Büszkén kell vállalni az identitásunkat
Azbej Tristan a külgazdasági és külügyminisztérium az üldözött keresztények megsegítésére létrejött államtitkárság, valamint a Hungary Helps program vezetője a Heti Tv Pirkadat című műsorában beszélt az identitásválasztásról, valamint az egyházak szerepéről.
A politikus legelőször az idei népszámlálás kapcsán elmondta, ez egy igen fontos esemény, ami többek között az identitás megválaszolásáról is szól. Látni kell, hogy a világban és így Európában az identitás megvallásával is vannak problémák. Egyes helyeken egyes politikusok azt mondják, nincs szükség az identitásra, legyen mindenki egyforma. Míg mások az identitások közti konfliktusok szítására törekednek. Az első csoport, amely az identitás feladását tartja fontosnak, egy olyan gondolat köré épült eredetileg, amely szerint az identitások felvállalása a kirekesztést is erősítheti. Ez egyrészt így nem igaz, már azért sem, mert ezt a szemléletet az európai újliberális politika tűzte zászlajára, amelyik pont kirekeszti azokat, akik nem ezt vallják. A magyar kormány az elmúlt tizenkét évben tudatosan hangoztatta, és törekedett arra, hogy büszkének kell lenni az identitásunkra, de bármilyenre. Az Alaptörvény is azt mondja, hogy a kisebbségi identitással rendelkezők is alkotórészei a magyar nemzetnek, Magyarországnak. A magyar kormány ezért is tartja fontosnak a nemzeti gondolat megjelenítését a kultúrában, az oktatásban. És ezért is jelentős például az a régészeti kutatás, amely az Árpád-házi királyokat mutatja meg.
Az államtitkár beszélt a Hungary Helps programról is, megjegyezve, egy egy közfinanszírozású program, azaz a magyar adófizetők állják a különböző projektek költségeit. A magyar kormány szerint, ami teljesen nyilvánvaló, elsősorban a magyar emberek érdekeit kell képviselni, de mellette szükség van segélyprogramokra is, mint a Hungary Helps. Ez az üldözött keresztények és más vallási kisebbségek és más vallási kisebbségek megsegítésére jött létre, és pont az a lényege, hogy nem csak a keresztény közösségeket támogatják. Ha így tenne a kormány, pont a kereszténység alapértékeivel mennének szembe.
Az államtitkár nemrégiben a köztársasági elnök kíséretében járt a Vatikánban, ahol szentszéki vezetőknek és Ferenc pápának is beszámolt erről a programról, annak eddigi sikereiről. De mindezek mellett sikerült még közel-keleti és afrikai katolikus vezetőkkel is egyeztetni. A pápával való találkozás egyébként azért is volt fontos, mert Ferenc pápa nem csak a katolikus egyház feje, hanem Vatikán államfője is. Ebben a minőségében beszélt elismerően a magyar családpolitikáról, arról, hogy a család alapja a férfi és a nő. A látogatáson szóba került a vatikáni alapszerződés is, amely nagyon fontos szerepet játszik a magyarországi egyházak életében, hiszen ezen szerződés mintájára kötöttek megállapodásokat a többi történelmi egyházzal. Ami az egyházak szerepét illeti, a magyar állam természetesen modern szekuláris gondolkodású, az állam és az egyház szétválasztását elismeri, de mindez nem jelenti azt, hogy ne ismerné el az egyházak tevékenységét. A felekezetek számos közfeladatot vesznek át – oktatás, egészségügy, de például a szociális gyermekellátás már szinte teljesen egyházi kézbe került, ami nagyon fontos, kiváló szakemberek dolgoznak itt. Érdemes a továbbiakban is együttműködni a felekezeteknek. Nagyon jó példa erre az egyházi kórházak összefogása, ezt kell más területeken is erősíteni.
