A BreuerPress és a HetiTV hírei 2023.03.07.
Emberéleteket nem fegyverszállításokkal, nem szankciókkal, hanem békével lehet menteni – jelentette ki Szijjártó Péter.
Esküt tett a Demokratikus Koalíció új országgyűlési képviselője, Ráczné Földi Judit.
Itamar Ben-Gvir izraeli nemzetbiztonsági miniszter szerint a baloldalon vannak anarchisták, akik akár azt tervezik, hogy meggyilkolják őt vagy a miniszterelnököt.
A háború orosz felelőseinek megbüntetése „nem csak egy álom az igazságosságról” – hangoztatta Volodimir Zelenszkij.
Belföldi hírek:
Emberéleteket nem fegyverszállításokkal, nem szankciókkal, hanem békével lehet menteni – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter az Országgyűlés hétfői ülésén, napirend előtti felszólalásában. A tárcavezető kifejtette: már több mint egy éve zajlik a háború Oroszország és Ukrajna között, és ennek a több mint egy évnek a krónikája lesújtó. Többszázezer ember halt meg, többmillió ember kényszerült arra, hogy elmeneküljön az otthonából, többszázezer családot szakítottak szét, sok ezer embert soroztak be erőszakkal, országrészeket romboltak le – sorolta. Úgy folytatta, „az európai gazdaság mindeközben vergődik”. Ez ugyan földrajzilag egy regionális háború, de a hatásai világszintűek, és „a 25. órában vagyunk ahhoz, hogy megakadályozzuk”, hogy világháborúvá váljon – vélekedett. A tárcavezető beszédében hangsúlyozta: Magyarország nem felelős a szomszédságban kitört háborúért, de Magyarország és a magyar emberek túl nagy árat fizetnek a háborúért és „senki nem várhatja el, hogy még ennél is nagyobb árat fizessünk” – jelentette ki.
A háború következményei mindenkit súlyosan érintenek jelentette ki Németh Szilárd, a Fidesz alelnöke, országgyűlési képviselő, rezsivédelmi biztos a Heti TV Pirkadat című műsorában. Elmondta, Magyarország, mint az EU tagja, megszavazta a szankciós döntéseket, ám minden alkalommal elmondta kifogásait, és az országot érintő legsúlyosabb kérdésekben mentességet kért a szankciók hatálya alól. Mindezek ellenére az ország megérzi a szankciós politika káros hatásait, elsősorban az inflációt, de az is igaz, hogy a magyarok pontosan az energiaválság miatt tudatosabban kezdtek el élni. Hozzátette, a nagy összegek ellenére a rezsivédelem is fennmarad. A jelenlegi helyzet azt mutatja, emelte ki a politikus, hogy most az ország még olcsóbban juthat gázhoz, mint egy évvel ezelőtt, így a remények szerint a tárolók feltöltése is kevesebbe fog kerülni. Német Szilárd kijelentette, a háború megoldására csak egyetlenegy lehetőség van, azonnali tűzszünetet kell elrendelni. A magyarok pontosan érzik a háború súlyát, az emberek békét akarnak.
A kormánypártok megtagadták a települések önrendelkezési jogát azzal, hogy leszavazták azt a javaslatot, amely döntési jogot biztosított volna a városoknak arról: létesüljön-e akkumulátorgyár náluk – jelentette ki az Országgyűlés Fenntartható fejlődés bizottságának LMP-s elnöke. Keresztes László Lóránt ismertette: a kormányoldal a bizottság ülésén minden ellenzéki kezdeményezést elutasított, holott azok célja az energiahatékonyság és a környezet, az éghajlat megóvása volt. Az ellenzéki politikus az energiatakarékossági világnappal kapcsolatban is felhívta a figyelmet az akkumulátorgyárak jelentős energiaigényére. Azt mondta: a debreceni üzem másfél paksi blokk teljesítményével egyenértékű áramot használ majd fel, holott már most is kihívás az ország ellátása árammal. A kormány azért akar újabb atomerőműblokkokat építeni, hogy az energiát eladja az idegen akkumulátorgyártó cégeknek – jelentette ki.
