Erdan hibás döntésnek nevezte, Washington és Abu Dzhabi megvédte a status quot
Itamar Ben-Gvir nemzetbiztonsági miniszter (Otzma Jehudit) héten történt látogatása az Al-Aksza mecsetnek (is) otthont adó Templom-hegyen nemzetközi felháborodáshoz, majd az ENSZ Biztonsági Tanácsának összehívásához vezetett.
A történtek, érdekes módon az Ábrahám-egyezmény révén immár Izraellel meglehetősen jó diplomáciai kapcsolatokat ápoló Egyesült Arab Emírségek illetve Kína kérésére került a Tanács elé, és mint az Arab Liga képviselője, az Emírségek tisztviselői előzetesen tájékoztatták Izraelt – az egyébként hivatalos bírálathoz valószínűleg nem vezető, ülés összehívásáról, a palesztinok és Jordánia fellebbezését követően, akik nem tagjai a Tanácsnak.
A csütörtöki rendkívüli ülés kezdetén Mohamed Abusahab, az Egyesült Arab Emírségek ENSZ-képviselője azt mondta, hogy országa határozottan elítéli az al-Aksza mecset udvarának egy izraeli miniszter általi megrohamozását. Továbbá, szerinte a látogatás a jeruzsálemi szent helyek meglévő történelmi és jogi státusza iránti elkötelezettség hiányát mutatja, és tovább destabilizálja a megszállt palesztin területeken kialakult törékeny helyzetet.
Az ügy kapcsán az izraeli kormány megerősítette, hogy elkötelezett a status quo fenntartása mellett, hozzátéve, hogy megsértése nem történt, mivel miniszterek, köztük az ülésen az jeruzsálemi érdekek mellett felszólaló Gilad Erdan ENSZ-nagykövet, évekkel ezelőtt már járt magasrangú tisztviselőként a helyszínen
A Templom-hegy a zsidó vallás legszentebb helye, az első és a második templom helyszíne. Az al-Aksza mecset az iszlám harmadik legszentebb helye, a Templom-hegy déli oldalán található, nem messze az aranykupolás Sziklamecsettől.
Az 1967 után létrejött status quo értelmében a Templom-hegyet a Waqf irányítja Jordánia védnöksége és Izrael ellenőrzése alatt. 2015-ben John Kerry akkori amerikai külügyminiszter megegyezésre jutott Benjamin Netanjahu akkori miniszterelnökkel és II. Abdullah királlyal, hogy a status quo értelmében a muszlimok imádkozhatnak a Templom-hegyen, míg a nem muszlimok látogathatják, de nem imádkozhatnak a helyszínen.
A New York-i ENSZ-székházban tartott találkozón a Tanács tagjai, köztük az Egyesült Államok, többször hangsúlyozta a status quo fenntartásának fontosságát a feszültség forrásnak számító területen, miközben a palesztinok az ellenük irányuló izraeli erőszakkal érveltek.
Erdan abszurdnak és képmutatónak nevezte a Ben-Gvir keddi látogatása miatt összehívott biztonsági plénumot, amely ezáltal legitimálja a palesztinok mérgét és hazugságait.
Egy zsidó miniszter békés, 13 perces látogatását vitatjuk meg, a legszentebb zsidó helyszínen, amely a liberális demokrácia, Izrael fennhatósága alatt áll, – mondta Erdan, majd a 15 tagú Biztonsági Tanács ellen fordult, amiért nem tart hasonló üléseket az ukrajnai orosz invázió, a palesztin terror vagy a nemzetközi hajózás ellen irányuló iráni támadások miatt.
Továbbá, Erdan leírta a Templom-hegy iránti zsidó tiszteletet, világegyetemünk központjának nevezve azt, majd [ellentmondva Netanjahunak], azt állította, hogy Izrael tévesen állapodott meg az 1967-es status quot illetően, a konfliktus enyhítése érdekében, és ilymódon a palesztinok megpróbálják letagadni a zsidó kötődést a helyszínhez.
A palesztinok éveken keresztül egy mérgező kampányt indítottak el és folytattak, hogy eltöröljenek minden kapcsolatot a zsidó nép és a Templom-hegy között – hangsúlyozta Erdan, kiemelve a közelmúltban elfogadott [ENSZ] Közgyűlési határozatot, amely a helyszínt csak arab nevén, Haram al-Sharifként említi.
