A BreuerPress és a HetiTV hírei 2023.01.13.
Gulyás Gergely, a miniszterelnökséget vezető miniszter a kormányinfón a Heti TV több kérdésére is válaszolt.
Az LMP arra szólítja fel a kormányt, hogy a fejlesztések és beruházások során hangolja össze a gazdasági szempontokat a környezetvédelmi és társadalompolitikai célokkal.
Benjámin Netanjahu miniszterelnök és Betzalel Szmotrich pénzügyminiszter közösen jelentette be az új kormányzati tervet.
Az orosz erők súlyos veszteségeket szenvedtek a Donyeck megyei Szoledar, és az utánpótlási vonalak elleni támadásaik során.
Belföldi hírek:
Gulyás Gergely, a miniszterelnökséget vezető miniszter a kormányinfón a Heti TV több kérdésére is válaszolt. A Heti TV elsőként arra volt kíváncsi, hogy a magyar kormány a honvédelem fejlesztése területén szorosabbra kívánja-e fűzni kapcsolatait a nemrégiben megalakult új izraeli kabinettel. Gulyás Gergely emlékeztetett rá, a magyar kormány évekkel ezelőtt egy komoly haderőfejlesztési programba kezdett. Ezt korábban többször is kritizálta az ellenzék, ma már főleg a szomszédban zajló háború kapcsán, ők is belátták, szükség van a Magyar Honvédség fejlesztésére, arra, hogy az ország védelmi képességeit sikeresen megőrizzük. Ugyancsak szerette volna megtudni a Heti TV, hogy Magyarország a továbbiakban is kiáll-e a nemzetközi szervezetekben – így például az ENSZ-ben is – Izrael mellett? A miniszter válaszában elmondta, Izrael és az ENSZ viszonya már elég régóta közismert, folyamatosan próbálkoznak a Közel-Kelet egyetlen demokratikus országát a különböző szavazásokon elítélni. A kormány álláspontja egyértelmű, Magyarország mindig kiáll azok mellett, akiket igaztalan támadások érnek, így természetesen Izrael mellett is. Nem engedhetjük meg, hogy ezek az igaztalan támadások megtörténjenek, ezekkel szemben a magyar kormány minden lehetséges eszközzel fel fog lépni a jövőben is.
Az ország rezsiszámlája 7 milliárdról 17 milliárdra nőtt az energiaválság miatt, de a kormány ebben a nehéz helyzetben is igyekszik megoldásokkal szolgálni, a rezsivédelmi alap pedig mintegy 2600 milliárd forintos forrással gazdálkodik, közölte a Miniszterelnökséget vezető miniszter a Kormányinfón. Ezzel az önkormányzatoknak és a családoknak is jelentős segítséget kíván nyújtani a kormány. A költségvetés a módosítás után másfél százalékos növekedéssel számol, ami a recesszió elkerülését is jelenti egyben. További cél a költségvetési hiány és az államadósság csökkentése. A stratégiai célokat is szem előtt tartja a kormány, a családtámogatások összege nem csökken, sőt bővül azoknak a köre, akik jogosultak lehetnek. A költségvetés biztosítja a nyugdíjemelést és a megemelt 13. havi nyugdíjat is, ezt mintegy 6150 milliárd forintot jelent. Az átlagnyugdíj 2010-ben 97 ezer forint volt, míg ma 208 800 forint.
Az LMP arra szólítja fel a kormányt, hogy a fejlesztések és beruházások során hangolja össze a gazdasági szempontokat a környezetvédelmi és társadalompolitikai célokkal. Schmuck Erzsébet, az ellenzéki párt társelnöke azt mondta, egy hétfői, mintegy ezer fő részvételével megtartott közmeghallgatáson kiderült, hogy a helyiek tiltakoznak a Debrecenbe tervezett akkumulátorgyár ellen. Megjegyezte: miközben korábban olyan hírek keringtek, hogy a gyár körülbelül kilencezer embernek biztosít munkahelyet, az eseményen azt lehetett hallani, hogy ennek csak a harmadáról van szó. A környezeti hatástanulmányt később mutatják be, de a közmeghallgatáson a város polgármestere már megelőlegezte, hogy nem várható olyan környezeti hatás, ami miatt az emberek veszélyben érezhetnék magukat – mondta az ellenzéki képviselő, kitérve arra: az is most kapott nyilvánosságot, hogy Kínában korrupció miatt háziőrizetbe helyezték a Debrecenbe tervezett akkumulátorfólia-gyártó üzem két tulajdonosát. Schmuck Erzsébet kijelentette: nem fogadhatóak el az olyan beruházások, amelyekről a lakosságot nem kérdezik meg.
Külföldi hírek:
Benjámin Netanjahu miniszterelnök és Betzalel Szmotrich pénzügyminiszter közösen jelentette be a magas megélhetési költségek leküzdésére kidolgozott kormányzati tervet, hangsúlyozva az alapvető közüzemi szolgáltatások, mint az üzemanyag és az önkormányzati ingatlanadókat érintő áremelések befagyasztását illetve csökkentését. A magas infláció, az emelkedő lakásárak és a makrogazdasági nyomás közepette a megélhetési költségek elleni küzdelem, mint az izraeli választók számára kiemelt fontosságú kérdés, Netanjahu és jobboldali és vallási koalíciós partnerei egyik központi választási ígérete volt. A miniszterelnök szerint a kormány intézkedései azonnal csökkenteni fogják az izraeli háztartások havi kiadásait, hozzátéve, lévén ezek az alapvető költségek az egész gazdaságot befolyásolják, költségeik csökkentése olyan, mintha botokat dugnánk az infláció kerekei közé, amely 2022 végén elérte az 5,3 százalékot. A sajtótájékoztatón bejelentett négypontos terv a következőket tartalmazza: • az önkormányzati ingatlanadó mértékének egyéves befagyasztása; • az üzemanyag jövedéki adójának literenkénti 0,1 sékellel történő csökkentése 2023 végéig; • a januárra tervezett 8,2%-os áramár emelésének csökkentése 2,5%-ra; • a víz árának tervezett 3,5%-os emelésének csökkentése 1%-ra. – számolt be Netanyahu.
