy ki állhatott a támadás mögött.
Orbán Viktor miniszterelnök, a Fidesz elnöke csütörtökön a Karmelita kolostorban tárgyalt Herbert Kickllel, az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) elnökével, frakcióvezetőjével – tájékoztatta az MTI-t Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóiroda vezetője. Egyetértettek abban, hogy egyre nagyobb az ukrajnai háború eszkalációjának veszélye, ezért minden lehetséges fórumon fel kell szólalni az azonnali tűzszünet és a béketárgyalások érdekében. A Brüsszel által kierőszakolt háborús szankciók ráadásul példátlan áremelkedéseket hoztak Európában. Ha béke lenne, és megszűnnének a szankciók, az infláció is azonnal lemenne – szögezték le. Fidesz és az Osztrák Szabadságpárt elnöke üdvözölte Ausztria és Magyarország stratégiai együttműködését az illegális migráció elleni küzdelemben. Sürgették az Európai Bizottságot, hogy végre tegyen megfelelő lépéseket a külső EU-határok védelméért, és pénzzel járuljon hozzá a tagállamok által felhúzott kerítések építéséhez és fenntartásához – ismertette Havasi Bertalan.
Beiktatták hivatalába csütörtökön délután Prágában Petr Pavel új cseh államfőt. Az ünnepélyes beiktatásra a prágai Hradzsin gótikus Ulászló-termében a cseh parlament két házának együttes ülésén, több mint 800 vendég jelenlétében került sor. Miután az új államfő Milos Vystrcil, a parlamenti felsőház elnöke előtt letette az alkotmány által előírt fogadalmat, majd aláírta azt, a Hradzsin felett felvonták a köztársasági elnöki lobogót. Az elnöki zászló akkor leng a Hradzsin felett, amikor Csehországnak van államfője, és az az ország területén tartózkodik. Az elnök külföldi útjai során a zászlót bevonják. A cseh köztársasági elnök megbízatása öt évre szól. A 62 éves új államfő hivatásos katona volt egész életében, hadseregtábornoki rangban vonult nyugdíjba.
Időjárás:
Ma egy melegfront lehet a meghatározó. Változóan felhős-napos időre van kilátás.
Este megerősödik a szél, és mindenütt beborul az ég.
A hőmérséklet jellemzően 13 – 17 fok köré emelkedik.
