Ma iktatják be a Benjamin Netanjahu vezette új jobboldali-vallásos izraeli kormányt

A BreuerPress és a HetiTV hírei 2022.12.29.

Heteken belül várható eredményhirdetés arról a négy jelöltről, akik közül hamarosan kiválasztják a Hunor programban a következő magyar űrhajóst, mondta Ferencz Orsolya.

Több mint 11 ezer ukrajnai menekült érkezett Magyarországra.

Ma iktatják be a Benjamin Netanjahu vezette új jobboldali-vallásos izraeli kormányt.

A Kreml szerdán elutasította Volodimir Zelenszkij ukrán elnök 10 pontos béketervét.

Belföldi hírek:

A kormány elérte a stratégiai céljait, a magyar nemzeti érdekkel összhangban álló kompromisszumos megállapodás született, Magyarország egyáltalán nem veszített uniós forrást – mondta Orbán Balázs az Indexnek adott interjújában. A miniszterelnök politikai igazgatója az Indexnek arról is beszélt, hogy nem tűntek el a politikai különbségek, mert Brüsszel még mindig olyan magyar kormányt szeretne, amely belesimul az európai fősodratú álláspontba a nagy civilizációs témákban, mint a migráció, a genderizmus és a külpolitika. Az uniós forrásokról szóló megállapodással kapcsolatban Orbán Balázs úgy fogalmazott: szakaszgyőzelmet arattunk, de bizonyosan várhatóak még további küzdelmek. Orbán Balázs az interjúban kiemelte: „A mi célunk az volt, hogy az év végéig fogadják el a tervünket az uniós helyreállítási alapról és a partnerségi megállapodásunkat a következő időszak uniós költségvetése ügyében. Ez volt a kormány egyik stratégiai célja, a másik pedig az, hogy Magyarország ne veszítsen forrásokat. Mind a kettőt sikerült elérnünk.” – mondta.

Heteken belül várható eredményhirdetés arról a négy jelöltről, akik közül hamarosan kiválasztják a Hunor programban a következő magyar űrhajóst – számolt be a Magyar Nemzetnek Ferencz Orsolya miniszteri biztos. Mint elmagyarázta, az űrkutatásnak kulcsszerepe van Magyarország gazdasági fejlődése szempontjából, de a fiatal generációk is erőt meríthetnek egy ilyen különleges nemzetközi sikerélményből. A miniszteri biztos kiemelte, ez egy magyar nemzeti program, kifejezetten magyar cégek, kutatóhelyek, egyetemek fejlesztései és kísérletei lesznek a fókuszban, de a Hunorban partnerünk az Európai Űrügynökség (ESA), ahogyan az amerikai Axiom Space és természetesen a NASA is. Kijelentette, a program legnagyobb értéke az úgynevezett űrhajósidő, amelyet magyar honfitársunk kutatással tölthet egy egyedülálló, a Föld körül keringő laboratóriumban, azaz a Nemzetközi Űrállomáson (ISS). Az új magyar űrhajós kiválasztásáról a miniszteri biztos elmondta: a folyamat a vége felé jár, az elmúlt egy évben nyolc főre szűkült a kör. Őket jelenleg a Magyar Honvédség légiereje teszteli a kecskeméti bázison, ahol a Gripeneken végzett tesztrepülések során mérik, miképpen hat az extrém gyorsulás a kiválasztott űrhajósjelöltekre – mondta Ferencz Orsolya.

Az ukrán-magyar határszakaszon 5807-en léptek be Magyarország területére kedden, a román-magyar határszakaszon belépők közül pedig 5253-an nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek – közöltr az Országos Rendőr-főkapitányság szerdán. A beléptetettek közül a rendőrség 218 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Nekik ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzéséért – írták.

