A BreuerPress és a HetiTV hírei 2023.02.08.
Orbán Viktor miniszterelnök közös videókonferencián vett részt a lengyel, a belga, a finn és a máltai kormányfővel, a bolgár államfővel valamint Charles Michellel.
Szolidaritását fejezi ki az egészségügyben dolgozó orvosok és szakápolók mellett, és egyetért az egészségügy reformjára irányuló követelésekkel a PDSZ.
Megérkezett az izraeli hadsereg 150 katonából álló küldöttsége Törökországba, hogy ott segítsen a mentésben.
Adelheid Marschang, a WHO vészhelyzeti programjának vezető tisztviselője szerint a legfontosabb azonnali és középtávú segítségre Szíriában van most szükség.
Belföldi hírek:
Orbán Viktor miniszterelnök a csütörtökön kezdődő uniós csúcstalálkozó előkészítéseként közös videókonferencián vett részt a lengyel, a belga, a finn és a máltai kormányfővel, a bolgár államfővel valamint Charles Michellel, az Európai Tanács elnökével; a téma az ukrajnai háború, az európai gazdasági nehézségek és az illegális migráció volt – közölte Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke kedden. Az ukrajnai napirendi pont kapcsán Orbán Viktor ismét azonnali tűzszünetet és béketárgyalásokat szorgalmazott valamint végre érdemi politikai vitát a brüsszeli szankciókról, azok ugyanis tönkreteszik Európa gazdaságát. Kiemelte: ebben a helyzetben az uniós tagállamok számára sokkal gyorsabbá és egyszerűbbé kell tenni a hozzáférést az európai kohéziós és újjáépítési alapokhoz. A migrációról szólva a magyar kormányfő újra felszólította Brüsszelt, hogy szálljon be a határvédelem finanszírozásába, a kerítések ugyanis egész Európát védik.
Tizenhat tonna feketeszén helyett több ezer tonnányi barnakőszén – olvasható Rétvári Bence bejegyzésében. A magyar állam igyekszik még szilárdabb alapokra helyezni az energiabiztonság fenntartását, ezért is lépett be tulajdonosként a hazai barnakőszén-ellátásba – közölte Rétvári Bence parlamenti államtitkár az Ormosszén Zrt. felsőnyárádi bányatelkén tartott bejáráson. Mint mondta, egész Európa azzal foglalkozik, hogy biztosítani tudja az energiaellátását, így Magyarország számára is kiemelten fontos, hogy energiaforrásokat tudjon biztosítani a lakosság, az intézmények és az ipar számára. Ahogyan arról beszámolt, a kormány – a földgáz mellett – elkezdte fokozni a kőszén kitermelését is, mert már tavaly nyáron megduplázódott az igény iránta. A kapacitás a hatszorosára emelkedett az egy évvel ezelőttihez képest, a hazai szénbányákét évi 500 ezer tonnára növelték. A kormány a hazai barnakőszén-ellátásban növelni fogja a kapacitásokat és a technológiai színvonalat – tette hozzá.
Megérkeztek hazánkba a Gidrán harckocsik, amelyeket Törökországtól vásárolt a Magyar Honvédség – jelentette be Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter és Ruszin-Szendi Romulusz, a Magyar Honvédség parancsnoka közösen a Magyarország Kormánya közösségi-oldalon. „Magyarország a béke mellett köteleződött el, ennek fenntartásához egy komoly erőt felmutató haderőre van szükségünk” – olvasható bejegyzésben. A Nurol Makina által kifejlesztett és gyártott, már harci tapasztalatokat is gyűjtött Ejder Yalcin többcélú, moduláris járműveket a gyártó a magyar igényeknek megfelelően alakította át, és az első tíz Gidrán 2021. február 8-án és 9-én éjjel gurult be a tatai laktanyába.
