A BreuerPress és a HetiTV hírei 2022.06.26. reggelén
Az ország 17 településén tartanak ma időközi választásokat.
Magyar igen Ukrajna támogatására, magyar nem a szankciókra.
Az új amerikai nagykövet kiállt a hazai civil szervezetek mellett.
Új miniszterelnök Izraelben, megbízatása az előrehozott választásig tart.
Hírek:
Választási nagyüzem lesz ma az ország sok településén. Összesen 17 helyen járulnak az urnákhoz a szavazópolgárok. A rekorder Vas megye, ott hat településen tartanak időközi választást. Baranyában és Somogyban három-három, Békés megyében két választókörzetben nyílnak meg a szavazóhelyiségek. Tolna és Nógrád megye egy-egy településén is várják a szavazókat. A legtöbb helyen új polgármesterre kell voksolni. Mind közül a legérdekesebb a helyzet Keszthelyen, ahol akár egyetlen érvényes voks is eldöntheti, ki vezesse ezentúl a várost. A turisták által is kedvelt zalai városban ugyanis Manninger Jenő az egyetlen jelölt, az ellenzék nem indított senkit vele szemben.
Az uniós tagállamok vezetőit tömörítő Európai Tanács további támogatást helyezett kilátásba Ukrajnának. A kétnapos brüsszeli csúcstalálkozón megvitatták a háború legfrissebb fejleményeit. A kijevi vezetés további humanitárius, pénzügyi és politikai támogatásra is számíthat. Szó volt az Oroszországgal szemben bevezetett uniós szankciók hatásairól is. Charles Michel, a Tanács elnöke megerősítette, hogy uniós tagjelölti státuszt kap Ukrajna és Moldova, továbbá jelzik Georgiának – vagy ha úgy tetszik Grúziának -, hogy hasonlóra számíthat. Hozzátette, arra törekszenek, hogy új lendületet adjanak a Nyugat-Balkán integrációjának is. A térség vezetőivel külön is tárgyaltak Brüsszelben.
A német kancellár nem ellenzi ugyan újabb tagállamok jövendő felvételét, de ehhez az Uniónak belső reformokat kell végrehajtania, hogy képes legyen megbirkózni a bővítéssel. Olaf Scholz szerint a változtatásoknak a demokrácia és a jogállamiság védelmére kell összpontosítaniuk. Brüsszeli nyilatkozatában újra szorgalmazta, hogy térjenek át az egyhangú döntéshozatalról a minősített többségi szavazásra. Így ugyanis egyes országok többé nem blokkolhatnának kulcsfontosságú döntéseket. Úgy vélte, ehhez nem is kellene módosítani az uniós alapszerződéseket, mivel már vannak benne olyan záradékok, amelyek lehetővé teszik, hogy egyes döntéseket ne egyhangúlag hozzanak meg.
Magyarország igent mond Ukrajna európai uniós tagságára, valamint a békére, de ellenzi a további szankciókat. Ezt tartotta a kétnapos csúcstalálkozó legfontosabb üzenetének Orbán Viktor miniszterelnök. Úgy fogalmazott, hogy Európa szenved a háború okozta inflációtól és gazdasági válságtól. Szerinte ennek egyetlen ellenszere a béke, emiatt most nincs szükség további korlátozó intézkedésekre Oroszország ellen, inkább a béke létrehozását kell támogatni.
A Kreml szóvivője szerint Moszkvának nincs ellenére a békés rendezés Ukrajnában, de ennek feltétele, hogy Kijev teljesítse az összes orosz követelést. Egy amerikai folyóiratnak adott interjúban Dmitrij Peszkov közölte, hogy az ukrán vezetők pontosan tisztában vannak vele, mit kívánnak tőlük. Elmondta azt is, hogy a Kreml figyelmesen nyomon követi, miképpen alkalmazza Kijev a rendelkezésére bocsátott nyugati fegyvereket. A szóvivő arra az ukrán ígéretre reagált, miszerint ezekkel az eszközökkel orosz területre nem kívánnak csapást mérni.
Mindössze négy nappal az uniós találkozó után Madridban tartják a NATO tagállamainak csúcsértekezletét. Ezen fontos döntésekre készülnek a védelmi képességek és az elrettentés fokozása érdekében. Jens Stoltenberg főtitkár elmondta, az ukrajnai háború miatt olyan határozatokra kényszerülnek, amelyekkel még erősebbé és mozgékonyabbá tehetik a szövetséget az egyre veszedelmesebb világban. A madridi csúcson külön megbeszélésre készül a magyar és az amerikai külügyminiszter. Ezt Szijjártó Péter közölte, miután telefonon egyeztetett Antony Blinkennel. Többek között a világgazdasági válságról tárgyaltak, de Szijjártó szóba hozta, hogy súlyos kérdéseket vet fel a globális minimumadó esetleges bevezetése.
Az Európa Unió nem szándékozik elállni a globális minimumadó bevezetésétől, és arra bátorítja Magyarországot, hogy újra gondolja át álláspontját. Ezt közölte az Európai Parlamentnek a kérdésről tartott vitáján a Bizottság gazdaságpolitikáért felelős tagja. Paolo Gentiloni szerint garantálni kell, hogy az óriáscégek ott fizessék az adókat, ahol a profitot termelik. Mint mondta, olyan intézkedésekre lenne szükség, amelyek bevételt termelnek az uniónak, hogy megvédjék polgáraikat a háború hatásaitól. Az olasz biztos emlékeztetett rá, hogy a javaslatot kezdetben minden ország támogatta, de Magyarország – szerinte az utolsó percben – elállt ettől.
