A BreuerPress és a HetiTV hírei 2022.09.03. reggelén
Egy év múlva elkészül a csepeli Jedlik Ányos Gimnázium, a jövő tanévet már a kibővített épületben kezdhetik a diákok és tanárok – mondta Németh Szilárd kormánybiztos.
A DK szerint nemcsak az ársapkák az átmenetiek, hanem a kormány is – mondta Kámán Olga.
Nem sokkal a müncheni mészárlás 50. évfordulója előtt a német kormány és az izraeli áldozatok családjai szerdán megállapodásra jutottak a kártérítés ügyében.
Támogatást ígért Klaus Iohannis, Románia elnöke a romániai zsidóságnak és az országban élő többi nemzeti kisebbségnek céljaik eléréséhez.
Belföldi hírek:
„Becsengettek, a szünetnek vége” – írta közösségi-posztjában Orbán Viktor. A miniszterelnök augusztusi nyaralása óta másodszor posztolt közösségi oldalára. A kormányfő nyaralásáról folyamatosan érkeztek információk a médián keresztül, a horvát sajtó beszámolt arról, hogy elromlott a motorcsónakjuk, valamint hogy Horvátország elnökével, Zoran Milanoviccsal is tárgyalt egy vacsorán. – Orbán Viktor visszatért a szabadságáról, ismét munkába áll! – kommentálta a fotót Deák Dániel, politikai elemző, aki szerint a miniszterelnök fotója azt is jelenti, hogy az iskolásokkal egy időben ő maga is ismét teljes gőzzel kezd majd dolgozni.
Egy év múlva elkészül a csepeli Jedlik Ányos Gimnázium, a jövő tanévet már a kibővített épületben kezdhetik a diákok és tanárok – mondta Németh Szilárd kormánybiztos. A politikus az építkezés bejárásán emlékeztetett: a meglévő gimnázium épületének korszerűsítéséről és bővítéséről 2017-ben született kormányhatározat. A kivitelezés 2021 novemberében kezdődött, az építkezés a terveknek megfelelően halad, az épület szerkezetkész – tette hozzá. Németh Szilárd azt mondta: a beruházással 21. századi, modern iskolaépület jön létre, amely Európában is megállja a helyét. Az iskola célja, hogy a gyerekek „életképes” tudást szerezzenek, kibontakozhasson a tehetségük. „Jó magyar állampolgárokat kell nevelni”, mindezt biztonságos körülmények között – hangoztatta a kormánybiztos. A meglévő gimnáziumi épület 6500 négyzetméterrel bővül, a beruházás összköltsége nettó 15 milliárd forint.
Simon László, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója a Heti Tv Pirkadat című műsorában beszélt az általa vezetett intézményről, a Horthy szoborról és az alkotás fontosságáról. Elmondta, ez a múzeum a magyar nemzet egészét szolgálja, legyen szó az itthon élőkről, a Kárpát-medencében, vagy akár a diaszpórában magukat magyarnak vallókról. Bár sokan úgy gondolják, de a Nemzeti Múzeum nem csak egy épület, hiszen tartozik hozzá negyven, köztük huszonhárom vidéki tagintézmény is. A Múzeum körúti épületet is érdemes bárkinek felkeresni, rengeteg jobbnál jobb kiállítás van és lesz még látható. Illetve rövidesen bemutatásra kerül a World Press Photo kiállítás is – tett hozzá. L. Simon László – mint egykori képviselő – megszólalt a Horthy szobor körüli botrányról, ami a parlamentben zajlik. Mint megjegyezte, Kövér László jól és határozottan döntött ebben az ügyben, de az is igaz, hogy egy parlamenti képviselő az országházba azt visz be, amit csak akar. Neki nem kell átmennie a biztonsági kapukon, őt nem ellenőrzik. Kiemelte, így fordulhatott elő évekkel ezelőtt az is, hogy egy valamikori jobbikos képviselő például szamurájkardot vitt be a parlamentbe. Hangsúlyozta, ez az egész akció nem volt más, mint egy politikai provokáció.
A DK szerint nemcsak az ársapkák az átmenetiek, hanem a kormány is. “A választási kampányra és az ország átveresére jók voltak az ársapkák, de most már megvan a hatalom, így nincs rájuk szükség a továbbiakban.” – kezdte Kálmán Olga, a DK frakciószóvivője online sajtótájékoztatóját. Kálmán szerint az ársapkák eltörlése így egy újabb megszorítás a hétszeres gázáremelés, a többszörös áramáremelés, az Európa-rekorder élelmiszer-drágulás, a KATA eltörlése, és a számtalan kormányzati adóemelés után. “A Demokratikus Koalíció szerint bebizonyosodott: az ársapkával is csak átverték a magyarokat. A választás után a Fidesz ezeket is megszünteti, jön a következő fájdalmas megszorítás. A DK szerint ez a sokadik bizonyítéka annak, hogy Orbán miatt van válság Magyarországon, és amíg Orbán marad, marad a válság is.” – mondta a politikus.
Külföldi hírek:
Nem sokkal a müncheni mészárlás 50. évfordulója előtt a német kormány és az izraeli áldozatok családjai szerdán megállapodásra jutottak a kártérítés ügyében, jelentette a Kan közszolgálati műsorszolgáltató. A hírt Gerhart Baum volt belügyminiszter jelentette be. A német média szerint a közelmúltban 28 millió eurós kártérítést ítéltek meg a családoknak. A szövetségi kormány 22,5 millió eurót ad, Bajorország 5 milliót, München városa pedig 500 ezer eurót. A hosszas harc után felkínált összeg több mint ötszöröse a németek múlt hónapban benyújtott eredeti ajánlatának, és lényegesen közelebb áll a családok 33 millió eurós követeléséhez. Az áldozatok hozzátartozói a mai napig nem kaptak bocsánatkérést Németországtól, és nem kaptak teljes hozzáférést a dokumentumokhoz. A német hatóságokat és a rendőrséget is súlyos kudarcokkal vádolták a mészárlás miatt, de senkit sem vontak felelősségre.