Külföldi hírek:

Ma iktatják be a Benjamin Netanjahu vezette új jobboldali-vallásos izraeli kormányt. A Knesszet rendkívüli ülést tart az új kormány beiktatása alkalmából. Netanjahu Likud pártja nyilvánosságra hozta az új kormány politikai iránymutatásait is, amelyek közül az első az, hogy „előremozdítja és fejleszti a településeket Izrael földjének minden részén – Galileában, Negevben, Golán-fennsíkon, Júdeában és Szamáriában”. Netanjahu új kormánya – Izrael történetének legvallásosabb és legkeményebb kormánya – ultraortodox pártokból, ultranacionalista vallási frakcióból és Likud pártjából áll össze. A tagoknak a nap folyamán kell esküt tenniük.

Az izraeli elnök köszönetet mondott Marokkónak a zsidók megmentéséért. Jichák Herzog izraeli elnök „háláját és nagyrabecsülését” fejezte ki VI. Mohamed marokkói királynak és a marokkói népnek, amiért a holokauszt idején „biztonságos menedéket” nyújtottak a marokkói zsidóknak a médiával megosztott levelében. Ez az első alkalom, hogy a zsidó állam tisztségviselője elismerését fejezte ki a marokkói monarchiának a második világháború alatti tetteikért. A levél, amely két évvel azután született, hogy az arab állam az Egyesült Államok közvetítésével létrejött Ábrahámi Egyezmény aláírásával normalizálta kapcsolatait Izraellel, december 22-én kelt. Herzog köszönetet mondott a királynak és „Marokkó népének, akik generációk óta tesznek a királyság zsidó közösségének biztonságáért, jólétéért és kulturális örökségéért”.„Amikor a 20. században zsidók milliói szembesültek a holokauszt borzalmaival, V. Mohamed király biztonságos menedéket nyújtott zsidó alattvalói számára”.

Száz iráni tüntetőt ítélhetnek halálra a szeptember óta tartó tüntetéssorozat miatt, 11 halálos ítéletet pedig már meg is hoztak a hatóságok, idézi az oslói székhelyű Iran Human Rights (IHR) jelentését a Guardian. Az őrizetbe vettek közül sokan csak korlátozottan számíthatnak jogi védelemre. A tüntetések azután kezdődtek, hogy egy iráni kurd nő, Mahsa Amini meghalt az őrizetben, ahova azért került mert megszegte a szigorú, nőkre vonatkozó öltözködési szabályokat. A hónap elején már kivégeztek két férfit a tüntetésekkel összefüggésben, ami a hatóságok keményebb fellépését mutatja. A kedden közzétett jelentésében egy iráni jogvédő csoport 100 olyan fogvatartottat azonosított, akikre potenciálisan halálbüntetés vár, köztük legalább 11 olyan személyt, akit már halálra is ítéltek. Az ENSZ novemberi közlése szerint egyébként legalább 14 000 embert tartóztattak le az országos zavargások 100 napja alatt. Egy amerikai székhelyű jogvédő csoport hétfőn kiadott jelentésében megjegyezte, hogy Iránban 2022-ben 88 százalékkal nőtt a kivégzések száma a 2021-es évhez képest, és 8 százalékkal nőtt a halálos ítéletek száma.

Koszovó lezárta szerdán a legforgalmasabb átkelőt a szerbiai határon, miután a szerb oldalon – a koszovói szerbek akcióinak támogatása jeléül – tüntetők eltorlaszolták az oda vezető utat. A koszovói külügyminisztérium a közösségi-oldalán közölte, hogy azoknak, akik Szerbiában éppen úton vannak Koszovó felé, a merdarei határátkelő helyett másik átkelőt kell keresniük, vagy Észak-Macedónia felől kell belépniük az országba. December 10. óta már két másik átkelőt is lezártak a szerb-koszovói határon, és jelenleg már csak három átkelő van nyitva a két ország között. A merdarei határátkelő lezárása komoly gondot okozhat annak a több ezer, külföldön dolgozó koszovóinak, aki az ünnepekre haza akar térni látogatóba, és ezt most csak kerülőúton teheti meg. Továbbá a merdarei átkelőt teherszállító kamionok is nagy számban használják.

