Olaf Scholz:A NATO nem lép be Oroszország Ukrajna elleni háborújába

A BreuerPress és a HetiTv hírei 2022.03.18.-reggelén

 

 

 

Orbán Viktor szemlét tartott a magyar – ukrán határon.

Az ország első számú érdeke, hogy a háborúból kimaradjon, mondta Németh Szilárd, államtitkár a Heti Tv Pirkadat című műsorában.

A NATO nem lép be Oroszország Ukrajna elleni háborújába – jelentette ki Olaf Scholz német kancellár csütörtökön Berlinben.

Izrael még legalább egy hónapig érvényben tartja a beltéri maszkviselésre vonatkozó szabályozást.

Belföldi hírek:

Ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást adott át Orbán Viktor miniszterelnök Csengersimán egy Ukrajnából menekült családnak, a kormányfő közösségi oldalára feltett videó tanúsága szerint. A kisfilmből kiderül, hogy a kétgyermekes család Olaszországba készül tovább utazni. Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke arról tájékoztatatott, hogy Orbán Viktor miniszterelnök szemlét tartott a csengersimai magyar-román határállomáson. A miniszterelnök Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő, Kovács Sándor, a térség országgyűlési képviselője, és Kovács József nemzeti információs államtitkár társaságában hallgatta meg a rendőri vezetők jelentését a határszakasz helyzetéről és az ukrajnai menekülthullámnak a térségben tapasztalható folyamatos növekedéséről.

 

                                                       Az ország első számú érdeke, hogy a háborúból kimaradjon, mert ez nem Magyarország háborúja, erősítette meg, a miniszterelnök által már ismertetett magyar álláspontot Németh Szilárd, a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára a Heti Tv Pirkadat című műsorában. Azt is elmondta, hogy a magyar kormány továbbra is ragaszkodik ahhoz, hogy halált okozó fegyvereket és katonákat nem küld Ukrajnába. Ugyanakkor Magyarország, mint az EU és a NATO elismert tagja, teljes mértékben elfogadja ezen szervezetek közös döntéseit. Ez azt is jelenti, hogy a magyar kormány az EU által meghirdetett szankciókat elfogadta és megszavazta, annak ellenére, hogy fenntartásait is hangoztatta, mely szerint a Nyugat a szankciókkal „lábon lőheti” magát. A magyar kormányfő és a Honvédség vezetése is elismeréssel fogadta a NATO döntését, mely szerint a szervezet sem szállít fegyvereket Ukrajnába, hiszen az oroszok ezt a lépést akár casus bellinek, azaz háborús indoknak is tekinthetnék, és a harmadik világháború veszélyét mindenképpen el kell kerülni.

Magyarország jelentősen erősödött gazdaságilag és morálisan is – mondta a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára a Tolna megyei Hőgyészen, ahol a Magyar falu program támogatásával udvari játékokat adott át a helyi óvodában. Potápi Árpád János, aki a térség fideszes országgyűlési képviselője és a dombóvári választókerület Fidesz-KDNP-s jelöltje is, hozzátette: a gazdasági erősödés eredményezte azt, hogy a családtámogatási rendszert folyamatosan tudták bővíteni, aminek egyértelmű nyertesei a gyermekes családok. Az államtitkár felhívta a figyelmet arra, hogy április 3-án nemcsak országgyűlési választás lesz, hanem népszavazás is, amely lehetőséget ad „a gyermekeink védelméről szóló kiállásra”. A gyermekeink melletti kiállás azt is jelenti, hogy oktatási rendszerünket és intézményeinket is folyamatosan korszerűsítjük – hangoztatta.

 

                                     Amennyiben az ellenzék alakíthat kormányt, akkor tisztességesen elszámol a devizahitelesekkel – mondta Szakács László, a Demokratikus Koalíció (DK) és az ellenzék Baranya megye 2. választókörzetében induló képviselőjelöltje. A jelenleg az MSZP frakciójában dolgozó politikus azt mondta, hogy az „Orbán-rezsim” magára hagyta a devizahiteleseket, ölbe tett kézzel nézte végig, ahogy magyar családok ezreit lakoltatták ki. A képviselő kijelentette, változtatni kell azon a szemléletmódon, hogy a bankok és a követeléskezelők még akkor is pénzt kérnek az adósoktól, amikor már elvették tőlük az ingatlanjukat. A politikus azt is megígérte, hogy felülvizsgálják a végrehajtásokat, a szükséges jogszabályok megszületéséig pedig felfüggesztik ezeket az eljárásokat.