Tragikus módon a palesztin terrorhatóság az erőszakot részesíti előnyben a toleranciával szemben. Annyira intoleránsak, hogy nemcsak a zsidó imát akarják betiltani a Templom-hegyen, hanem a zsidó látogatókat is. Tiszta antiszemitizmus – majd megemlítette, hogy 2017-ben rendvédelmi miniszterként saját maga is ellátogatott a helyszínre.
Ezt követően az ENSZ palesztin megbízottja, Rijád Manszúr az erőszakra figyelmeztetett, elutasította a helyszínre vonatkozó jeruzsálemi igényeket, és felszólította a Tanácsot, hogy tegyen lépéseket Izrael ellen.
Népünk türelme fogytán van, az általunk tanúsított mértékletességet és felelősségtudatot soha nem szabad gyengeségnek értelmezni. A múlt azt mutatja, hogy Izrael kitartása ezen az úton nem megadáshoz, hanem lázadáshoz vezet – mondta Manszúr, és arra figyelmeztetett, hogy a helyszín a vallási konfliktus epicentrumává válhat.
A Haram al-Sharif megszállt palesztin területen van, és Izraelnek nincs joga a megszállt palesztin területek feletti szuverenitásra, beleértve Kelet-Jeruzsálemet, és ezért nincs joga a Haram al-Sharif fölött sem.
Milyen vörös vonalat kell Izraelnek átlépnie ahhoz, hogy a Biztonsági Tanács végre azt mondja: ‘elég volt’?” – közölte, azt állítva, hogy az új izraeli kormány kibillent, és gyarmati uralmat tart fenn, illetve háborús bűnöket követ el.
Robert A. Wood, az Egyesült Államok küldötte hangsúlyozta, hogy Washingtont aggasztja az Izrael és a palesztinok közötti feszültség növekedése, és megemlítve az új izraeli kormány részéről az egyoldalúintézkedéseket a Templom-hegyen.
Aggódunk minden olyan egyoldalú cselekedet miatt, amely súlyosbítja a feszültséget vagy aláássa a kétállami megoldás életképességét. Az USA határozottan támogatja a történelmi status quo megőrzését a jeruzsálemi szent helyek, különösen a Haram al-Sharif Templom-hegy tekintetében – közölte Wood.
Joe Biden amerikai elnök és Antony Blinken külügyminiszterre hivatkozva, hangsúlyozta, hogy az USA nagyra értékeli Jordánia szerepét a szent hely felügyeletét illetően, megjegyezve, hogy Netanjahu miniszterelnök programja a status quo megőrzésére szólít fel. Elvárjuk Izrael kormányától, hogy betartsa ezt az elkötelezettségét.
A Biztonsági Tanács képes jogilag kötelező erejű határozatokat elfogadni. A nyilatkozatokhoz – a határozatokkal ellentétben – az összes tag egyhangú jóváhagyása szükséges, de nem kötelező érvényűek. Az Egyesült Államoknak gyakorlatilag vétójoga van mind a nyilatkozatokkal, mind a határozatokkal szemben, és általában Izrael oldalára áll az ENSZ-ben, azzal érvelve, hogy a szervezet nem a megfelelő platform az izraeli-palesztin konfliktus megoldására.
Az incidenst követően Jordánia, amely magát a hely védelmezőjének tekinti, közölte, hogy a leghatározottabban elítéli az Al-Aksza mecset nemzetbiztonsági miniszter általi megrohamozását, de az Egyesült Királyság, Oroszország és Kína is felszólaltak a status quo mellett.
Khaled Khiari, a Tanács főtitkárának asszisztense a találkozó kezdetén kijelentette, hogy bár a miniszter látogatását nem kísérte vagy követte erőszak, különösen gyújtó hatásúnak tekinthető, tekintettel arra, hogy Ben-Gvir Úr a múltban a status quo megváltoztatásáért szállt síkra.
Kritikus hangok Jeruzsálemben is
Jichák Joszef szefárd főrabbi szintén bírálta a nemzetbiztonsági minisztert a látogatás miatt.
Az izraeli kormányt képviselő miniszterként a főrabbinátus utasításai szerint kell eljárnia, amelyek régóta tiltják a Templom-hegy látogatását – írta Joszef a Ben-Gvirnek címzett levelében.
A főrabbi felszólította Ben-Gvirt – aki rendszeresen járt a helyszínre, mielőtt miniszter lett volna –, hogy hagyjon fel ezzel, és ne vezesse félre a nyilvánosságot.
A főrabbinátus hivatalos álláspontja szerint a hely túl szent ahhoz, hogy a zsidók betehessék oda a lábukat, bár a nemzeti-vallási közösségben sok rabbi támogatja a látogatást.
