A BreuerPress és a HetiTV hírei 2022.09.04. reggelén
Ismét elkezdték a sztrájk szervezését a pedagógus szakszervezetek.
Alkotmánybíróság elé kerül a fakivágásokról szóló kormányrendelet.
Moszkvában végső búcsút vettek Mihail Gorbacsovtól.
A brit konzervatívok holnap döntenek az új miniszterelnökről.
Hírek:
A gazdaságfejlesztési miniszter kilátásba helyezte, hogy megszűntetik a maximált árakat. Nagy Márton úgy fogalmazott, ezek az ársapkák egyre drágábbakká válnak. Mint mondta, betöltötték szerepüket, lehetett velük kezelni az átmeneti gondokat, de napjainkra egyre drágább a fenntartásuk. Lényegében tehát beismerte, hogy állandósult az infláció, amelyet az árstop fenntartásával nem lehet megfékezni. Emlékezetes, hogy Nagy Márton a nyár elején még dicsérte az intézkedést, később azonban már úgy vélte, mégis meg kell szűntetni.
A pedagógus szakszervezetek ismét elkezdték a sztrájk szervezését, de úgy látják, hogy november előtt nem lehetséges összehangolt akció. Ez is elhangzott a Pedagógusok Szakszervezetének tanévnyitó rendezvényén. Gosztonyi Gábor alelnök utalt rá, hogy a hét elején ismét eredménytelenül tárgyaltak a kormány képviselőivel és utána hosszan egyeztettek a további lépésekről. Egyelőre egy kiáltványban összegezték, milyen hibákat látnak a kormány oktatáspolitikájában. Ezek miatt a hazai és a nemzetközi közvéleményhez fordulnak. Ennek keretében országjárásra is indulnak, hogy felhívják a figyelmet, már nincs hova hátrálni, nem kell tűrni és nem kell félni a hatalomtól.
Eközben a Belügyminisztérium köznevelésért felelős államtitkára a diákokra is veszélyesnek minősítette a pedagógusok polgári engedetlenségi mozgalmát. Maruzsa Zoltán azzal érvelt, hogy ha a dolgozók figyelmen kívül hagyják az írott normákat, akkor a tanulók is elkezdik mérlegelni, milyen iskolai előírásokat kell betartaniuk és milyeneket nem. Szerinte a pedagógusok egyik feladata a tanulók támogatása abban, hogy felnőttként zökkenőmentesen tudjanak beilleszkedni a társadalomba. A szakszervezetek minderre azzal válaszoltak, az engedetlenség alkalmazása csak válasz arra, hogy ellehetetlenítik az Alaptörvényben is biztosított sztrájkjogot.
A Belügyminisztérium egészségügyi államtitkára kijelentette, hogy nem zárnak be kórházakat, hanem járási egészségközpontokká fejlesztik azokat. Takács Péter szerint ezzel kívánják erősíteni az otthonhoz közeli ellátásokat. Mint mondta, napjainkban egyre elterjedtebbek lesznek a járványok, és ebben a helyzetben a fő cél az egészségügyi reagálóképesség megtartása és fejlesztése. Azt állította, hogy jól sikerült a járványkezelés, amely megmutatta a magyar egészségügyi rendszer erejét. Kiemelte, hogy intenzívebbé akarják tenni a megelőzést. Ezért fejlesztik a szűrővizsgálati rendszert, és megszilárdítják a lakosság egészségtudatosságát. Meg akarják erősíteni az alapellátást és a háziorvosi praxisok szerepét.
Rövidesen az Alkotmánybíróság elé kerül a kormánynak a fakivágásokat lehetővé tevő rendelete. Ezt az orosz-ukrán háborúra hivatkozva kihirdetett vészhelyzettel indokolták, ám széles körben tiltakozásokat váltott ki. A taláros testülethez ötven ellenzéki képviselő fordult, mert Alaptörvény ellenesnek tartják a rendeletet, ezért a megsemmisítését kérik. Szerintük a vegetációs időszakban is lehetővé tett fakitermelés lazítja az erdőtelepítési szabályokat és így helyrehozhatatlan károkat okozhat a természeti védelem alatt álló erdőkben. A Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége rossz jogalkotói döntésnek nevezte a rendeletet és a Magyar Tudományos Akadémia szintén tiltakozott.
