A BreuerPress és a HetiTV hírei 2022.05.29. reggelén
Főbb híreink:
A kormány egyeztet az érintettekkel az extraprofit különadóról.
Az Oroszország elleni szankciókról is szó lesz a holnap nyíló uniós csúcson.
Ukrajna nem mond le területeiről a béke érdekében – közölte az államfő.
Színes programok várják a családokat a mai gyermeknapon.
Hírek:
A gazdaságfejlesztési miniszter sorra tárgyal azoknak a szektoroknak a képviselőivel, amelyeket érint az extraprofit különadó. Nagy Márton elmondta, hogy összesen nyolc területen vezetik be az intézkedést. A bank- és az energiaszektortól vonják el a legtöbb pénzt, ezen kívül a biztosítókat, a telekommunikációs cégeket, a kiskereskedelmet, a légitársaságokat és a légitársaságokat adóztatják. A jövő évtől újra bevezetik a reklámadót is. Mindettől összességében több mint 800 milliárd forint bevételt várnak. Azt is közölte, hogy a különadó nem ad okot áremelésre, mert miattuk nem kell a fogyasztók által fizetendő költségeket növelni. Hozzátette, a kormány fellép, ha az adó tömeges áthárítását észleli.
A Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint a háborús veszélyhelyzet kihirdetése után hozott döntések elegendőek a kitűzött célok eléréséhez. Gulyás Gergely azt mondta, az elhúzódó háborús helyzetben az új magyar kormány két legfontosabb feladatának az ország biztonságának és gazdaságának megvédését tartja. Ezért hozták létre a rezsivédelmi és honvédelmi alapot. Ezektől remélik a jelenlegi fogyasztói árak megtartását, illetve a korábban is tervezett haderőfejlesztés felgyorsítását. Azt is bejelentette, hogy elhalasztanak egy sor beruházást, döntően az építőipar területén.
Az Oroszország elleni újabb szankciók kérdése áll az uniós országok holnap nyíló kétnapos brüsszeli csúcstalálkozójának középpontjában. A magyar miniszterelnök azt javasolta, hogy egyelőre ne döntsenek az olajembargót is tartalmazó, immár hatodik szankciócsomagról. Orbán Viktor telefonon beszélt erről az Európai Tanács elnökével és levelet is írt Charles Michelnek. Úgy fogalmazott, hogy konszenzus hiányában kontraproduktív lenne a korlátozások vezetői szintű megvitatása. Szerinte ugyanis a jelenlegi helyzetben a legfontosabb az Európai Unió egységének megőrzése.
A 27 uniós tagállam között egyelőre abban sincs egyetértés, hogy egyáltalán vitázzanak-e a szankciókról. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke kétségesnek mondta, hogy napirendre tűzik-e a kérdést, de abban szinte egészen biztos volt, hogy dönteni nem lehet róla. Az egyik meghatározó tagállam, Németország alkancellárja viszont arról beszélt, hogy még a megállapodás is tető alá hozható. Robert Habeck gazdasági miniszter azt tartotta legfontosabbnak, hogy a tagállamok csökkentsék függőségüket az orosz energiától. Azt is elképzelhetőnek nevezte, hogy ha Magyarország akadályozza a közös döntést, akkor a tagországok nemzeti szinten vezessenek be embargót az orosz kőolajra.
A világ államai nem hagyhatják, hogy az orosz elnök megnyerje az Ukrajna ellen indított háborút. Még azt sem engedhetik meg, hogy Vlagyimir Putyin diktálja egy esetleges békekötés feltételeit. Minderről a német kancellár beszélt a davosi Világgazdasági fórumon. Olaf Scholz kifejtette, egy atomhatalom úgy viselkedik, mintha joga lenne átrajzolni a határokat. Ez a fajta imperializmus azzal fenyeget – mondta -, hogy visszavisz abba az időbe, amikor a háború a politika általános eszköze volt. A kancellár úgy vélte, Putyin csak akkor fog komolyan tárgyalni a békéről, ha látja, hogy nem tud áttörést elérni Ukrajnában.
Tűzszünet elképzelhető, de az orosz invázió rövid időn belül aligha ér véget Ukrajnában. Egyebek között erről beszélt Tarjányi Péter biztonságpolitikai szakértő. Mint mondta, a több mint három hónapja indult háború egyelőre nem váltotta be az oroszok reményeit, így ők most időt akarnak nyerni. Ukrajna viszont ennek tudatában nemet mond a fegyvernyugvásra, holott az őket is segítené. Hozzátette, az is baj, hogy az orosz politikai elit eldöntötte és még nem vetette el, hogy megszerzi Kelet- és Dél-Ukrajnát, s biztosítja, hogy ne legyen Ukrajnának kijárata a Fekete tenger felé.
Az ukrán elnök megerősítette, hogy országa nem mond le területekről a békéért cserébe. Volodimir Zelenszkij ezzel lényegében a volt amerikai külügyminiszter, Henry Kissinger ötletére reagált. A 98 éve politikus azzal érvelt, hogy a nyugati országoknak tudatában kell lenniük, mennyire fontos Oroszország Európának és nem szabadna szégyenteljes vereségére törekedniük. Zelenszkij azonban kifejtette, hogy már nem 1938-at írunk. Ezzel arra utalt, hogy most nem lehet paktumot kötni az agresszorral, ahogy az a II. világháború előtt a náci Németországgal történt.
