Az oktatásban és a gyógyításban is a lélek a fontos

Az oktatásban és a gyógyításban is a lélek a fontos

Soltész Miklós, a miniszterelnökség egyházi kapcsolatokért felelős államtitkára a Heti TV Pirkadat című műsorában beszélt a magyarországi egyházakról, a felekezeti oktatásról, az egyházi fenntartású kórházakról.

 

A politikus legelsőként azokra az ellenzéki nyilatkozatokra reagált, amelyek szerint az egyházi oktatást át kell alakítani, az iskolák finanszírozását át kell szervezni, sőt, meg kell vonni bizonyos támogatásokat tőlük. Erre reagálva azt mondta, ezek a gondolatok pontosan emlékeztetnek arra a parancsuralmi rendszerre, amelyben Magyarország élt a negyven év szocializmus alatt. Megemlítette azt is a képviselő, hogy ez alatt a negyven év alatt nem sokan tanulhattak egyházi iskolákban, hiszen alig volt belőlük itthon. Soltész Miklós szerint az is furcsa, hogy az a baloldali ellenzék nyilatkozik ilyeneket, amely 1994 és 1998 között kormányon volt, amikor Horn Gyula volt a miniszterelnök, és amely megkötötte az egyébként példaértékű vatikáni szerződést. Ez a megállapodás, amely pontosan rögzíti többek között az egyházi oktatási rendszert, annak finanszírozását is. Hozzátette azt is, hogy az ezt követő első Orbán kormány volt az, amelyik ernyőszerűen pontosan erre a megállapodásra alapozva kötötte meg a többiekkel is a szerződést. Az államtitkár kijelentette, ez a megállapodás, amelyik az összes bevett egyházakkal megköttetett, Európában is példanélküli, ilyen típusú, ilyen mélységű szerződés sehol nincs.

Soltész Miklós azt is megemlítette, vannak olyanok is, akik azt mondják, ki a papokkal az iskolából. Ennek kapcsán megjegyezte, aki ilyeneket nyilatkozik, az azzal sincs tisztában, hogy példának okáért a hitoktatást már réges rég nem papok, hanem hitoktatók, civil emberek végzik. Az ilyen mondatokkal nemcsak az egyházakat sértik meg, hanem azokat a civil embereket is, akik arra teszik fel az életüket, hogy a gyerekeknek megtanítsák a hit erejét, a hit szépségét.

Soltész Miklós mesélt a papi életpályájáról, a papi hivatásról, ami egy személyes elköteleződést jelent. Ugyan nagyon fontosak a szemináriumi évek, amikor a felkészülés zajlik, de a hivatás választása, gyakorlása az elhivatottság kérdése, azaz személyes emberi választás. A kormány abban tud segíteni, hogy templomokat és közösségi tereket hoznak rendbe, ezzel üzenve a társadalomnak, hogy fontos a hit kérdése, nem a kormánynak, hanem az embereknek. Kijelentette azt is a politikus, tudni kell, az egyházi kórházak, iskolák, szociális intézmények soha nem erőltetik a felekezeti hovatartozást, azaz mindenkit befogadnak, jöjjön az akárhonnan. Csupán csak azt várják el, hogy például amit az iskolában tanítanak, azt a gyermek elfogadja, lehetőség szerint gyakorolja, megélje.

Az államtitkár külön is beszélt a magyar épített örökség megőrzéséről, különös tekintettel a jelenlegi határokon túl lévő épületekről, intézményekről. Ennek kapcsán kiemelte, a határon túl élő emberek, azok ősei nem tehetnek arról, hogy száz évvel ezelőtt született egy igazságtalan történelmi döntés, amelyet egyébként a magyar kormány elfogad, de mindezek mellett hangsúlyozottan segíteni kívánja azokat a magyarokat, akik a jelenlegi országhatáron túl élnek.  Ez igenis kötelesség, mert segíteni kell a különböző közintézmények megújítását, azt is, hogy az emberek helyben maradjanak, ott találják meg boldogulásukat. Mindez azt jelenti, hogy Magyarország kormányának nem csak egy pécsi, nyíregyházi ember fontos, hanem az is, aki a határon túl él.

A templomfelújítások kapcsán a politikus megemlítette, a magyar kormány egyik legjelentősebb, Európában is példaértékű projektjét, a szabadkai zsinagóga megújítását. Azt is megjegyezte, hogy természetesen nem csak a határon túl támogatja a kormány a templomok megújítását, hiszem például a Rumbach utcai zsinagóga felújítását is jelentős összeggel támogatta a kormány.

Soltész Miklós szerint, a kormánynak, az országnak igenis kötelessége segíteni azokat, akiket egykor meghurcoltak, igazságtalanul elítéltek, csupán, csak azért mert hitük volt, azt gyakorolták. Ugyanakkor azt is megjegyezte, az utókor ezektől az emberektől nagyon sokat tud kapni. Mi is ez? Tette fel a kérdést a politikus. Elsősorban szeretet, gondoskodás. Megjegyezte azt is, hogy igenis ezekre az emberekre szüksége van a mai utókornak is, megmutatva, hogy milyen példaértékű életet tudnak élni. Ehhez nagy szükség van az egyházi iskolákra, ahol a gyerekeknek rendet kell tenni a fejében, hiszen manapság egészen sok információ éri őket. Az államtitkár szerint, nem csak az iskolákban, hanem a kórházakban is megvan az a plusz, a lélek, ami különbbé teszi őket más intézményeknél, ahol egyébként szintén nagyon komoly szakmai, emberi munka folyik. A lélek miatt fontos az egyházi jelenlét Magyarországon mindenhol, jelentette ki Soltész Miklós, a miniszterelnökség államtitkára.