A külügyminiszter szerint beláthatatlan kockázatokkal jár Európa számára, ha nem ér véget hamarosan az ukrajnai háború. A közvetlen következmények mellett ugyanis újabb migrációs hullámokkal is számolni kell. Szijjártó Péter úgy vélte, félre kell tenni a háborút eszkaláló javaslatokat és végre mindenkinek a béketeremtésre kellene koncentrálnia. Jelentős kockázatnak nevezte azt is, hogy az ukrán és az orosz élelmiszerexport továbbra is jóval alatta marad a békeidőben szokásosnak. Így több százmillió ember nem kapja meg azt az élelmiszert, amelyre szüksége van és ez arra ösztönzi őket, hogy elhagyják országukat, ezzel erősítve a destabilizációt.
A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség delegációja már befejezte vizsgálatát a zaporizzsjai atomerőműben. Az orosz megszállás alatt álló létesítményben csak néhány órát töltöttek, de utána még a helyszínen tájékozódtak. Az ügynökség igazgatója, Rafael Grossi közölte, hogy sikerült sok információt szerezniük. Az atomerőmű körül az utóbbi hetekben heves harcok folytak és lövések érték magát a létesítményt is. Ez nukleáris katasztrófa lehetőségét is magában rejtette, ezért indult nemzetközi vizsgálat, miközben az orosz és az ukrán erők egymást vádolták a helyzet elmérgesedése miatt.
Moszkvában végső búcsút vettek Mihail Gorbacsovtól. A volt szovjet államfő és pártfőtitkár életének 92. évében súlyos betegség után hunyt el. A moszkvai Szakszervezetek Házának oszlopcsarnokában ravatalozták fel, majd a Novogyevicsi temetőben helyezték végső nyugalomra. Vlagyimir Putyin hivatalos programjai miatt nem vett részt a gyászszertartáson, de még csütörtökön virágot helyezett el koporsójánál. Gorbacsov 1990-ban megkapta a Nobel-békedíjat. Az ő nevéhez fűződik a peresztrojka (átépítés) és a glasznoszty (nyilvánosság) jelszavával meghirdetett reformpolitika, kulcsszerepe volt a hidegháború lezárásában. Mindezt több állam- és kormányfő, köztük Joe Biden, amerikai és Emmanuel Macron francia elnök is méltatta.
Londonban a brit konzervatív párt holnap dönti el, ki legyen a párt vezetője, és egyben Nagy-Britannia új kormányfője. Mintegy 160 ezer párttag egy hónapon át levélben szavazhatott erről. Az előzetes kiválasztás nyomán ketten maradtak versenyben: Liz Truss eddigi külügyminiszter és Rishi Sunak volt pénzügyminiszter. A protokoll szerint a leköszönő Boris Johnson a miniszterelnöki rezidencia, a Downing Street 10. előtt tart beszédet, majd elmegy a királynőhöz, aki hivatalosan is meneszti őt posztjáról. Ezután kéri fel az új kormányfőt a tisztségre. Mindez eddig a londoni királyi palotában zajlott, most azonban II. Erzsébet, akinek egészsége meggyengült az utóbbi időben, marad a skóciai Balmoral rezidenciáján és ott fogadja a tory politikusokat.