Törökország igyekszik közvetíteni Oroszország és Ukrajna között a gabonaexport érdekében. Ez a két ország adja ugyanis a világ gabonatermésének mintegy harmadát. Miután viszont Ukrajna fekete-tengeri kikötői orosz blokád alá kerültek, az ukrán gabonaexport hiánya egyre növekvő élelmiszerválságot eredményez világszerte. A törökök mindkét állammal jó kapcsolatban vannak és most azt próbálják elérni, hogy rajtuk keresztül folyosót hozzanak létre és így a gabona kijuthasson a piacokra. A februári invázió nyomán több mint 20 millió tonna gabona rekedt az ukrajnai raktárakban.
Törökország és Izrael közel került ahhoz, hogy felvegye a diplomáciai kapcsolatokat. Ezt tükrözte a két külügyminiszter jeruzsálemi találkozója. Mevlüt Cavusoglu két napot töltött Izraelben, ahol felkereste többek között a Jad Vasem holokauszt- emlékmúzeumot, valamint az Al-Aksza mecsetet, ahol nemrég ismét összecsaptak a palesztínok és az izraeli rendfenntartók. Jaír Lapid izraeli külügyminiszter a megbeszélések után kijelentette, nem tesznek úgy, mintha kapcsolataikban nem lettek volna hullámvölgyek, de mindig tudták, hogyan kell újra tárgyalni egymással. Az utóbbi 15 évben többször is feszültté vált a két ország viszonya. Legutóbb például az izraelieknek amiatt kellett magyarázkodniuk, amiért hadseregük Cipruson készül hadgyakorlatra.
Nagy-Britanniában ismét fellángolt a vita a miniszterelnök lemondásáról, miután közzétették a kormányfői rezidencián tartott bulikról szóló mintegy 60 oldalas jegyzőkönyvet. A vizsgálat szerint a partikon többször is súlyosan megsértették a kormány meghatározó posztjain dolgozóktól elvárt magas szintű normákat. Mindez a koronavírus miatt elrendelt szigorú korlátozások idején történt. Egy közvélemény-kutatás arra az eredményre jutott, hogy a britek többsége elvárná Boris Johnson lemondását, miután szerintük a politikus hazudott az ügyben. A miniszterelnök viszont már sokadszorra is megerősítette, hogy nem kíván távozni tisztségéből.
Szlovéniában már a jövő hét közepén megalakulhat az új kormány. Az április végi választáson győztes Szabadság Mozgalom vezetőjét a héten már miniszterelnökké választotta a parlament. Robert Golob koalíciós kormányában még két kisebb párt vesz részt és 53 fős, kényelmes többsége van a 90 tagú törvényhozásban. Az 55 éves üzletember csak tavaly döntött úgy, hogy visszatér a politikába, de ezt teljes sikerrel tette meg. Első beszédében kilátásba helyezte az egészségügy reformját, valamint az áremelkedések megfékezését.
Itthon ettől a hétvégétől már csak a magyar rendszámú autók tankolhatnak olyan üzemanyagot, amelyre érvényes az ármaximalizálás. A kormány azzal indokolta ezt az intézkedést, hogy különösen a határok mentén olyan benzinturizmus alakult ki, ami már az ellátást fenyegeti. A kancelláriaminiszter szerint egész Európában Magyarországon lehet a legkedvezőbb áron tankolni, hiszen mindenütt 700-900 forintos árak vannak A visszaéléseket akarják megakadályozni azzal, hogy csak a magyar forgalmi engedéllyel rendelkező autók tankolhatnak 480 forintért. Gulyás Gergely hozzátette, a külföldiek is vehetnek üzemanyagot, de piaci áron. A kútoszlop kijelzőjén egyébként az utóbbit lehet látni, de a magyar rendszámú autók után a kedvezményes árat kell fizetni.
Az államfő közbenjárását kérte több szervezet is a pedagógusok ügyében. A Szülői Hang Közösség azt várja Novák Katalintól, hogy nem írja alá, hanem visszaküldi a parlamentnek a pedagógussztrájkot kiüresítő törvényt. A két pedagógus szakszervezet viszont azt javasolta, hogy kérjen előzetes normakontrollt az Alkotmánybíróságtól. Mindegyik szervezet kifogásolja, hogy a legújabb módosítás ellentétes az Alaptörvénnyel. Eközben Gulyás Gergely azt közölte, hogy a kormány kész tovább tárgyalni az érdekvédőkkel. Szerinte ugyanis jogosak a tanárok igényei, vagyis indokolt lehet a béremelés és a terheik csökkentése is.
Ma van a nemzetközi gyereknap, és sokfelé várják színes programokkal a családokat. A Széchenyi-hegyi Gyermekvasúton a 18 éven aluliak ma díjmentesen utazhatnak. A kisebbeknek lesz arcfestés, óriás színező, óriás társasjáték, alkotóház, ugrálóvár és akadálypálya is. A Művészetek Palotájában ingyenes mesekoncert lesz, amelynek története hétköznapi szorongásainkra ad jókedvű, szellemes, zenés-dalos választ. Az előadás közreműködői a hazai zenei és színházi élet neves szereplői. A Városligetben a Gyermekmentő Szolgálat színpadán tinisztárok, ismert zenészek, együttesek és más formációk lépnek fel. Ugyanott Több programhelyszín az egészségmegőrzéshez, a sporthoz és egészséges életmódhoz kapcsolódik.
Az időjárás viszont nem mindenütt kegyes a szabadtéri programokhoz. Általában ma is felhős lesz az ég. Több helyen előfordulhat eső, zápor. Sokfelé élénk, helyenként erős lesz a légmozgás. A hőmérséklet napközben 16 és 23 fok között alakul, estére pedig 4 és 13 fok közé hűl le a levegő.