Külföldi hírek:

Izrael még legalább egy hónapig érvényben tartja a beltéri maszkviselésre vonatkozó szabályozást a koronavírus-esetek újbóli megjelenésétől való növekvő félelem miatt, jelentette be Naftali Bennett miniszterelnök, miután megbeszélést tartott az egészségügyi tisztviselőkkel. A Miniszterelnöki Hivatal közleménye szerint Bennettel és Nitzan Horowitz egészségügyi miniszterrel ismertették a legfrissebb számadatokat Izraelből, valamint a világ különböző országaiból, különös tekintettel Kínára, ahol az elmúlt hetekben jelentős ugrást tapasztaltak az új esetek számában. Bennett irodájának közleménye szerint a hatóságok ellenőrizni fogják a vakcinák és gyógyszerek leltárát, ,,egy súlyos koronavírus-törzs előfordulása előtt”. Emellett felgyorsítják az osztálytermek számára a légszűrők kiosztását, és fenntartják a „Magen Avot” programot, amelynek célja az idősotthonok és más veszélyeztetett lakossági csoportok védelme.

A Financial Times szerint az Ukrajna és Oroszország közötti tárgyalások előmozdítása során Naftali Bennett miniszterelnök elsődleges nemzetközi közvetítői” szerepét hangsúlyozza, megemlítve Recep Tayyip Erdogan török elnök közvetítői hozzájárulását is a diplomáciai erőfeszítések sorában. A brit hírügynökség úgy tudja, hogy a szembenálló felek először hétfőn tárgyaltak komolyabban a teljes megállapodás, azaz egy 15 pontos javaslat részleteiről, amely szerint Ukrajna feladná azon törekvését, hogy csatlakozzon az Egyesült Államok vezette NATO katonai szövetséghez, tűzszünetért, orosz kivonulásért és megfelelő biztonsági háttérért cserébe. Kijev és Moszkva állítólag jelentős előrehaladást ért el egy olyan megállapodás megkötése felé, melynek értelmében Ukrajna korlátozza haderejét, és semleges maradna azáltal, hogy elveti a katonai tömbhöz való csatlakozást, ugyanakkor ukrán megfigyelők szerint a tárgyalások nyilvánvaló előrehaladása ellenére, Oroszország valószínűleg csak időt akar nyerni, hogy átcsoportosítsa hadseregét a színfalak hátterében.

A NATO nem lép be Oroszország Ukrajna elleni háborújába – jelentette ki Olaf Scholz német kancellár csütörtökön Berlinben. A kancellár Jens Stoltenberg NATO-főtitkárral folytatott megbeszélése előtt tett sajtónyilatkozatában kiemelte, hogy országa kiáll „a bátor ukránok mellett” és pénzügyi és humanitárius támogatás mellett katonai felszerelésekkel is segíti, hogy „megvédhessék hazájukat az orosz agresszióval szemben”. Hozzátette, hogy „megrendít bennünket a sok orosz fiatal sorsa is, akiket vezetőik értelmetlen háborúba küldenek, saját szomszédjaik ellen”. “Fontos, hogy ezeknek a fiatal embereknek a sorsa Oroszországban is ismertté váljék, mindenkinek tudnia kell Oroszországban, hogy egyedül ívlagyimir Putyin elnök viseli a felelősséget, ha meghalnak vagy megsebesülnek” – mondta Olaf Scholz, kiemelve: mindent meg kell tenni azért, hogy a lehető leghamarabb elhallgassanak a fegyverek. Ugyanakkor – fűzte hozzá a német kancellár – „azt is világosan és egyértelműen ki kell mondani, hogy a NATO nem lép be katonailag ebbe a háborúba”.