Szolidaritását fejezi ki az egészségügyben dolgozó orvosok és szakápolók mellett, és egyetért az egészségügy reformjára irányuló követelésekkel a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ). Az érdekképviselethez kötődő Nedolgozzingyen.hu oldalon idézték a Magyar Orvosi Kamara alelnökének, Álmos Péternek kijelentését, aki korábban arról beszélt, hogy az egészségügy valójában már összeomlott: a betegek nem kapnak időben ellátást, nem adottak a gyógyítás feltételei. Jelezték: e szavak ismerősen csengenek számukra, hiszen a közoktatás összeomlásáról beszélnek évek óta. A pedagógus-érdekképviselet azt írta: a kormány az egészségügyet és az oktatást is elhanyagolja.
Külföldi hírek:
Az izraeli hadsereg 150 katonából álló küldöttsége megérkezett Törökországba, hogy ott segítsen a mentési munkálatokban, miután a hétfői hatalmas földrengés több ezer halottat és sérültet követelt. Az izraeli géppel egyébként a landolás után az iráni légierő szállítógépe mellett álltak le. Az „Olajág” hadművelet az izraeli hadsereg 30. missziója az elmúlt 41 évben, és Golan Vach ezredes vezeti, aki szerint „megtiszteltetés segíteni törökországi barátainknak”. „Ez a legrosszabb helyzet a 2021-es haiti földrengés óta”, amelyben közel 2250 ember halt meg – tette hozzá. „A katonákat Adanába (Dél-Törökországba) fogják küldeni” – folytatta. „Mi is készen állunk a humanitárius segítségnyújtásra, de a török kormány egyelőre kutató-mentő csapatokat kért. Tisztában vagyunk azzal, hogy újabb földrengések is előfordulhatnak”. Vach megjegyezte, hogy Izrael „segítséget ajánlott a szíriaiaknak, de ez nem része ennek a lépésnek”.
Múlt heti térségbeli látogatása során Antony Blinken amerikai külügyminiszter arra kérte Benjámin Netanjahu miniszterelnököt és Mahmúd Abbász palesztin elnököt, hogy állapodjanak meg az egyoldalú intézkedések „átmeneti leállításában” több hónapos időszakra a feszültség csökkentésének és az eszkaláció megállításának érdekében Júdea és Szamáriában, nyilatkozták a Walla riporterének amerikai és izraeli vezető tisztviselők. A Biden-kormány attól tart, hogy a jelenlegi eszkaláció harmadik intifádához vezethet Júdea és Szamáriában. Ezért a deeszkalációra tett kísérletként előálltak egy olyan negatív lépéseket tartalmazó csomaggal, amelyet reményei szerint mindkét fél vállalna, hogy nem mozdít elő.
Nagy többséggel megszavazta az ukrán parlament kedden, hogy újabb 90 nappal meghosszabbítják az országban a hadiállapotot. Ez már a hadiállapot ötödik megújítása volt. A május 20-ig hatályos intézkedéssel egyidejűleg az általános mozgósítás időtartamát is meghosszabbították. Így továbbra is tilos a külföldi utazás szinte minden katonaköteles, 18 és 60 év közötti férfi számára. Ezenfelül a kijevi parlament kedden kétharmados többséggel hivatalosan is kinevezte Ihor Klimenko volt országos rendőrfőnököt belügyminiszternek. A tárca előző vezetője, Denisz Monasztirszkij január közepén halt meg helikopterbalesetben. Azóta Klimenko volt a belügyminisztérium ügyvezető irányítója.
Sikeresnek nevezte a harci műveletek előrehaladását Artemivszk (Bahmut) és Vuhledar térségében Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter. Sojgu a védelmi tárca keddi videokonferenciáján elmondta, hogy a Donyeck térségében és Zaporizzsja irányában indított orosz offenzíva hét település, köztük Szoledar „felszabadítását” eredményezte. Beszámolója szerint a harcok Artemivszk és Vuhledar térségében sikeresen haladnak. A miniszter azt mondta, hogy az ukrán fegyveres erők csak januárban több mint 6500 embert, 26 repülőgépet és hét helikoptert, 341 páncélozott járművet és 40 sorozatvetőt, valamint 208 drónt veszítettek. „A nyugati országok példátlan katonai segítsége ellenére az ellenség jelentős veszteségeket szenved” – hangoztatta. Sojgu szerint az Egyesült Államok és szövetségesei igyekeznek minél tovább elhúzni a konfliktust.
