A BreuerPress és a HetiTV hírei 2023.01.21.
Február 1-től életbe lép Hajdú-Bihar vármegyében az új, egységes, két elemből álló – háziorvosi ügyeleti rendelés és sürgősségi ügyelet.
A magyar közigazgatás korszerűségét méltatta György István a Miniszterelnökség területi közigazgatásért felelős államtitkára az újszászi kormányablak átadásán.
Az izraeli Nemzeti Biztosító Intézet új felmérése szerint az élelmiszer-ellátás bizonytalansága csökkent, de továbbra is probléma.
Történelmi csúcsra, 84 millió fölé emelkedett Németország lakossága 2022-ben a szövetségi statisztikai hivatal adatai szerint.
Belföldi hírek:
Az Országgyűlés által decemberben elfogadott egészségügyi alapellátásról szóló törvénynek megfelelően időben és területileg is fokozatosan megkezdődik az új, egységes ügyeleti rendszer bevezetése, elsőként Hajdú-Bihar vármegyében változik a rendszer februártól. Az Országos Mentőszolgálat közleménye szerint az ellátásszervezésbe beépítették az elmúlt másfél éves tesztidőszak tapasztalatait. Közölték: az új ügyeleti rend az ország többi vármegyéjében az év során fokozatosan lép életbe, amiről a lakosságot és a háziorvosokat is folyamatosan tájékoztatják. A változásig a többi vármegyében az eddig megszokott rend szerint zajlik az orvosi ügyelet. A cél, hogy az év végére – Budapest kivételével – az egész országban egységes, a betegek számára az eddiginél jobb ellátást biztosító, a sürgősségi ellátórendszer elemeivel összekapcsolt ügyeleti rendszer működjön – emelték ki. A mentőszolgálat megjegyezte, hogy az új ügyeleti rendszer az eddigi tapasztalatok szerint bevált, jelentősen javította a sürgősségi betegellátást. A tájékoztatás szerint az ügyeleti alapellátást február 1-től Hajdú-Bihar vármegyében egységes, két elemből álló – háziorvosi ügyeleti rendelés és sürgősségi ügyelet – biztosítják a rászorulóknak. Hajdú-Biharban tíz településen lesz háziorvosi ügyeleti rendelés hétköznap 16 és 22 óra között, szombat-vasárnap és ünnepnapokon reggel 8 és 14 óra között.
A magyar közigazgatás korszerűségét méltatta a Miniszterelnökség területi közigazgatásért felelős államtitkára az újszászi kormányablak átadásán. György István elmondta: több mint 14,3 millió ügyfél kereste fel a kormányablakokat 2022-ben, akik 15,7 millió ügyet intéztek el, ami megközelíti a koronavírus-járvány előtti, 2019-es év rekordot jelentő számait. Hozzátette: a kormány elkötelezett a magyar közigazgatás fejlesztésében. A kiegyezés óta nem volt olyan évtized, amikor ekkora fejlődésen ment volna keresztül a magyar közigazgatás – közölte. A kormányablak-projekt zászlóshajójává vált a közigazgatás fejlesztésének – jegyezte meg. Az államtitkár elmondta: a közigazgatásban 34 ezernél többen dolgoznak, akik az állam közhatalmi tevékenységének területi feladatellátói, és akik ügyfélbarát módon végzik munkájukat. Szólt arról, hogy az újszászi a 314. kormányablak az országban. A kormányablakokban több mint 2500 ügyet el lehet indítani, és a látogatók döntő többsége kifejezetten elégedett – számolt be. A jól működő közigazgatás gazdasági versenyképességi tényező. Az elmúlt több mint tíz éves időszak igazolta, hogy a közigazgatás paradigmát váltott – mondta.
