Megérkeztek Szlovákiába az első amerikai katonák a Kardcsapás fedőnevű hadgyakorlatra szerdán a késő éjszakai órákban.

A BreuerPress és a HetiTV 2022.02.19. reggelén a legfrissebbek

Újabb fronton támadják a magyar gyermekvédelmi törvényt – írta Varga Judit igazságügyi miniszter.

Az egyetemek autonómiájának visszaállítását ígéri az LMP frakcióvezetője az ellenzéki pártok választási győzelme esetére.

Megérkeztek Szlovákiába az első amerikai katonák a Kardcsapás fedőnevű hadgyakorlatra szerdán a késő éjszakai órákban.

Belföldi hírek:

A magyar kormány Hungary Helps Programjának célja az üldözött keresztények megsegítése és a migráció megelőzése humanitárius támogatással. A Program további célja, hogy más országok kormányait is a világon üldöztetést szenvedő több százmillió keresztény ügye mellé állítsa. A Brazília és Magyarország humanitárius együttműködéséről szóló egyetértési nyilatkozat február 17-i aláírásával tovább bővül ez az együttműködői kör. A dokumentumban a két ország kormánya hitet tesz a migráció helyett a helybe vitt segítség elve, valamint a világ legüldözöttebb vallási csoportjának megsegítésének szükségessége mellett. Az együttműködés lehetőséget nyit az erőszakos támadásokat elszenvedő keresztény közösségek közös támogatására, valamint a humanitárius gyakorlatok megosztására.

Erzsébetvárosban egyre kaotikusabb a helyzet, a lakók nem ezt szokták meg 2010- 2019 között, mondta Veres Zoltán önkormányzati képviselő, a Fidesz frakcióvezetője a Heti Tv Pirkadat című műsorában. A politikus elmondta érzékelhetően szemetesebbek az utcák, arról nem is beszélve, hogy a városvezetés kampányígérete, mely szerint rendet tesznek a bulinegyedben, valamint egy kulturális centrumot hoznak itt létre, nem fog megvalósulni. Bár a közelmúltban a polgármester sajtótájékoztatót tartott a kulturnegyed terveiről, de Veres Zoltán szerint ezek csak szavak, a tettek hiányoznak mögüle. Már csak azért is, mert semmilyen jel nem mutat arra, hogy itt valóban terveznének valamit. Olyan szimbolikus épületek kerültek idegen kézbe, mint például a Wesselényi utca 17., jegyezte meg a politikus. Ha nincsen meg az alapja, nincsenek meg a kulturális terek, ahol egy ilyen negyedet felépítenének, akkor ott tényleg csak szavak vannak, tettek nem, mondta Veres Zoltán.

Újabb fronton támadják a magyar gyermekvédelmi törvényt – írta Varga Judit igazságügyi miniszter a Facebook-oldalán. Az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa ötévente

minden állam emberi jogi helyzetét megvizsgálja, most többek között Magyarországon van a sor. Ebben az amúgy rendkívül átpolitizált folyamatban minden állam ajánlást tehet a vizsgált országnak – közölte a miniszter. Hozzátette, Magyarország a sok pozitív visszajelzés mellett több olyan ajánlást is kapott, amelyben nyíltan támadják a nyáron elfogadott gyermekvédelmi törvényt. Hatályon kívül helyeznék a törvényt arra hivatkozva, hogy az „megtiltja az LMBTQ-propaganda népszerűsítését kiskorúak körében” – olvasható Varga Judit Facebook-oldalán.

Az egyetemek autonómiájának visszaállítását ígéri az LMP frakcióvezetője az ellenzéki pártok választási győzelme esetére. Keresztes László Lóránt válságosnak nevezte a magyar felsőoktatás helyzetét, és az elmúlt ciklus egyik „leggyalázatosabb” intézkedéseként értékelte a felsőoktatási modellváltást, mondván, azzal a kormány a „teljes magyar felsőoktatást kiszervezte és politikai irányítás alá helyezte”. Szerinte Palkovics László innovációs és technológiai miniszter nyomásgyakorlással próbálta rávenni az egyetemek vezetőit a modellváltásra, és ez tetten érhető a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem esetében, amely az elmúlt évben mindössze 2,7 milliárd, az egyetem méretét, súlyát és a hallgatói létszámát tekintve irreálisan alacsony fejlesztési forrást kapott.