Recep Tayyip Erdogan török elnök keddi televíziós beszédében három hónapos rendkívüli állapotot hirdetett a hétfői földrengések sújtotta 10 dél- és délkelet-törökországi tartományban. Erdogan egyúttal katasztrófaövezetté is nyilvánította az érintett térséget. Közölte azt is, hogy a szerencsétlenség törökországi halálos áldozatainak száma 3549-re, a sebesültjeinek száma pedig 22 168-ra emelkedett. „A legnagyobb vígaszunk, hogy több mint 8 ezer állampolgárunkat egészségben mentettük ki a romok alól” – fogalmazott. Rámutatott arra is, hogy a szakértők szerint a mostani földrengés példátlan a világon. Nemcsak a Török Köztársaság történetének, hanem a világ egy legnagyobb sorscsapásával állunk szemben – húzta alá.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) vezető tisztviselői szerint az amúgy is súlyos válságban lévő Szíriának jelentős humanitárius segítségre van szüksége a hétfői, több ezer halálos áldozatot követelő földrengés után. Adelheid Marschang, a WHO vészhelyzeti programjának vezető tisztviselője elmondta, hogy Törökországnak komoly kapacitása van a katasztrófahelyzet kezelésére, de a legfontosabb azonnali és középtávú segítségre a határ túloldalán, Szíriában van szükség, ahol már évek óta humanitárius válság van. A polgárháború, az aszály és a kolera sújtotta Szíriában a lakosságnak csaknem 90 százaléka szegénységben él, és több mint 50 százalék szorul humanitárius segélyre. „Ez a földrengés csak tetézi a többi katasztrófát Szíriában. Az ország egész területén segítségre van szükség a már tizenkét éve tartó, összetett válság miatt, miközben a humanitárius segélyezés is tovább csökken” – mondta Marschang a WHO igazgatótanácsának genfi ülése után. Elmondása szerint a földrengés sújtotta két országban 23 millió ember van veszélyben, köztük 1,4 millió gyermek, a katasztrófa következtében több ezer épület dőlt romba.
Az ukrajnai háborúnak az energiaellátás biztonságára drámai hatása volt, ám Magyarország és Szerbia a baráti, stratégiai együttműködés jegyében eddig is segítette egymás energiabiztonságát, és ez a jövőben is így lesz – szögezte le Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedden Belgrádban. „A háború drámai hatásai nagyon komoly károkat okoznak mindkét országnak, ezért mind Szerbia, mind Magyarország a mielőbbi békében érdekelt. Sajnáljuk, hogy a háború retorikája még mindig jóval hangosabb a béke retorikájánál, és sajnáljuk, hogy napjainkban is sok olyan döntés és nyilatkozat születik, amely a háború meghosszabbításának és esetleges eszkalációjának rizikóját hordozza” – húzta alá. Hozzátette: a háborúnak az egyik drámai hatása az energiaellátási válságban öltött testet. Szijjártó Péter és Dubravka Djedovic szerb bányászati és energiaügyi miniszter megállapította, hogy Szerbia és Magyarország sikerrel vette az eddigi akadályokat, és ebben a háború és szankciók miatt kialakult rendkívül bizonytalan energiaellátási környezetben is biztosítani tudták saját energiaellátásukat.
Időjárás:
Ma többrészt napos, nyugodt idő várható. Este is marad az eseménytelen időjárás. A hőmérséklet jellemzően -12 – 2 fok között alakul.