Benjámin Netanjahu miniszterelnök elítélte Jair Bolsonaro volt elnök támogatóit, akik Brazíliában randalíroztak, betörve a kormányépületekbe, köztük a parlamentbe

A BreuerPress és a HetiTV hírei 2023.01.11.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, szerb kollégáját Ivica Daciccsot fogadta kedden.

Január 12-én, csütörtökön utalják a 15 százalékkal megemelt nyugdíjakat – közölte Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő.

Benjámin Netanjahu miniszterelnök elítélte Jair Bolsonaro volt elnök támogatóit, akik Brazíliában randalíroztak, betörve a kormányépületekbe, köztük a parlamentbe.

Vlagyimir Putyin orosz elnök kudarcot vallott a nyugati szövetségesek megosztására tett kísérleteivel az ukrajnai konfliktusban – jelentette ki Jens Stoltenberg.

Belföldi hírek:

Meghalt Gerő András, Széchenyi-díjas magyar történész, a Magyar Tudományos Akadémia doktora, a Habsburg Történeti Intézet igazgatója, az ELTE BTK professor emeritusa. Élete során több mint 70 könyve jelent meg, közülük jó néhány angolszász, illetve német nyelvterületen. Főbb kutatási területe a dualizmus időszaka, az Osztrák–Magyar Monarchia kora, a polgárosodás, a szimbolikus politika és Budapest története volt. Gerő András a Heti TV képernyőjén többször is látható volt. A család közleménye szerint a 70 éves tudós súlyos beteg volt, búcsúztatását szűk családi körben tartják.

Magyarország és Szerbia egyszerre érzi közvetlenül és súlyosan a saját bőrén az ukrajnai háború és az illegális bevándorlás hatásait, ezért mindkét fél a fegyveres konfliktus mielőbbi lezárásában érdekelt – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, miután szerb kollégáját fogadta kedden. A külügyminisztérium közleménye szerint Szijjártó Péter az Ivica Daciccsal közösen tartott budapesti sajtótájékoztatóján Magyarország és Szerbia sorsközösségét hangsúlyozta, rámutatva, hogy ezen két fontos biztonsági kihívás kevés más országot sújt egyszerre hasonló mértékben Európában. A szomszédság és a földrajzi közelség miatt a háború biztonsági hatásai, illetve a szankciók gazdasági és energiabiztonsági hatásai közvetlenül érintenek mindkettőnket – jelentette ki, hozzáfűzve, hogy a nyugat-balkáni útvonalon erősödő migrációs nyomás is közvetlenül érinti a két felet. „Mindketten abban vagyunk érdekeltek, hogy mielőbb béke legyen Ukrajnában. A háború elhúzódása és esetleges eszkalációja súlyos veszélyeket jelent mindkét ország számára” – fogalmazott. Sem a magyarok, sem a szerbek nem felelősek ezért a háborúért, de annak árát mindkét nemzet fizeti – tette hozzá.

A Hunor programba nők is jelentkeztek, mondta Ferencz Orsolya űrkutatásért felelős miniszteri biztos, Józsefváros önkormányzati képviselője a Heti TV Pirkadat című műsorában. Hozzátette, ez azt mutatja, igenis van fogékonyság a nők részéről is például az űrkutatás terén is. Látni kell azt is, hogy ma már a felsőoktatás minden területén egyre több nő található, az külön örvendetes, hogy a természettudományi képzéseken nagyon megemelkedett a nők aránya. A miniszteri biztos szerint az űrkutatás terén is van helye a nőknek. Ez a tudományág ma már a világgazdaság alapjává vált. Ezen a területen is a kormányoknak, az országoknak döntést kell hozniuk, szerepet kívánnak-e vállalni benne, vagy csak az űrkutatás eredményéből akarnak „vásárolni”. A magyar kormány döntése egyértelmű volt, a hazai szakértők igenis szerepet vállalnak az űrkutatásban. Nem kell mindenkinek űrrakétát építenie, ez egy sokrétű tudomány, ahol nagyon sok részterületen lehet és kell szerepet vállalni. Számos olyan terület van, ahol nagyon komolyan számítanak a magyar tudósokra, reményeink szerint ez a tendencia meg is marad.