Külföldi hírek:

Izrael üzenetet küldött az orosz kormánynak, amelyben világossá tette, hogy segítségre lenne szüksége az izraeli állampolgárok és diplomaták evakuálásához Ukrajna megszállása esetén, nyilatkozták vezető izraeli tisztviselők a Walla híroldalnak. Eddig csak mintegy 3000 izraeli hagyta el Ukrajnát, és a becslések szerint mintegy 10 000 izraeli maradt az országban. Az a tény, hogy Izrael ilyen üzenetet közvetít Oroszországnak, azt jelzi, hogy Jeruzsálem nagyon komolyan veszi az Ukrajna elleni orosz invázió forgatókönyvét. Alon Uspiz, a külügyminisztérium főigazgatója szerdán adta át az üzenetet egy telefonbeszélgetés során Mihail Bogdanov külügyminiszter-helyettesnek. A telefonhívás a hét elején Bogdanov és Izrael orosz nagykövete, Alex Ben-Cví találkozóját követte. Egy vezető izraeli tisztviselő szerint Izrael biztos akar lenni abban, hogy Ukrajna orosz inváziója esetén humanitárius folyosók álljanak rendelkezésre állampolgárainak és diplomatáinak szárazföldi, szomszédos országokba vagy légi úton történő evakuálására.

Franciaország, európai szövetségeseivel együtt, befejezi katonai műveleteit Maliban, négy-hat hónapon belül kivonja katonáit az afrikai országból, és a terrorellenes missziójának fókuszpontját Maliból Nigerbe helyezi át – jelentette be Emmanuel Macron francia elnök. Franciaország 4300 katonát állomásoztat jelenleg a Száhel- övezetben, hogy támogassa az ottani hatóságok iszlamista terrorizmus ellen folytatott küzdelmét. A Barkhane-hadműveletben 2500 francia katona vesz részt, illetve szintén Párizs vezetésével működik a Takuba elnevezésű terrorellenes művelet is, amelyhez több más európai ország is csatlakozott. A francia államfő leszögezte:

teljességgel elutasítja azt, hogy kudarcnak minősítsék a francia szerepvállalást Maliban a kivonulás miatt, amelyre az országot 2020 óta irányító katonai kormányzat hozzáállása miatt kényszerülnek. Miután Franciaországnak nem az a szerepe, hogy szuverén állam helyébe lépjen a csatatéren, ebben a helyzetben logikus lépés a kivonulás – mondta a francia elnök.

Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter a minszki megállapodások súlyos megsértésének minősítette a csütörtöki Donyec-medencei tüzérségi támadásokat, amelyeket szerinte a Moszkva által támogatott szakadár erők hajtottak végre ukrán ellenőrzésű települések ellen. „Felszólítjuk minden partnerünket, hogy haladéktalanul ítélje el a minszki megállapodások Oroszország általi súlyos megsértését, amelyet az amúgy is feszült biztonsági helyzet közepette követett el” – hangsúlyozta a tárcavezető a közösségi-oldalán. Az ukrán Egyesített Erők Parancsnokságának közleménye szerint csütörtökön tüzérségi támadás érte a Luhanszk megyei frontvonalnál fekvő, ukrán ellenőrzés alatti Sztanicja Luhanszka települést. Nehéztüzérségi lövedékek csapódtak be egy óvodába és egy vasútállomásba is, a település felében megszakadt az áramellátás. Az előzetes információk szerint két polgári személy szenvedett könnyebb sérüléseket. Az ukrán katonák a településen haladéktalanul menedékhelyekre menekítették a civil lakosokat.

