„Az egész Egyesült Államok is elég béna kacsácska lesz” – Gyarmati István a félidős amerikai választások tétjéről
Az amerikai félidős választások előtti napon a Trump és Netanjahu közötti feszültség, a Szenátus sorsa és a demokraták jelöltkeresése volt a téma a Pirkadat november 2-i adásában. M. Kende Péter Dr. Gyarmati István biztonságpolitikai szakértővel beszélgetett arról, mire számíthat a világ a keddi szavazás után. Gyarmati szerint Donald Trump mozgástere jelentősen szűkülni fog, és ha az elnök nem hajlandó kompromisszumra, az egész világnak komoly gondja lehet.
Üvöltözés a telefonban
Kende arra hivatkozott, hogy Trump és Benjamin Netanjahu hangosabban beszéltek egymással a telefonon, mint szokás, mégpedig Irán miatt: az amerikai elnök tárgyalásokat erőltetne, az izraeli miniszterelnök bombázna. Gyarmati ebben sem látott sok logikát, hiszen Trump előző nap bejelentette, hogy készen áll a megállapodás Iránnal. Ebből az következne, hogy azon kellett volna vitatkozniuk, elfogadják-e ezt az izraeliek, de nem tudni, miről kiabáltak valójában.
Trump azt is mondta, hogy nem szeretné a szélsőségeseket Netanjahu kormányában látni, azt viszont már nem, hogyan kellene akkor kormányt alakítani. A szakértő szerint nagy a zűrzavar, és attól tart, hogy a választások után még nagyobb lesz.
Egy hajszálon lóg a Szenátus
Általános vélemény, tette hozzá, hogy a republikánusok elveszítik a képviselőházi többséget, ami nem tragédia, mert a regnáló elnök pártja általában így jár. A Szenátus viszont egy hajszálon lóg, ott ötven-ötven százalék az esély. Ha azt is elveszítik, Trump mozgástere nagyon beszűkül, főleg a külpolitikában.
A kétséges szenátori helyek ráadásul olyan államokban vannak, mint Texas, ahol Gyarmati szerint az 1980-as évek óta nem veszített republikánus szenátor választást, és most Trump segítségével ez is sikerülhet. Annyira fontos Texas, hogy Marco Rubio a magyar külügyminiszterrel tervezett találkozóját is csütörtökre halasztotta, mert az elnökkel kampányolni ment oda.
Béna kacsa, béna ország
A választások kimenetelét lehetetlen megjósolni, és ez a szakértő szerint a világnak is gond, mert ettől függ, mire kell felkészülni. Ha a republikánusok mindkét házat elveszítik, az elnök ilyenkor kompromisszumokat szokott keresni. Trump azonban már előre üzent a Kongresszusnak, hogy semmit nem ír alá, amit az akar, és ez nem nagy együttműködést vetít előre. „Ebből még nagyon nagy baj lehet” – fogalmazott Gyarmati.
Hogy Trump béna kacsa lesz, az egy dolog, de ha az egész Egyesült Államok is az lesz, az már a világnak okoz nagy problémát. „Akár egyetértünk az amerikai politikával, akár nem, Amerikára szükség van a világban” – mondta. Ha nem cselekszik, vagy kiszámíthatatlanul cselekszik, akár a saját érdeke ellen is, az nem jó a világnak.
Kende ehhez hozzátette, hogy ha Trump elveszíti a Szenátust, elszabadult hajóágyú lehet belőle, de ha megnyeri, akkor is az lesz, mert úgy érzi majd, hogy mégiscsak megcsinálta. Arra is felhívta a figyelmet, hogy ha hagyományosan republikánus államok vesznek el, az hatással lehet a két év múlva esedékes elnökválasztásra is, és rákérdezett a költségvetésre, amelyre a képviselőháznak és az elnöknek együtt kell igent mondania. Gyarmati egyetértett: nagyon nehéz dolgok ezek.
A Vance-forgatókönyv
Az elnökválasztásról a szakértő több forgatókönyvet említett. Az egyik szerint, ha elveszítik a Szenátust, rövid időn belül kiderül, hogy Trump beteg, nyugovóra tér valahol a golfbirtokán, és helyette J. D. Vance lép előre, ezzel előkészítve az elnökjelöltségét, amely egyébként is valószínűnek tűnik, bár százszázalékosnak nem vehető.
A demokraták a választások után már nem halogathatják az elnökjelölt keresését. Eddig jó nekik, amíg nem találnak, és legföljebb a füstös hátsó szobákban keresnek, de nem látszik kiemelkedni senki. Ez Gyarmati szerint önmagában nem baj: Bill Clintonról sem tudta senki, ki ő, két évvel az elnökké választása előtt, és mégis nagyon sikeres elnök lett belőle. A gond inkább az, hogy túl sok az önjelölt és az előtérbe tolt politikus: Kamala Harris volt alelnök megkerülhetetlen, ott van a posztját hamarosan elhagyó kaliforniai kormányzó és Pete Buttigieg volt miniszter is, aki jelenleg vezeti a demokrata párti listát.
Jelölt sincs, program sincs
Kende emlékeztetett arra, hogy Gyarmati többször mondta már: Trump esetleges távozásával nem lesz vége a trumpizmusnak, és megkérdezte, a demokratáknál megvan-e a hajlandóság a kompromisszumra a különböző oldalak között. A válasz szerint ezt egyelőre elnapolták. Az egyik kritikus szenátori választás helyszínén, Alaszkában éppen előző nap egy demokrata politikus állt a republikánus jelölt mellé, mert nem tetszik neki a saját pártjának jelöltje.
A demokratáknak Gyarmati szerint nemcsak jelöltjük, programjuk sincs. A pártban nagyon előretört a hangos szélső baloldal, amelyet ő népszerűtlen követelésekkel jellemzett, de egy hozzá közel álló politikust New Yorkban megválasztottak, ezért a hatását nem szabad lebecsülni. A mérsékeltek pedig tudják, hogy ezzel a nézetrendszerrel nem lehet nyerni, de azt is, hogy a párton belül ez ellen sem lehet.
Remény és jósolgatás
Az Iránról szóló kérdésre, hogy mi történik a jövő heti beszélgetésig, Gyarmati nem vállalkozott jóslásra. A jósolgatás nagy problémája szerinte, hogy a szakember is afelé hajlik, amit szeretne. Ennek jegyében azt reméli, hogy jövő héten már demokrata többségű, két házból álló Kongresszussal állnak szemben. A választásokról pénteken a Külpolitikai Kitekintőben is beszélnek.
Addig Netanjahu, de akár már Bennett vagy Eisenkot és Trump még kiabálhat egymással egy kicsit, jegyezte meg Kende. Gyarmati annyit kért, hogy a kiabáláson túl történjen valami lépés is.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