Hétfő kora délután megnyitják az utasforgalom előtt a Ferenciek terei és a Deák Ferenc téri állomást a 3-as metró vonalán, azt követően Kőbánya-Kispest és a Deák Ferenc tér között lehet utazni majd a metróval – közölte a Budapesti Közlekedési Központ (BKK). A BKK közleménye szerint az átadás napján, január 23-án este 9 óráig – amellett, hogy a 3-as metró a Deák Ferenc tértől már közlekedik majd Dél-Pest irányába – a Göncz Árpád városközponttól a Kálvin térig járnak még a pótlóbuszok, utána az eddig megszokott esti közlekedési rend szerint Kőbánya-Kispestig mennek. Január 24-től hétköznap napközben két szakaszon, Kőbánya-Kispest és a Deák Ferenc tér, illetve a Göncz Árpád városközpont és Újpest-központ között jár a metró. A Deák Ferenc tér és a Göncz Árpád városközpont között továbbra is az M3-as, illetve a Nyugati pályaudvar és a Göncz Árpád városközpont között az M3A metrópótló autóbusszal is lehet utazni – írták. Hétköznap esténként és hétvégén továbbra is a Göncz Árpád városközpont és Újpest-központ között jár a metró, Kőbánya-Kispest és a Göncz Árpád városközpont között az M3-as pótlóbusszal lehet utazni – írták.
Külföldi hírek:
Az izraeli Nemzeti Biztosító Intézet (Bituach Leumi) új felmérése szerint az élelmiszer-ellátás bizonytalansága csökkent, de továbbra is probléma. A felmérés 2021-ben készült, a COVID-19 világjárvány és a gazdasági növekedéshez való visszatérés közepette. Az arab-izraeliek az országos átlagnál közel háromszor nagyobb élelmiszer-ellátási bizonytalanságot tapasztalnak. E számok ellenére a felmérés általános javulást mutatott az élelmezésbiztonság és a gazdaság terén. Míg Izrael bruttó hazai terméke 2020-ban 1,9%-kal csökkent, addig 2021-ben 8,3%-kal nőtt – ez még a többi fejlett országhoz képest is magas növekedési ütem. A munkanélküliségi ráta nagyon meredeken csökkent, a járvány csúcspontjában mért 35%-ról 2021-ben már csak 5%-ra, a bérek pedig emelkedtek. A nélkülöző családok aránya is csökkent: a 2016-os 18,1%-ról 2021-re 16,2%-ra esett vissza.
A Gázai övezetet uraló Hamász terrorszervezet közzétette az első felvételt a fogságában lévő Avera Mengisztu izraeli polgárról, emlékeztetve a holtpontra jutott fogolycsere tárgyalásokra. Mengisztu 2014 szeptemberében önszántából átlépte a határt Gázába, és azóta fogva tartják. Benjámin Netanjahu miniszterelnök is megerősítette a videó eredetiségét. A Kan közszolgálati műsorszolgáltató szerint: A Hamász arra a következtetésre jutott, hogy nincsenek a kezében azok a kártyák, amelyekkel az általa áhított feltételek mellett fogolycsere-alkut tudna kötni Izraellel. A Hamász katonai szárnya fokozta erőfeszítéseit, hogy operatív tervet készítsen izraeli katonák elrablására a Gázai övezet határán. Az emberrablási művelet végrehajtásának terve mögött két személy áll: A Hamász politikai szárnyának vezetője, Iszmail Hanieh és helyettese, Száleh al-Aruri, akik jelenleg külföldön élnek. Az emberrablást egy váratlan katonai művelet keretében hajtanák végre, és nem az eszkaláció napjaiban.
Az ukrán hatóságok törvénysértő módon lépnek fel az ország legnagyobb felekezete, a kánoni Ukrán Ortodox Egyház ellen, és megsértik a hívők nemzetközi törvényekben szavatolt jogait – jelentette ki Antonyij (Szevrjuk) volokalamszki metropolita, az Orosz Ortodox Egyház külső egyházi kapcsolatok osztályának elnöke online felszólalásában az ENSZ Biztonsági Tanácsának ülésén. A metropolita szerint Kijev az ENSZ Alapokmányát és az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatát és számos egyéb olyan jogszabályt is megszeg, amely a vallásszabadsághoz való emberi jogot garantálja. Közölte, hogy az ukrán parlament elé eddig hét olyan törvényjavaslatot terjesztettek be, amelyek célja a kánoni (korábban a moszkvai patriarkátus alá tartozó) Ukrán Ortodox Egyház jogainak korlátozása vagy felszámolása. „A törvényhozók nem titkolják, hogy tervezetük célja az ukrán ortodox egyház gyülekezetei és hívői jogainak megsértése, vagyonának erőszakos elkobzása, a jogi és történelmi nevétől való megfosztása, az ortodox elnevezés használatának megtiltása, végül pedig tevékenységének betiltása és teljes felszámolása Ukrajnában” – mondta Antonyij.