Egymásnak teljesen ellentmondó információk jönnek az orosz, illetve amerikai érdekszférából azzal kapcsolatosan, hogy most elindult-e a de-eszkaláció Ukrajna térségében; sikerül-e biztosan elkerülni a „küszöbön álló” háborút. A Kreml azt állítja, hogy elkezdték a csapatkivonást a térségből, de a NATO és a nyugati országok kormányai nem hisznek nekik. Közben összecsaptak a Donyec térségét uraló oroszajkú lázadókkal az ukránok, a nyugati médiában pedig azt pedzegetik, hogy Oroszország mindössze háborús ürügyet keres. Vlagyimir Putyin orosz elnök

nyíltan kijelentette: Oroszország nem akar háborút, tárgyalni szeretne Amerikával és a NATO-val.

Megérkeztek Szlovákiába az első amerikai katonák a Saber Strike (Kardcsapás) fedőnevű hadgyakorlatra szerdán a késő éjszakai órákban. A Csehországból érkező konvojt a cseh-szlovák határon tiltakozók csoportja várta – jelentette a szlovák Markíza kereskedelmi televízió hírportálja, a tvnoviny.sk csütörtökön. A portál jelentése szerint az autópályán érkező katonai konvoj a Lanzhot-Brodské határátkelőn lépte át a szlovák határt, majd a Malacky-Kuchynában lévő légibázisra folytatta útját. A tvnoviny.sk hírében hangsúlyosan idézte a szlovák védelmi minisztérium korábbi közlését, miszerint az amerikai csapatok részvételével tervezett hadgyakorlat „nem tartozik azon intézkedések sorába, amelyek az aktuális ukrajnai biztonsági helyzetre reagálnak”. Több egymást megerősítő médiaközlésben is beszámoltak arról, hogy az amerikai konvojt a határon tiltakozók csoportja várta. Andrej Danko, a szlovák parlament előző elnöke, a Szlovák Nemzeti Párt (SNS) vezetője, aki maga is részt vett a tiltakozó akcióban, a közösségi médiában megjelent posztjában néhány száz tiltakozót említett.

A Roszatomhoz tartozó Atomflot nukleáris jégtörő flottájának univerzális jégtörő hajója, a 22220-as projektszámú Arktyika, a kelet-szibériai Pevek kikötőjéből indulva kelet-nyugati irányban haladva először vezet át hajókat a vastag jéggel borított Kara- tengeren. Korábban a vastag jég miatt novemberrel lezárult a hajózás ezen a zord viszonyok uralta tengeren. A Polar King és az Inzsenyer Trubin elnevezésű hajókból álló konvojt kísérőként egy orosz dízel-elektromos meghajtású jégtörő hajó, a Kapitan Dranyicin is segíti a február 9-én kezdődött átkelésben.

Gazdasági hír:

Elképzelhetőnek nevezte a villamos energia áfájának csökkentését Ausztriában Gabriel Felbermayr, az osztrák Gazdasági Kutatóintézet (wifo) elnöke. Felbermayr a Salzburger Nachrichten című lapnak azt mondta, hogy az áramot terhelő általános forgalmi adó 20 százalékról 10 százalékra csökkentésének látná értelmét, a gáz áfáját viszont változatlanul hagyná, és nem tartja szükségesnek az energiaárak általános adócsökkentését sem. Az energiahordozókra kivetett adó „nem olyan tétel, amellyel az ember jojózik, hol felfelé, hol lefelé, az aktuális piaci helyzettől függően” – jelentette ki. A szinte minden háztartás számára biztosított energiaköltség-bónuszt „locsolókannás elosztásnak” nevezve bírálta. Az emelkedő villamosenergia- és gázárakat „nem lehet szubvenciókkal nemlétezővé tenni” – mondta a Gazdasági Kutatóintézet vezetője.

Időjárás:

Ma borongós idő és élénk légmozgás ígérkezik. A Dunántúlon jelentősebb, az ország keleti, északkeleti felén csak kisebb eső várható.

Estére mindenütt megszűnik a csapadék.
A hőmérséklet jellemzően 2 – 12 fok között várható.

Related