Esküt tett a Demokratikus Koalíció új országgyűlési képviselője, Ráczné Földi Judit, akinek a mandátumigazolását 168 igennel szavazták meg a honatyák. A Momentum nem szavazta meg a Demokratikus Koalíció képviselőjének mandátumigazolását, a párt frakciója testületileg távol maradt a mandátumigazolásról és az eskütételről, korábban ugyanis kijelentették: meg akarják megakadályozni, hogy szerintük „egy offshore-lovag országgyűlési képviselő lehessen”.
Külföldi hírek:
Riadókészültségbe helyezték a libanoni hadsereget, miután a hírek szerint az IDF egyik járőre átlépte a határt. „Egy izraeli ellenséges járőr átlépte a kék vonalat Dél-Libanonban, körülbelül egy méteres távolságban” – áll a libanoni hadsereg közleményében. A kék vonal az ENSZ által 2000. június 7-én, az izraeli libanoni kivonulás után közzétett ideiglenes határ. „A libanoni hadsereg egyik járőre érkezett, és arra kényszerítette az ellenséges járőrt, hogy a kék vonalon túlra, a megszállt palesztin területek felé vonuljon vissza. Az Egyesült Nemzetek Libanoni Ideiglenes Erőinek egy járőre is megjelent, hogy ellenőrizze az áthágást” – tette hozzá a közlemény. A szervezet szóvivője elmondta, tudomásuk van arról, hogy feszültségek vannak a kék vonal mentén, ahol néhány izraeli karbantartási munka folyik. „Békefenntartóink a helyszínen vannak, hogy de-eszkalálják a helyzetet. Felszólítunk minden felet és mindenkit, aki jelen van a helyszínen, hogy őrizzék meg a nyugalmat. A kék vonal közelében bármilyen munka rendkívül érzékeny, és továbbra is arra kérünk minden felet, hogy a felesleges feszültségek elkerülése érdekében az Egyesült Nemzetek Libanoni Ideiglenes Erőin keresztül egyeztessenek” – mondta a szóvivő.
Itamar Ben-Gvir nemzetbiztonsági miniszter a Kan közrádiónak nyilatkozott a kormány igazságügyi reformterve ellen tiltakozókról. Szerinte az izraeli baloldalon vannak anarchisták, akik már régóta átlépték a vörös vonalat, és azt tervezik, hogy meggyilkolják őt vagy a miniszterelnököt. Egy magas rangú rendőrtiszt ellentmondott a miniszter szavainak: „Nincs tudomásunk arról, hogy a demonstrálók a miniszterelnök és a nemzetbiztonsági miniszter meggyilkolásával fenyegetőztek volna. Más titkosszolgálatok sem tudnak ilyen fenyegetésről, szó sincs ilyesmiről.” Ben Gvir ezután közösségi-oldalán azt írta, hogy „megdöbbentette”, hogy rendőrségi források ellentmondanak neki, és megfogadta, hogy „kipucol minden politizálást a hivatásos rendőri munkából”. Beni Gantz volt védelmi miniszter felszólította Benjámin Netanjahu miniszterelnököt, hogy ,,rúgja ki Ben-Gvirt, mielőtt túl késő lenne.
Ali Hamenei ajatollah, Irán legfőbb vallási és politikai vezetője megbocsáthatatlan bűntettnek nevezte az iráni diáklányok ellen elkövetett mérgezéses támadásokat – jelentette az iráni állami média hétfőn. Az elmúlt hónapokban diáklányokat mérgeztek meg Iránban, a hatóságok szerint bosszúból, amiért részt vettek a hidzsáb, a muszlim fejkendő kötelező viselése elleni tüntetéseken. Hivatalos adatok szerint az elmúlt három hónapban 52 intézményben összesen több mint ezer gázmérgezés történt. A hatóságok vizsgálatot indítottak. „A hatóságoknak komolyan kell venniük a megmérgezett diáklányok ügyét. Ez megbocsáthatatlan bűntett, az elkövetőket szigorúan meg kell büntetni” – mondta Ali Hamenei ajatollah. A diáklányok elleni támadások novemberben kezdődtek a síiták szent városnak számító Kumban, majd átterjedtek Irán 31 tartománya közül 25-re. A sorozatos támadások hatására néhány szülő nem engedte iskolába gyermekét és tüntetésbe kezdett.