Egy svéd bíróság csütörtökön Oroszország javára folytatott kémkedésben bűnösnek találta a biztonsági szolgálatok és a fegyveres erők egy volt alkalmazottját és testvérét. A kiadott tájékoztatás szerint az iráni születésű, de svéd állampolgárságú testvérek „együttes és összehangolt módon, engedély nélkül, Oroszország és a GRU (orosz katonai hírszerzés) szolgálatában olyan információkat szereztek, továbbítottak és adtak át, amelyeknek egy külföldi hatalom számára történő felfedése befolyásolhatja Svédország biztonságát”. A stockholmi kerületi bíróság a két testvért súlyos mértékű kémkedésért, az idősebb testvért emellett minősített információk jogosulatlan kezeléséért ítélte el – derült ki.
Az Olasz Testvérek (FdI) párt támogatottsága megközelíti vagy már túl is lépi a harminc százalékot az október 22-én esküt tett kormány harmadik hónapjának végéhez közeledve, ahogyan az a legutolsó felmérésekből kiderült. Az Il Giornale jobboldali napilapban közölt adatok szerint továbbra is a Giorgia Meloni vezette Olasz Testvérek számít a legnagyobb pártnak: 28,8 százalékon áll. Az FdI a szeptember 25-i választásokon 26 százalékot szerzett. A második helyre a volt miniszterelnök Giuseppe Conte vezette Öt Csillag Mozgalom (M5S) tornázta fel magát, és jelenleg 17,5 százalékra mérik, ami erősödést jelent a szeptemberi 15,4 százalékhoz képest. Harmadik a Demokrata Párt (PD) 16,3 százalékkal a szeptemberi 19 százalékhoz képest. A kongresszusra és új főtitkárválasztásra készülő baloldali pártot ideiglenesen a szeptember végén lemondott főtitkár, Enrico Letta irányítja. A Matteo Salvini vezette jobboldali Liga támogatottsága 8,6 százalékos, ami enyhe csökkenést jelent a szeptemberi 9 százalék után. Silvio Berlusconi vezette Hajrá Olaszország (FI) valamivel meghaladja a 7 százalékot a korábbi 8 százalékhoz képest. Az FdI, a Liga és a FI alkotta hármas ereje 44, 5 százalékot mutat, de ha hozzávesszük szövetségeseiket, megközelítik az 50 százalékot. A baloldali koalíció nem éri el a 22 százalékot.
Történelmi csúcsra, 84 millió fölé emelkedett Németország lakossága 2022-ben a szövetségi statisztikai hivatal adatai szerint. A hivatal első becslése alapján tavaly év végén legkevesebb 84,3 millióan laktak Németországban, 1,1 millióval többen, mint egy évvel korábban. Soha nem volt ennél nagyobb az ország lakossága év végén. A népességnövekedés annak tulajdonítható, hogy a vándorlási mérleg – a be- és a kivándorlók száma közti különbség – többlete meghaladta a születési mérleg – az élve születések és a halálozások számának különbségének – deficitjét, vagyis a bevándorlás ellensúlyozta azt, hogy többen haltak meg, mint amennyien születtek. A számítások szerint 1,42-1,45 millióval többen vándoroltak be tavaly Németországba, mint ahányan külföldre költöztek. A nettó bevándorlás így nagyjából megnégyszereződött az egy évvel korábbi 329 163 főhöz képest, és magasabb volt, mint az összehasonlítható vizsgálatok 1950-es kezdete óta bármikor. A bevándorlók többsége Ukrajnából érkezett háborús menekült, de a más országokból származók bevándorlása is jelentősen nőtt.
Időjárás:
Ma is marad az erős szél. Zömében erősen felhős, borongós időben lesz részünk. Este előfordulhat hószállingózás, kisebb hóesés, havas eső. A hőmérséklet jellemzően 1 – 4 fok körül várható.