Január 12-én, csütörtökön utalják a 15 százalékkal megemelt nyugdíjakat – közölte a kormányszóvivő. Szentkirályi Alexandra a kormány közösségi oldalán megosztott videóban azt mondta, egy átlagnyugdíj esetében a 15 százalékos emelés havonta 27 ezer, évente 353 ezer forintot jelent. Nem szabad elfelejteni – hívta fel a figyelmet -, hogy az emelés a 13. havi nyugdíjat is érinti. Az emelés az idénre becsült inflációt követi, és nemcsak az öregségi nyugdíjakra, hanem a nyugdíjszerű ellátásokra is vonatkozik. „Sajnos az infláció magas, és ennél magasabb is lehet a káros brüsszeli szankciók miatt. A szankciók ugyanis emelik az energiaárakat, az élelmiszerárakat és mindezzel együtt az inflációt is” – fogalmazott a kormányszóvivő.

Az LMP önfeladásnak tartja, hogy a kormányzat akkumulátorgyártó nagyhatalommá tenné az országot. Ahogy más településeké sem, úgy Debrecen víz- és természeti kincsei sem áldozhatók fel a kínai befektetők érdekében – jelentette ki Keresztes László Lóránt. Az Országgyűlés fenntartható fejlődés bizottságának LMP-s elnöke azt mondta: az akkugyártó üzemeknek hatalmas a víz- és energiaszükséglete, emellett jelentős infrastruktúra-fejlesztést igényelnek, amelyet az adófizetőknek kell állniuk. A politikus idézte Palkovics László korábbi technológiai minisztert, „aki szerint az ilyen üzem „minden, csak nem környezetbarát”.” Szólt arról is, hogy az ilyen gyárakban nincs garancia a keletkező szennyvíz megtisztítására, és az üzemek jellemzően nem a környék munkavállalóit alkalmazzák, hanem idegen munkaerőt. „A kormány ráadásul a helyiek véleményének meghallgatása nélkül kezd bele az akkumulátorgyárak létesítésébe,” ahogy tette ezt Debrecenben is, pedig egy ilyen horderejű döntés nem hozható meg a helyiek akaratával szemben – mondta az LMP-s képviselő.

Külföldi hírek:

Benjámin Netanjahu miniszterelnök elítélte Jair Bolsonaro volt elnök támogatóit, akik Brazíliában randalíroztak, betörve a kormányépületekbe, köztük a parlamentbe. A hétvégén Jair Bolsonaro korábbi brazil elnök híveinek százai rohamozták meg Brazíliavárosban a kongresszus, a Planalto elnöki hivatal és a legfelsőbb bíróság épületét vasárnap, áttörve a rendőrségi kordont. A rendvédelmi erőknek közel négy órára volt szükségük, hogy visszaszorítsák és eltávolítsák a rendbontókat. „Izrael elítéli a vasárnapi brazíliai erőszakos zavargásokat, és támogatja a brazil demokratikus intézményeket és a jogállamiságot. Egy demokráciában nincs helye az erőszakos tüntetéseknek, és tiszteletben kell tartani a nép akaratát, ahogyan az a választási eredményekben kifejeződött” – írta Netanjahu hivatalos közösségi-oldalán. Hétfőn Bolsonaro 1200 hívét vették őrizetbe, akik a főváros szívében sátoroztak, és az ideiglenes tábort felszámolták. A több mint két hónapja Brasíliában táborozó tüntetők katonai beavatkozást követeltek a megválasztott baloldali Luiz Inácio Lula da Silva elnök hatalomra kerülésének megakadályozása érdekében.

Itamar Ben-Gvir nemzetbiztonsági miniszter úgy véli, hogy a rendőrségnek el kell kezdenie keményebben fellépni az utakat elzáró kormányellenes tüntetőkkel szemben. A rendőrség felügyeleti jogával is kibővített miniszteri tárca vezetője elmondása szerint új utasítások bevezetését tervezi, amelyek felhatalmazzák a rendőrséget a tüntetők letartóztatásának széles körű kiterjesztésére. A radikális Otzma Jehudit párt vezetője, egyúttal azzal vádolja a rendőrséget, hogy aránytalanul puhán bánik azokkal a tüntetőkkel, akik a kormány és az igazságügyi rendszer átfogó megváltoztatása ellen vonultak az utcára. Támogatom a tüntetéseket, de mindenkit, aki elállja az utakat és megvadul, le kell tartóztatni – közölte Ben-Gvir pártja frakcióülésén. Utalva a múlt szombat esti többezres Tel Aviv-i, egyébként békés kormányellenes tüntetésre, amely Járiv Levin igazságügyi miniszter, többek között a Legfelsőbb Bíróság gyengítésére irányuló tervei elleni tiltakozás jegyében zajlott, Ben-Gvir azt állította, hogy a rendőrség kesztyűs kézzel bánt a tel-avivi tüntetőkkel, és összehasonlította a jeruzsálemi jobboldali tüntetések során az elzárt utcák feloldására alkalmazott rohamrendőri módszerekkel.

