A BreuerPress és a HetiTV hírei 2023.01.08.
Miskolcról Budapestre vonulva hívták fel a figyelmet az oktatás helyzetére.
Az árstop megszűntetéséről tárgyalnak a kereskedők a kormánnyal.
Vége az igazgatási szünetnek, holnaptól ismét működnek a kormányablakok.
Az izraeli kormányfő elhalasztotta első külföldi útját.
Hírek:
Sikeresnek ítélték eheti akciójukat a Tudásmenet az oktatásért szervezői. A résztvevők hétfőn indultak Miskolcról és hatnapos vonulás végén tegnap érkeztek Budapestre. A 180 kilométeres gyalogúttal az oktatás tarthatatlan állapotára kívánták felhívni a figyelmet. A nagyobb településeken megálltak és fórumokon találkoztak pedagógusokkal és szülőkkel. Gosztonyi Gábor, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke kiemelte, hogy mindenütt sokan csatlakoztak egy időre a menethez. Mint mondta, azt várnák az oktatásirányítástól, vegye már végre tudomásul, ez stratégiai ágazat, amihez tisztességes bér és munkafeltételek kellenek, valamint egy új, – szavai szerint – normális Nemzeti alaptanterv. Csak így tudnak a pedagógusok olyan gyerekeket kibocsátani a munka világába, akik megtalálják a helyüket, meg tudják önmagukat valósítani, és még meg is tudnak élni.
Eközben a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára közölte, a kormány elkötelezett, hogy minél nagyobb mértékben emelhesse a pedagógusok bérét. Rétvári Bence szerint ehhez nemcsak hazai, hanem európai uniós forrásokat is fel szeretnének használni. Úgy vélte, tavaly „minden idők legszélesebb” konzultációját folytatták le oktatásügyben. A pedagógusokat a nyár és az ősz folyamán írásban kérdezték, decemberben pedig mintegy négyszázan vettek részt a miniszter által összehívott konzultáción. Nagy vitát váltott viszont ki a Belügyminisztérium legújabb terve, a pedagógusoknak szánt teljesítményértékelésről. Az elképzelés alapján a jól teljesítők plusz pénzt kaphatnának, az átlag alatt teljesítőktől viszont levonnának. Az érdekképviseltek szerint nincs másról szó, mint hogy az iskolákban árgus szemekkel figyeljék egymást, ami igazi „rendőri gondolkodásra” utal.
Országszerte már ismét működik 45 bezárásra ítélt postahivatal. Összesen 32 településen vezettek sikerre az önkormányzat és a Magyar Posta tárgyalásai. A társaság még október végén jelentette be, hogy ideiglenesen szünetelteti 210 településen 366 postahivatal működését a háború és a szankciók okozta válság, valamint az energiaárak radikális megemelkedése miatt. Hétfő óta azonban például Székesfehérváron öt bezárt fiók közül újra megnyílt három, Pécsen ugyancsak három, Debrecenben és Kaposváron kettő-kettő, míg Zalaegerszegen, Keszthelyen és Szolnokon egy-egy. Az önkormányzatok mindenütt jelentősen hozzájárulnak a postahivatalok működési költségeihez. Örsi Gergely, a II. kerület szocialista polgármestere elmondta, bíznak benne, hogy tovább is tudnak tárgyalni. Nyilván balgaság is lenne a Magyar Postától, ha nem fogadná el a kerület ajánlatát, amivel közfeladatot vállal el, és ezért anyagi áldozatot is hoz – tette hozzá.
A Magyar Nemzeti Kereskedelmi Szövetség a jövő hétre tárgyalást kezdeményezett a kormánnyal, mert szeretné elérni az élelmiszer-árstop megszüntetését. Neubauer Katalin, a szövetség főtitkára szerint ugyanis nem tartható az a veszteség, amelyet a kisboltok immár hónapok óta elszenvednek. Szakértők becslése szerint több ezer ilyen üzlet volt kénytelen bezárni az ársapka nyomása miatt. Emlékeztettek rá, hogy a kormány intézkedése nem csökkentette az inflációt, ugyanakkor sok helyen áruhiányt okozott. Komolyan megnehezíti a boltosok helyzetét a decemberi végi kormányrendelet, amely szerint a korábbiakhoz képest kétszeres mennyiségben kell készleten tartaniuk az árstopos élelmiszerekből.