Az Egyesült Államok új budapesti nagykövet-jelöltje egyik legfontosabb teendőjének tartja, hogy segítse a magyar civil szervezetek tevékenységét. David Pressman washingtoni szenátusi meghallgatásán beszélt erről. Úgy vélte, a magyar kormány megpróbálja kizárni a civileket a demokratikus folyamatokból és szükségük lesz az amerikai nagykövetség támogatására ahhoz, hogy részt tudjanak ezekben venni. Egy kérdésre válaszolva azt is elmondta, hogy ha bármilyen ügyben problémát észlel majd, akkor azt a magyar kormány minden szintjén jelezni akarja.
Izraelben várhatóan a jövő héten veszi át a kormányfői teendőket az eddigi külügyminiszter. Jair Lapid előzőleg megállapodott a miniszterelnökkel, Naftali Bennettel a parlament feloszlatásáról és arról, hogy új választásokat írnak ki. A kormányzó koalíció ugyanis elvesztette többségét a knesszetben. A feloszlatásról szóló törvényt háromszor kell megszavazni, de ez nem lehet kétséges. Így az országban kevesebb mint három és fél éven belül ötödször szólítják az urnákhoz a választókat. is parlamenti választásokat. Szijjártó Péter úgy fogalmazott, hogy újra felpörgött az amúgy sem unalmas belpolitikai élet Izraelben. Azután közölte ezt, hogy telefonon beszélt a leendő kormányfővel. Azt mondta Lapidnak, hogy Magyarország szövetségesének tartja Izraelt, és mindent megtesz, hogy a nemzetközi szervezetekben végre érvényesüljön a korrekt hozzáállás velük szemben.
Franciaországban nem lesz nemzeti egységkormány, de az államfő kész rá, hogy felváltva a jobb- és a baloldallal kössön megállapodást új törvényjavaslatokról. Emmanuel Macron azt is közölte, meg kell tanulnia az eddigiektől eltérően kormányozni és törvénykezni. Az elnök pártja és centrista koalíciós partnere a múlt vasárnapi választás nyomán elvesztette abszolút többségét a nemzetgyűlésben. Így viszont politikai patthelyzet alakult ki, amit valamiképpen fel kell oldani. Macron úgy fogalmazott, kész rá, hogy figyelembe vegye a változtatás igényét, amit a nép szavazataival egyértelműen kifejezett. Az ellenzéki pártok vezetői egyelőre elutasítottak bármilyen kormányzati koalíciót.
Több budapesti járatot is érintett a belga nemzeti légitársaság teljes személyzetének három napos sztrájkja a hét második felében. A pilóták, a légiutaskísérők és a földi kiszolgálást végző hostessek a létszámhiány, valamint az emiatt egyre növekvő munkaterhek miatt tiltakoztak. A munkabeszüntetés mérlege: háromszáznál több járat nem indult el csütörtök óta és ez mintegy 40 ezer embernek okozott kellemetlenséget. A héten egyébként Angliában is sztrájkoltak a közlekedési dolgozók. Több mint harminc év után először egyszerre szűntették be a munkát a londoni metró dolgozói és a vasutasok. Utóbbiak háromszor egy napig nem dolgoztak. Elsősorban béremelést akartak elérni, de felemelték szavukat a tervezett elbocsátások ellen is. .
Afganisztánban mintegy másfél ezer áldozatot követelt az utóbbi két évtized legsúlyosabb földrengése. A szerda hajnalban történt 5,9-es földmozgás középpontja a pakisztáni határ közelében fekvő Hoszt városától mintegy 50 kilométerre délnyugatra volt, 10 kilométer mélyen. A mentés azóta is tart. Helyszíni beszámolók szerint egyes területeken az emberek kézzel próbálják eltávolítani a romokat. Több ország segítséget ajánlott fel. Az ázsiai országban gyakoriak a földrengések, elsősorban az eurázsiai és indiai tektonikus lemez találkozásánál fekvő Hindukus hegységben.
Az Egészségügyi Világszervezet főigazgatója arra figyelmeztetett, tévedés azt hinni, hogy már véget ért a koronavírus-járvány. Tedrosz Gebrejeszusz amiatt is aggódik, hogy a világ nem tanul a pandémia idején elkövetett hibákból, emiatt nem vigyáz eléggé és így nagy az esély a járvány megismétlődésére. A főigazgató a világ leginkább iparosodott és legnagyobb feltörekvő gazdaságait tömörítő G20-csoport egészségügyi minisztereinek indonéziai tanácskozásán beszélt. Eközben Izraelben azt közölték, hogy ismét meredeken emelkedett a súlyos koronavírusos betegek száma. Most a járvány a korábbiaknál gyorsabban terjed, de a betegek tünetei enyhébbek, influenzaszerűek, vagy légúti megbetegedésre hasonlítanak.
Itthon sikeres volt az újabb múzeumok éjszakája. Országszerte rengeteg programmal várták az érdeklődőket. Ezúttal már huszadik alkalommal tartották meg az ország legnagyobb és legnépszerűbb kulturális rendezvényét. Több ezer programot szerveztek az ország szinte minden szegletében. A kiemelt helyszín az idén Szolnok volt. Az előző éjszakán viszont a Fővárosi Állat- és Növénykertben várták különleges Szent Iván-éji programokkal a közönséget. Volt színpadi műsor, planetáriumi vetítés, állatos program, fényfestés, valamint táncház és tűzugrás is.
Időjárás:
Az időjárás ezúttal kegyeibe fogadta a rendezvények szervezőit és résztvevőit. A sok napsütés mellett azonban számítani kell záporokra, zivatarokra is. Mérsékelt marad a légmozgás, de zivatarok környezetében megerősödhet a szél. A hőmérséklet napközben 30 és 36 fok között alakul és estére is csak 14 és 20 fok közé hűl le. A jövő héten folytatódik a nyár, kánikulával.