A hónapok óta tartó országos tüntetések elfojtása érdekében az iráni kormány fegyverként használja a halálbüntetést, amely a tiltakozók megölésének és a félelemkeltésnek az eszközévé vált – jelenti ki az ENSZ emberi jogi főbiztosa kedden kiadott közleményében. „A bűnügyi eljárások fegyverként való használata azok ellen, akik alapvető jogaikat gyakorolják – mint például demonstrációkat szerveznek vagy részt veszek ezeken -, államilag szentesített gyilkolással ér fel” – olvasható Volker Türk közleményében. A főbiztos szerint a halálos ítéletek olyan eljárások eredményeként születettek, amelyek nem felelnek meg a nemzetközi normáknak, sőt kifejezetten sértik az emberi jogokat. Az iráni igazságszolgáltatás közlése szerint eddig négy embert akasztottak fel a tüntetésekkel összefüggésben, közülük kettőt szombaton, amiért állítólag megölték a Bászidzs rendvédelmi alakulat egyik tagját. Jogvédők tudomása szerint legalább 26 embert ítéltek halálra „a tüntetők megfélemlítését szolgáló kirakatperekben”, és az ENSZ-hivatal értesülései szerint két további kivégzés bármelyik pillanatban megtörténhet.

Vlagyimir Putyin orosz elnök kudarcot vallott a nyugati szövetségesek megosztására tett kísérleteivel az ukrajnai konfliktusban – jelentette ki Jens Stoltenberg NATO-főtitkár Brüsszelben, a katonai szövetség és az Európai Unió közötti együttműködési megállapodás aláírását követően. Stoltenberg, a NATO brüsszeli székházában közölte, a katonai szervezet és az Európai Unió egységesebb, mint valaha az Ukrajnának nyújtott és nyújtani tervezett támogatást illetően. A felek tovább tervezik növelni a megtámadott ország támogatását. „Nem szabad alábecsülni Oroszországot” – figyelmeztetett a norvég politikus. Szavai szerint Moszkva másfajta Európát akar, ellenőrizni akarja szomszédjait, a demokráciát és a szabadságot pedig fenyegetésként értékeli. Ez – mint kiemelte – hosszú távú következményekkel jár a közös biztonságra nézve, ami indokolja a NATO és az EU közötti együttműködés magasabb szintre emelésének fontosságát – húzta alá.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint Szoledar halott várossá vált az orosz támadás után. „A Donbászért folytatott harc folytatódik, a megszállók legnagyobb erőfeszítései Szoledarra irányulnak. Az ukrán katonák ellenállnak az oroszok újabb és egyre keményebb támadásainak.” A helyzet nehéz, szinte minden teljesen elpusztult a városban”– mondta Volodimir Zelenszkij beszédében, melyről az Independent adott hírt.

Lengyelország az amerikai kongresszustól is támogatást kér ahhoz a törekvéséhez, hogy Németországtól jóvátételt kapjon a második világháborúban általa okozott károkért – jelentette be Arkadiusz Mularczyk lengyel külügyminiszter-helyettes. Sajtóértekezletén Mularczyk elmondta: Varsó kedden fordul támogatásért az amerikai kongresszus illetékes bizottságaihoz, valamint konkrét képviselőkhöz és szenátorokhoz is. „Úgy gondoljuk, hogy az Egyesült Államok ma meghatározza a globális rendet, kulcsfontosságú ország a nemzetközi jog, az emberi jogok, a jogállamiság és a nemzetközi igazságosság betartása terén” – indokolta Mularczyk a jóvátétel ügyében tett újabb lengyel lépést. Aláhúzta: Németország máig nem kárpótolta Lengyelországot a háborús veszteségekért, és a háború során üldöztetéseknek kitett lengyel állampolgárok sem kapták meg az őket megillető jóvátételt. „Teljesen aránytalannak” nevezte ebben a tekintetben Lengyelország és a nyugat-európai államok és társadalmak egymással összehasonlított helyzetét.

Időjárás:

Ma várhatóan mindenütt megnyugszik az időjárás. Este országszerte megvastagszik a felhőzet. Helyenként számíthatunk kisebb esőkre is. A hőmérséklet jellemzően 5 – 8 fok körül alakul.