A Nemzeti Múzeum nem csak egy épület
L.Simon László, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója a Heti Tv Pirkadat című műsorában beszélt az általa vezetett intézményről, a Horthy szoborról és az alkotás fontosságáról.
A főigazgató elmondta, hogy egyrészt hatalmas megtiszteltetés vezetni ezt az intézményt, másrészt viszont a jelenlegi időszakban igen nehéz feladat a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatójának lenni, hiszen komoly kihívások vannak, akár a mindennapi működés terén is. A múzeum a magyar nemzet egészét szolgálja, legyen szó az itthon élőkről, a Kárpát-medencében, vagy akár a diaszpórában magukat magyarnak vallókról. Bár sokan úgy gondolják, de a Nemzeti Múzeum nem csak egy épület, hiszen tartozik hozzá negyven, köztük huszonhárom vidéki tagintézmény is. A Múzeum körúti épületet is érdemes bárkinek felkeresni, rengeteg jobbnál jobb kiállítás van és lesz, mint például a még látható, és eddig igen látogatott Tarsolylemez tárlat. De rövidesen bemutatásra kerül a World Press Photo kiállítás is. Ami a nehézségeket illeti, a főigazgató elmondta, nyilvánvalóan a megemelkedett energiaárak őket is érintik, de az biztos, hogy mindezt sem a látogatók, sem a múzeumi dolgozók nem fogják megérezni.
Szóba került a napokban a magyar sajtóban megjelent cikk, IV. Béla sírjának a kutatásáról. Mint a főigazgató elmondta, az erről megjelent tudósítás sajnos több sebből vérzik, hiszen még egyáltalán nem sikerült megtalálni a király nyughelyét. Vannak jó szándékú, lelkes amatőrök, akik tudni vélik, hogy ma hol kell keresni Esztergomban azt a ferences templomot, ahol a második államalapítót temették el. Az általuk közölt információk alapján is zajlik az a kutatás, amiben a minisztérium régészei is közreműködnek, de még nem sikerült eredményt elérni. Ha történik valami előrelépés, akkor természetesen tájékoztatni fogják erről a közvéleményt.
L.Simon László – mint egykori képviselő – beszélt a Horthy szobor körüli botrányról, ami a parlamentben zajlik. Mint megjegyezte, Kövér László jól és határozottan döntött ebben az ügyben, de az is igaz, hogy egy parlamenti képviselő az országházba azt visz be, amit csak akar. Neki nem kell átmennie a biztonsági kapukon, őt nem ellenőrzik. Így fordulhatott elő évekkel ezelőtt, hogy egy valamikori jobbikos képviselő például szamurájkardot vihetett be a parlamentbe. Ez az egész akció nem volt más, mint egy politikai provokáció. Ugyanakkor Horthy Miklósról kell beszélni, de elsősorban a történészeknek, a szakembereknek. Az ő feladatuk, bemutatni azt a korszakot, amit a kormányzó neve fémjelez, annak sikereit, kudarcait és iszonyatos bűneit is. Hozzátette, ilyen felfogásban akár egy kiállítás is elképzelhető lenne Horthyról. De az biztos, hogy a mindennapi politikába ezt a témát bedobni tényleg nem más, mint színtiszta provokáció. Az emlékezetpolitikának mindezek mellett igenis van helye és szerepe. Példaként hozta fel a jó emlékezetpolitikára azt az emlékfalat, amit még képviselőként hozott létre Gárdonyban, ahol a magyar íróknak állítanak emléket. Hozzátette, sajnos egyre többen kerülnek fel erre az emlékfalra.
L.Simon László beszélt az alkotói munkáról, hiszen pályafutását íróként, költőként kezdte. Mint elmondta, sem a politikai, sem a múzeum vezetői túlfeszített munka nem alkalmas arra, hogy akár minden nap tudjon ihletett módon alkotni. De természetesen szán időt az írói munkára. Így kerül sor október végén egy, a Nemzeti Színházban bemutatásra kerülő, szövegekre épülő balettelőadásra, ahol az elhangzó szövegeket szerkesztőként és alkotóként is ő maga jegyzi. Azt is elmondta, az alkotásról, az írói tevékenységről írói pályafutásának huszonötödik évfordulójára írt esszéjében is azt írta, szükség van az alkotói folyamatra, szükség van arra, hogy művek jelenjenek meg. Természetesen azt is tudni kell az olvasónak, amikor egy művet olvas, hogy mit is akar az író, a költő bemutatni. Példaként hozta fel az évekkel korábban, a magyar sajtóban megjelent versrészletét, aminek nyomán obszcenitással vádolták. Most is megjegyezte, minden kritikusának azt mondta akkor is, az obszcenitás is része az ember életének, de korántsem mindegy, hogy ezzel miként él együtt, ezt mikor és hogyan használja.
Végezetül L. Simon László azt is elmondta, hogy mindezen munkái mellett kell időt szakítania a családi vállalkozására, borászatára is, amelyet sok más társához hasonlóan sújtott idén az aszály. Az idei szőlőtermésük a tavalyinak hatvan százalékát fogja kitenni, de mindezek ellenére dolgozni kell, és reménykedni, hogy jövőre jobb termés lesz.