Matteo Salvini „Liga” nevű pártja annak a jobboldali koalíciónak tagja, amely a legutóbbi közvélemény-kutatásokban közel 50 százalékos támogatottságot szerzett, és amely várhatóan megszerzi a mandátumok többségét a szeptember 25-i olaszországi parlamenti választásokon. Az Izrael Hayom című újság kérdésére, hogy megválasztása esetén betartja-e „ígéretét, hogy elismeri Jeruzsálemet Izrael fővárosaként, és áthelyezi Olaszország nagykövetségét Jeruzsálembe”, Salvini – aki várhatóan vezető kormányzati szerepet kap, ha a jobboldali koalíció hatalomra kerül – megerősítette: „abszolút igen”. „Szavamat adtam, teljes mértékben elköteleztem magam Izrael népe mellett, és szándékomban áll megtartani a szavamat” – tette hozzá. A lap arra is rákérdezett, hogy pártja „elismeri-e Izrael jogát, hogy minden eszközt, beleértve a katonait is, felhasználjon annak megakadályozására, hogy Irán nukleáris arzenállal rendelkezzen”, Salvini azt válaszolta, hogy „egy olyan demokráciának, mint Izrael, minden joga megvan ahhoz, hogy megvédje létét és szabadságát fenyegető bármilyen fenyegetéssel szemben”. „Az atomfegyver az ajatollahok kezében veszélyes lenne az egész világra, és mindenáron meg kell állítani, még akkor is, ha nagyon szeretném, ha lenne diplomáciai megoldás” – mondta Salvini.
Támogatást ígért Klaus Iohannis, Románia elnöke a romániai zsidóságnak és az országban élő többi nemzeti kisebbségnek céljaik eléréséhez. Az államfő abból az alkalomból fogalmazott meg üzenetet az antiszemitizmus, a idegengyűlölet és a gyűlöletbeszéd elleni romániai erőfeszítésekről, hogy 145 évvel ezelőtt nevezték ki az első zsidó tisztet Románia hadseregébe. Üzenetét Mihai Somordolea államtanácsos olvasta fel az évforduló alkalmából szervezett rendezvényen. Felidézte: Mauriciu Brociner, a román hadsereg első zsidó tisztje önkéntesként szolgált az 1877-es függetlenségi háborúban, melyet a román hadsereg az orosszal együtt a Balkán-félszigeten vívott a török hadsereg ellen. Kitért arra, hogy a román katonák ma a legerősebb védelmi szövetség, a NATO kötelékében készülnek. Hozzátette: a NATO egyben értékközösség is, amelyben a kulturális sokszínűség megerősíti és közelíti egymáshoz a feleket. Iohannis szerint a jelenlegi krízisek felerősítik az egyes embercsoportok elleni intoleranciát és erőszakos cselekményeket. Ezeket pedig nem szabad eltűrni.
A zaporizzsjai atomerőmű közelében zajló katonai tevékenység azonnali leállítását sürgette csütörtökön a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottsága (ICRC), és „katasztrofális következményekre” figyelmeztetett. „Ideje végre abbahagyni a játszadozást a tűzzel, és valódi lépéseket tenni a zaporizzsjai és más létesítmények védelme érdekében” – szögezte le újságírók előtt Robert Mardini, az ICRC főigazgatója. „A legkisebb számítási hiba is olyan károkat okozhat, melyeket évtizedekig bánni fogunk” – fogalmazott Mardini és leszögezte: ha bizonyos helyek csatatérré változnak, az hosszú évekre katasztrofális következményekkel járhat a környezet és emberek milliói számára, „ha az atomerőműben radioaktív szivárgás indul, nehéz, sőt, lehetetlen lesz humanitárius segítséget biztosítani” – tette hozzá. Csütörtökön a tervek szerint az atomerőműbe látogat a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség küldöttsége is. A delegáció szerda este ért Kijevből Zaporizzsjába Rafael Grossi, a NAÜ főigazgatója vezetésével, ám csütörtökre virradóra ismét kiújultak a harcok a létesítmény körül, és lövések érték az erőmű melletti Enerhodar városát is. A támadásnak – mellyel az orosz és az ukrán fél egymást vádolja – több halottja van.
Előrehozott elnök- és parlamenti választások megrendezését javasolta Kazahsztánban csütörtökön Kaszim-Zsomart Tokajev államfő. Tokajev elképzelése szerint ősszel tartanák az elnökválasztást. Az elnök arra is javaslatot tett, hogy egy államfő ezentúl csak egy hétéves ciklust tölthessen be, és utána ne lehessen újraválasztani. Az előrehozott parlamenti választásokat 2023 első félévében tartanák a tervek szerint Kazahsztánban. Januárban súlyos politikai válság rázta meg a közép-ázsiai országot, zavargások törtek ki, és az összecsapásokban legalább 230 ember meghalt. Nurszultan Nazarbajev korábbi államfő 1990-től tekintélyelvű rendszert tartott fenn 2019-ig, amikor átadta a hatalmat Tokajevnek. A hatalom átadása után is megtartott azonban egy sor kulcsfontosságú tisztséget saját maga és a rokonai számára.
Időjárás:
Ma mindenütt lecsökken a felhőzet. Este ismét vastagodó felhőzet húzódhat az ország fölé, melyből éjjel kisebb eső is eshet. A hőmérséklet várhatóan 14 – 25 fok között alakul.