Felfüggesztette Iránban az illetékes bíróság egy 19 éves, halálra ítélt tüntető kivégzésének végrehajtását, miután az elítélt ügyvédje felülvizsgálati kérelmet nyújtott be a legfelsőbb bírósághoz. A 19 éves Mohammed B.-t a Teherántól északnyugatra fekvő Karadzsban vették őrizetbe. Azért szabták ki rá a legsúlyosabb büntetést, mert az ítélet szerint felgyújtott egy középületet és megsebesített egy biztonsági illetékest. Pár nappal ezelőtt a karadzsi börtönnél is tömeg gyűlt össze, hogy Mohammed B. és társa, Mohammed G. kivégzésének leállítását követelje. Jogvédők összesítése szerint 26 tiltakozóra szabhatnak ki halálbüntetést Iránban. Eddig négy embert végeztek ki; két embert a múlt szombaton akasztottak fel egy biztonsági őr megölése miatt.
A nemzetközi közösségnek változtatnia kell a hozzáállásán, a szíriai menekültek hazatérésének elősegítésére kellene fókuszálnia, máskülönben a helyzet a Közel-Kelet destabilizációjához és a migrációs nyomás példa nélküli erősödéséhez vezethet – figyelmeztetett Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Bejrútban. A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető a szíriai polgárháború hatásaival foglalkozó konferencián közölte, hogy Magyarországon Európában egyedülálló a politikai stabilitás, így a kormány képviselői megengedhetik maguknak, hogy nyíltan és őszintén beszéljenek a legvitatottabb kérdésekről is. „Elég bátrak vagyunk ahhoz, hogy kimondjuk, a migráció rossz és veszélyes jelenség, […] hogy a migrációt nem ösztönözni kell, hanem meg kell állítani” – mondta. – A migráció a származási országok számára veszteséget, a tranzit- és a célországok számára pedig destabilizáló tényezőt, illetve veszélyt jelent – tette hozzá. Ezzel kapcsolatban leszögezte, hogy az ukrajnai háború miatti élelmezési világválság és a bevándorlás ösztönzése együttesen újabb masszív, minden korábbinál nagyobb migrációs hullámokat válthat ki. Szijjártó Péter hangsúlyozta, hogy a nemzetközi közösségnek a migráció bátorítása helyett a hazatérést lehetővé tévő körülmények mielőbbi megteremtésén kellene dolgoznia. Ennek elmaradása ugyanis szavai szerint további régiók destabilizálódásához vezethet, ami súlyos globális biztonsági kihívásokat eredményezne.
Az orosz erők súlyos veszteségeket szenvedtek a Donyeck megyei Szoledar, és az utánpótlási vonalak elleni támadásaik során – állította az ukrán vezérkar a közösségi oldalán közzétett jelentésében. Pavlo Kirilenko, Donyeck megye kormányzója szerint még 559 civil, köztük 15 gyermek tartózkodik Szoledarban. A heves harcok miatt képtelenség evakuálni őket – tette hozzá. A háború előtt több mint tízezren éltek a kelet-ukrajnai kisvárosban. Szerdán kiéleződött a helyzet az ostromlott város körüli fronton. Kijev tagadja, hogy az oroszok elfoglalták volna a stratégiai fontosságú települést. „Az oroszok azt állítják, hogy Szoledar az ellenőrzésük alatt áll. Ez nem igaz” – szögezte le Szerhij Cserevatij, a keleti országrészben harcoló ukrán alakulatok szóvivője. Videoüzenetében Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is cáfolta azt az orosz állítást, hogy az orosz katonák már benyomultak volna Szoledarba. Szerinte Oroszország és propagandistái azt a látszatot igyekeznek kelteni, mintha a város egy része már az ellenőrzésük alatt lenne.
Folytatódtak a tiltakozások Dina Boluarte perui elnök és kormánya ellen, egy hónappal az első tüntetések óta 48-an haltak meg az összecsapásokban. Helyi idő szerint szerdán ország legfontosabb turisztikai központjából, Cuzcóból jelentettek újabb konfliktust, a város egészségügyi vezetése szerint 37 civil és 6 rendőr sebesült meg, mert a tiltakozók megpróbálták elfoglalni a város repülőterét, ahová külföldiek ezrei szoktak érkezni, hogy megnézzék Machu Picchu inka fellegvárát. Egy ember meghalt, így nőtt 48-ra az áldozatok száma. A Pedro Castillo volt elnököt támogató tiltakozások már 41, elsősorban déli tartományra terjedtek ki. A tüntetések a baloldali politikai újonc Castillo eltávolítása és letartóztatása után kezdődtek decemberben. A 2021-ben megválasztott elnököt az után vették őrizetbe, hogy december 7-én elrendelte az őt alkotmányos vádeljárással menesztő parlament feloszlatását, és rendeleti úton akart kormányozni, amit a kongresszus puccskísérletnek minősített. Castillo jelenleg börtönben van, lázadással vádolják, tagadja bűnösségét.
Időjárás:
Ma többnyire erősen felhős égbolt lesz jellemző. Este több helyen számíthatunk csapadékra. A hőmérséklet jellemzően 5 – 9 fok körül alakul.