A horvát kormány lefoglalt három luxusjachtot a fiumei és a közép-horvátországi betinai és skradini kikötőben – jelentette a Jutarnji List című horvát napilap. Horvátország először blokkolta a vagyonát olyan orosz milliárdosoknak, akik az Európai Unió szankciós listáján szerepelnek az Oroszország által Ukrajna ellen indított háború miatt. A fiumei kikötőben tartózkodó Royal Romance nevű luxusjacht értéke 180 millió dollár, és a lap szerint Viktor Medvedcsuk, ismert ukrán üzletemberé, akit Vlagyimir Putyin orosz elnök barátjaként tartanak számon. A másik két hajó tulajdonosáról nincsenek információk. Egy szlavón bródi (Slavonki Brod) cég számláját is zárolták a hatóságok. A Djuru Djakovic termoenergetikai létesítmény Kft. tulajdonosa, Alekszej Mordasov, az egyik leggazdagabb orosz – írta a lap. Hozzátette: megbízható források szerint Zágráb még három hajót tervez lefoglalni, valamint további hat orosz érdekeltségű vállalat számláját zárolni.

 

   Oroszország gazdasága mindenképpen alkalmazkodni fog a nyugati szankciók teremtette új realitásokhoz, de a strukturális változások az árak és a munkanélküliség átmeneti emelkedéséhez vezethetnek – mondta Vlagyimir Putyin orosz elnök egy

szerdai gazdasági videókonferencián. „Az orosz gazdaság mindenképpen alkalmazkodni fog az új realitásokhoz. Megerősítjük technológiai és tudományos szuverenitásunkat. További forrásokat irányítunk a mezőgazdaság, a gyártás, az infrastruktúra és a lakásépítés támogatására. A gyorsan növekvő, dinamikusan fejlődő nemzetközi piacokra tekintettel tovább fogjuk fejleszteni a külkereskedelmi kapcsolatokat” – mondta Putyin.

Vlagyimir Putyin orosz elnök bölcs és művelt nemzetközi szereplő, ezért nem reagál Joe Biden amerikai elnök róla tett megengedhetetlen kijelentéseire – jelentette ki Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő csütörtökön újságíróknak. Biden újságírói kérdésre válaszolva még szerdán azt mondta, hogy Putyint „háborús bűnösnek” tartja. A szóvivő szerint olyan állam vezetőjének, amely sok évig világszerte bombázta az embereket, amely Hirosimában és Nagaszakiban értelmetlenül dobott le atombombát a már legyőzött Japánra, „egyáltalán nincs joga ilyen szavakat mondani”. „Ez a mi mély meggyőződésünk” – tette hozzá.

Gazdasági hír:

 

                                Az ukrajnai háború több mint egy százalékpontot vehet el a világ idei gazdasági növekedéséből és két és százalékponttal megdobhatja az inflációt. A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezetnek (OECD) az ukrajnai háború gazdasági és társadalmi hatásairól és politikai következményeiről készített első értékelésében úgy fogalmazott, hogy Oroszország inváziója humanitárius válságot okozott Ukrajnában, életeket, otthonokat és infrastruktúrát tönkretéve, miközben megzavarta a globális gazdasági fellendülést a koronavírus-járvány után. Az OECD honlapjára felkerült értékelésében a párizsi székhelyű szervezet megjegyezte, hogy a nyersanyagárak meredeken emelkedtek. Oroszország és Ukrajna együttesen a világ búzaexportjának körülbelül egyharmadát adja, és fontos műtrágya- és ipari fém-, például nikkel- és palládiumtermelők. A búza, a kukorica és a műtrágya ellátászavarai az éhezést és az élelmiszer-ellátás bizonytalanságát növelhetik világszerte. Az OECD rámutatott arra is, hogy mivel Oroszország adja a világ földgáztermelésének mintegy 16 százalékát és a kőolaj 11 százalékát, az energiaárak riasztóan megugrottak.

Időjárás:

Ma főképp szakadozottan felhős, változóan napos időszakok, területek váltakoznak.

Este mindenütt lecsökken a felhőzet. Éjszaka zömmel csillagfényes, itt-ott mérsékelten, vékonyabban felhős égbolt várható.

A hőmérséklet jellemzően -1 – 13 fok között alakul.