Az Egyesült Államokban egyre élesebb a harc a volt elnök és az Igazságügyi Minisztérium jelenlegi vezetése között. Donald Trump ugyanis szigorúan titkos iratokat vitt magával, amikor elhagyta a Fehér Házat és azokat nemrég meg is találták floridai birtokán ez házkutatásnál. A volt elnök most amiatt háborog, hogy a dokumentumokat a földre szórva fényképezték le, ami azt a látszatot kelti, mintha ő hanyagul tartotta volna őket. Azt viszont nem cáfolta, hogy törvényellenesen tartotta magánál az okmányokat. A minisztérium közben a bukott elnök jogi képviselőit vádolja a vizsgálat akadályozásával. Azok ugyanis független szakértőket vonnának be az iratok átnézésébe, nyilván azért, hogy lassítsák az ügymenetet.
Az amerikai élelmiszer-, és gyógyszerfelügyeleti hatóság engedélyezte a koronavírus Omikron variánsa ellen kifejlesztett oltás beadását. Két cég is elkészült a vakcinával, a Pfizer injekcióját 12 éven felüliek kaphatják, a Modernáénál 18 év a korhatár. Az új vakcinát csak ismétlőoltásként alkalmazzák majd, olyanoknak adják, akik legalább két hónapja megkapták az előző adagot. Mint közölték, a fejlesztés hasonlít az influenzaoltásoknál alkalmazott technológiára: a már meglévő formulát alakítják át úgy, hogy az az új variánsok ellen is hatásos legyen.
Egy hazai szakértő szerint meg kell teremteni a lehetőséget a koronavírus elleni ötödik oltás beadására. Rusvai Miklós virológus azzal érvelt, hogy a koronavírus még mindig terjed világszerte, így Magyarországon is. Mint mondta, azoknak az embereknek, akik rizikócsoportba tartoznak, és elég felelősségteljes magatartást tanúsítottak, tehát már négy oltást kaptak, biztosítani kell az ötödiket is most ősszel. Azt sem tartotta kizártnak, hogy Magyarországra is mielőbb eljut az Omikron variáns ellen kifejlesztett amerikai vakcina. megkaphassák az ötödiket.
Itthon a tervek szerint holnaptól sztrájkolnak a mozdonyvezetők. Szakszervezetük azért döntött így, mert miután lemondták a márciusra tervezett munkabeszüntetést, a MÁV nem teljesítette az ennek fejében kötött korábbi megállapodást. Eszerint minden mozdonyvezetőnek 300 ezer forintot kellett volna kapnia a korábban elmaradt béremelés kompenzálására. Eközben egy másik érdekképviselet, a Mozdony és Motorvonatvezetők Szakszervezete közölte, nem támogatja a sztrájkot. Szerintük ugyanis politikailag motivált akcióról van szó és ez a mostani gazdasági, energetikai válságban sérti vagy veszélyezteti a vasút, mint alapvető és fenntartható közlekedési rendszer működését.
Holnapig lehet jelentkezni az október-novemberi érettségi vizsgákra. A maturálni készülők rendes, szintemelő, kiegészítő, ismétlő, pótló, javító és előrehozott vizsgát tehetnek. Az Oktatási Hivatal azt is közölte, hogy az idén az őszi vizsgaidőszak október 14-től november 25-ig tart. Az írásbeli vizsgákat október 14-27. között tartják. Az emelt szintű szóbeli vizsgák november 10. és 14., a középszintű szóbeli vizsgák november 21. és 25. között lesznek. A vizsgákat a kijelölt középiskolák és a kormányhivatalok szervezik. Ezek listája, valamint a jelentkezés benyújtásáról szóló legfontosabb információk megtalálhatók az Oktatási Hivatal honlapján.
Időjárás:
A hét második felében már ízelítőt kaptunk a közeledő őszből és ez ma is folytatódik. Változékony lesz az idő. Az ország nagy részén több-kevesebb napsütés valószínű, de erősebben felhős körzetek, időszakok is lehetnek. Szórványosan lehet zápor, elvétve zivatar. Többnyire mérsékelt lesz a légmozgás. A hőmérséklet napközben 22 és 27 fok között alakul, estére 8 és 16 fok közé hűl le a levegő. A hét elején viszont újra melegszik az idő.