Holnaptól ismét működik valamennyi kormányablak és kormányhivatali ügyfélszolgálat. Pénteken ugyanis véget ért az igazgatási szünet, amely még a karácsony előtti napokban kezdődött A miniszterelnökség ezt azzal indokolta, hogy az ukrajnai háború és „az elhibázott brüsszeli szankciók” okozta energiaár-emelkedés miatt szükségessé vált az állami szerveknél is a gázfelhasználás csökkentése. A halaszthatatlan közfeladatok és hatósági teendők ellátására 60 kijelölt kormányablak és a Központi Okmányiroda is fogadta azonban az ügyfeleket a szünet alatt, bár korlátozott nyitva tartással. Mint közölték, elvégezték a folyamatosan indokolt hatósági ellenőrzéseket, és a krízishelyzetek elhárításával összefüggő feladatokat is.
A budapesti Szent István-bazilikában holnap este gyászmisét tart a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia XVI. Benedek emeritus pápa emlékére. A múlt év utolsó napján, 95 éves korában elhunyt nyugalmazott egyházfőt csütörtökön kísérték utolsó útjára Rómában. Kérésére az „egyszerűség jegyében”, de pápának kijáró ceremóniával vettek tőle végső búcsút. A gyászmisét Ferenc pápa mondta el, elsősorban az Istenbe vetett bizalomról és az Isten iránti odaadásról beszélt. A gyászmisét 130 bíboros, 400 püspök és 3700 pap mutatta be. A búcsúztatáson jelen volt Novák Katalin államfő is. Orbán Viktor miniszterelnök két nappal korábban rótta le kegyeletét az elhunyt emeritus pápa koporsójánál. XVI. Benedeket a Szent Péter-székesegyházban a nyilvánosság előtt elzárt ceremónián helyezték végső nyugalomra.
Ukrajnában ismét fellángoltak a harcok, miután lejárt az orosz elnök által meghirdetett másfél napos fegyvernyugvás. Vlagyimir Putyin az ortodox karácsony alkalmából rendelt el tűzszünetet. Azt is közölte, hogy Kirill, Moszkva és egész Oroszország pátriárkájának felhívása nyomán döntött erről. Az ukrán vezetés azonban jelezte, hogy álságosnak tartja az orosz javaslatot. Dmitro Kuleba külügyminiszter azt mondta, ezt a lépést nem szabad és nem is lehet komolyan venni. Mihajlo Podoljak, az ukrán elnöki iroda vezetőjének tanácsadója cinikus csapdának nevezte Putyin bejelentését. Mint mondta, akkor lehet szó valódi fegyvernyugvásról, ha az orosz csapatok elhagyják a megszállt ukrán területeket. A heves harcok egyébként egész héten folytatódtak Ukrajnában.
Az amerikai Republikánus Párt megosztottsága nemcsak a jelenlegi kongresszus életét béníthatja meg, de kihat a 2024-es elnökválasztásra is. Így értékelték szakértők, hogy a tavaly novemberben megválasztott és a héten összeült képviselőházban tíznél több fordulóban sem sikerült megválasztani a házelnököt. A tisztségre a minimális többséggel rendelkező republikánusok vezetőjüket, Kevin McCarthy kaliforniai képviselőt indították. Csakhogy mintegy 20 képviselő ellenezte a jelölést és így meg is tudták akadályozni McCarthy megválasztását. Amíg viszont nincs házelnök, a kongresszus működésképtelen, hiszen neki kell felesketnie a többi képviselőt. Hasonló eset egyébként az előző századokban is előfordult már. 1856-ban például nem kevesebb, mint 156 fordulóra volt szükség az elnök megválasztására.