A Kreml szerdán elutasította Volodimir Zelenszkij ukrán elnök 10 pontos béketervét, mondván, hogy az ukrajnai konfliktus lezárására irányuló javaslatoknak figyelembe kell venniük a „mai realitásokat”, amelyek szerint négy ukrán régió Oroszországhoz csatlakozott. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője azt mondta: „Nem létezhet olyan béketerv Ukrajna számára, amely nem veszi figyelembe a mai realitásokat az orosz területeket illetően. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője szerint abban az esetben nem is lehet béketárgyalásokról beszélni, ha figyelmen kívül hagyják a „mai földrajzi realitásokat”. Zelenszkij béketerve az orosz csapatok kivonását irányozta elő Ukrajna nemzetközileg elismert területéről, ami azt jelentené, hogy Oroszország feladná mind azt a négy régiót, amelyet elcsatolt, mind pedig a Krímet, amelyet 2014-ben foglalt el.

Újabb többnapos sztrájkot kezdtek több nagy brit repülőtéren a határrendészeti dolgozók, miután a kormány továbbra sem teljesítette béremelési követelésüket. A brit határrendészeti hatóság (UK Border Force) alkalmazottainak munkabeszüntetés-sorozata az egész karácsonyi és újévi utazási időszakra kiterjed: szakszervezetük december 23-tól 26-ig, illetve december 28-tól 31-ig hirdette meg az akciót. A brit belügyminisztérium a szokásosnál hosszabb várakozási időre, késések, fennakadások lehetőségére figyelmeztette a Nagy-Britanniába készülő utazókat. A karácsonyi sztrájkok idején mindazonáltal nem voltak nagyon jelentős fennakadások, mivel a kormány katonákat, köztisztviselőket és más területeken dolgozó, önkéntesen jelentkező kormányalkalmazottakat képzett ki a határrendészeti feladatok ellátására. A sztrájkok nem érintik a Londontól északra, illetve északkeletre fekvő Luton és Stansted repülőtereket, amelyekre a Magyarországról beutazók többsége érkezik. Sztrájkolnak viszont a határrendészeti dolgozók London két másik nagy nemzetközi repülőterén, Heathrow-n és Gatwicken, amelyekre szintén közlekednek járatok Magyarországról. A munkabeszüntetési akció kiterjed emellett Birmingham, Cardiff, Glasgow és Manchester repülőtereire.

Az Egyesült Államok legfelsőbb bírósága átmenetileg hatályban hagyta az illegális bevándorlók visszafordítását megengedő egyetlen jogszabályt, amit egy alacsonyabb bíróság korábban megsemmisített. A Legfelsőbb Bíróság döntése alapján az úgynevezett 42-es rendelkezés a további jogi felülvizsgálat idejére életben marad. Ezt megelőzően republikánus vezetésű tagállamok egy csoportja levélben kérte a rendelkezés fenntartását a bíróságtól, miközben a Biden-kormány azt közölte, készen áll a jogszabály megszűnésére, a határokon óvintézkedéseket vezetett be a káosz elkerülése érdekében. A 42-es rendelkezést 2020. márciusában még a Trump-kormányzat idején a koronavírus-járvány kezdetén vezették be, és az közegészségügyi indokokra hivatkozva lehetővé teszi bizonyos országokból érkezők visszafordítását. A jogszabályt jogvédő szervezetek kezdeményezésére egy bíróság novemberben megsemmisítette.

Időjárás:

Ma ismét enyhülés kezdődik, több fokkal is megemelkedik a hőmérséklet. Este egy vastagabb felhősáv húzódhat az ország fölé, helyenként némi eső is eshet. A hőmérséklet jellemzően 5 – 11 fok köré emelkedik.