Amerikai vezető keresztény értelmiségiek előtt tartott előadást a magyarországi politikáról, annak keresztény alapjairól Egyesült Államokbeli látogatásának első napján a magyar köztársasági elnök New Yorkban. Novák Katalin beszélt Magyarország kereszténységhez fűződő viszonyáról, a magyar politika ezt érintő elemeiről, valamint a keresztény gyökerek társadalmi hatásairól. Magyarország definíció szerint és sorsából fakadóan keresztény ország, ami a mindennapi életben is megjelenik. A rendszeres templomba járók számától függetlenül az életmód és a hagyományok keresztények – mutatott rá az államfő. Beszélt Magyarország üldözött keresztények védelmében tett lépéseiről is, amelyek – szavai szerint – eddig már egymillió embert értek el világszerte. Az államfő a keresztény alapú politizálás példájaként bemutatta a magyar családpolitika elemeit és alapelveit is. Kiemelte, hogy ennek nem része az, hogy az állam bárkinek megmondja, miként éljen, de az feladata, hogy lehetőségeket biztosítson ahhoz, hogy az emberek gyermeket vállaljanak, ha úgy döntenek.
A háború orosz felelőseinek megbüntetése „nem csak egy álom az igazságosságról” – hangoztatta Volodimir Zelenszkij videóüzenetében. Az ukrán elnök szerint „Ez a munka már folyamatban van”. Hozzátette: a világ „elég erős ahhoz, hogy megbüntesse Oroszországot a háborúért. És mi megadjuk a világnak a bátorságot és az eszközöket a büntetés végrehajtásához”. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök meggyőződése, hogy az országa elleni háború orosz felelősei büntetést érdemelnek. „Minden orosz gyilkost, ennek az agressziónak minden szervezőjét, mindenkit, aki bármilyen módon felelős az országunk ellen indított háborúért és a népünk elleni terrorért, mindannyiukat meg kell büntetni” – mondta Zelenszkij.
Lloyd Austin amerikai védelmi miniszter hétfőn azt mondta, hogy a kelet-ukrajnai Bahmut városának inkább szimbolikus, mintsem operatív jelentősége van, és a város eleste nem feltétlenül jelenti azt, hogy Moszkva visszaszerezte volna a kezdeményezést a háborúban. Hét hónapja folynak a harcok az egykor 70 ezer lakosú, ma romokban heverő Bahmut városáért. Amennyiben az orosz csapatok sikeresen ellenőrzésük alá tudják vonni a várost, ez lesz az orosz haderő első jelentős sikere a téli hadjáratban. „Úgy gondolom, hogy sokkal inkább szimbolikus jelentőséggel bír Bahmut bevétele, mintsem stratégiai vagy műveleti jelentőséggel” – fogalmazott Austin jordániai útja során. Austin azt mondta, hogy Bahmut lehetséges elvesztését semmiképp sem tekintené stratégiai visszalépésnek. Jevgenyij Prigozsin, a Wagner magánhadsereg alapítója ugyanakkor hétvégi videójában a Moszkvából érkező lőszerutánpótlás nehézségeiről számolt be ismételten. A múlt hét végén arról beszélt, hogy a várost gyakorlatilag körbezárták.
Időjárás:
Ma még többnyire felhős ég lesz a meghatározó.
Este is borongós marad az idő. Helyenként kisebb eső, zápor sem kizárt.
A hőmérséklet jellemzően 7 – 12 fok körül alakul.