Az izraeli kormányfőnek el kellett halasztania első külföldi útját. Benjamin Netanjahu az Egyesült Arab Emírségekbe ment volna. Csakhogy az új nemzetbiztonsági miniszter, Itamár Bengvír kedden felkereste a Templomhegyet, amely kiváltotta sok muzulmán ország, köztük Jordánia tiltakozását. Jordánia az iszlám vallás harmadik legszentebb helyének, az Al-Aksza mecsetnek otthont adó Templomhegy őrzőjének tekinti magát, amit ugyan Izrael nem fogad el, de eddig tiszteletben tartott. Jeruzsálemben azt közölték, a kormányfő utazása „logisztikai okok” miatt késik. Az viszont tény, hogy az Egyesült Arab Emírségek hivatalosan elítélte el Bengvír körsétáját és arra figyelmeztette Izraelt, „hagyjon fel a veszélyes provokációkkal”.
Világszerte rendkívül gyorsan terjed a koronavírus új omikron-variánsa, a szakemberek szerint azonban nincs ok az aggodalomra. Jakab Ferenc virológus-professzor úgy vélte, ez még mindig nem okoz olyan súlyos tüneteket, mint az eredeti, vuhani törzs. Mint mondta, a covid hosszú ideig mindennapjaink része marad, újabb és újabb mutációi jelennek meg. Hozzátette, a szakemberek főleg attól tartanak, hogy az omikron mellett egy olyan variáns jelenik meg a kevésbé átoltott afrikai vagy ázsiai területeken, amely hasonló gyorsasággal terjed, mint az omikron, de erőteljesebben fertőzi a tüdőt. Magyarországon egyébként jelenleg – elsősorban az enyhe időnek köszönhetően – inkább az influenzavírus dominál. Ezért mindenkinek javasolják az influenza elleni védőoltás felvételét.
Az enyhe idő kifejezetten káros a mezőgazdasági szempontjából – állapította meg az Országos Meteorológiai Szolgálat. Az agrometeorológiai elemzés felidézi, hogy január elején szokták a leghidegebbet mérni, ám komolyabb lehűlés a következő 8-10 napban sem várható. Az őszi vetések jellemzően jó állapotban vannak, vízborítás a vetésekben csak kisebb foltokban fordul elő. A tartósan enyhe idő azonban nem tesz jót a növényeknek, megzavarja a vegetációs ciklust, ráadásul hideg hiányában a kártevők és kórokozók sem ritkulnak. Mindez különösen a gyümölcsfákra veszélyes. Délnyugaton például már megkezdődött a mogyoró virágzása, északkeleten ez a növény még nyugalomban van.
Az általában mindig meleg Kaliforniában valószínűleg sokan cserélnének a magyarországi időjárással. Ott ugyanis rendkívüli állapotot kellett elrendelni az esőkkel és széllel érkező erős viharzóna miatt, a hegyekben pedig rengeteg hó okoz gondokat. A szélsőséges időnek áldozatai is vannak. Egy 2 éves gyerek akkor halt meg, amikor fa dőlt szülei otthonára, egy fiatal nő pedig egy vízzel elöntött úton elvesztette uralmát járműve felett, és villanyoszlopnak csapódott. Kalifornia déli részén több helyen is kötelező kitelepítést rendeltek el a hirtelen lezúduló nagy esők okozta áradásveszély miatt. A San Francisco-öbölben néhol 130 kilométeres szelet mértek, és a leszakadó vezetékek miatt több mint 100 ezer háztartás maradt áram nélkül. A Sierra Nevada hegységben az erős szél miatt le kellett zárni a sípályákat, a legerősebb széllökések elérték az óránként 200 kilométeres sebességet.
Időjárás:
És akkor vissza a hazai időjáráshoz. Egyelőre marad a tavaszias idő. Napos és felhős időszakok váltják egymást. Számottevő mennyiségű csapadék nem várható, de előfordulhat szitálás, a nap második felében északon, északkeleten gyenge eső is. A déli, délkeleti szél sokfelé megerősödik. A hőmérséklet napközben 7 és 12 fok között alakul, de estére mínusz 3 és plusz 5 fok közé hűl le a levegő.
