Vannak olyan épületek, amelyeket nem lenne szabad eladni
Gulyás Gergely, a miniszterelnökséget vezető miniszter a kormányinfón a Heti TV több kérdésére is válaszolt.
A Heti TV elsőként az ellenzék miniszterelnök-jelöltjének legutóbb Brüsszelben elmondott szavaira kérte a kormány reagálását. A miniszter válaszában elmondta a Márki-Zay Péter által elmondottak tökéletesen beleillenek abba a folyamatba, amit az ellenzék, a baloldal az elmúlt több mint 10 évben csinál, holott a gyűlöletbeszéd ellen a legegyszerűbb úgy tenni, hogy nem gyakorolják azt. Sajnos ezzel ellentétben az ellenzék az, amelyik egyre sűrűbben teszi ezt. Mindezek a jobboldalra egyáltalán nem igazak, de természetesen előfordulhatnak olyan esetek, amelyek elítélhetőek és elítélendőek, de a polgári oldal egészére, a miniszterelnökre egyáltalán nem igaz hogy a gyűlöletbeszédet bármilyen formában is gyakorolná. Ezzel ellentétben a magyar baloldal a közéletben minden kultúrát felszámolt.
A Heti TV kíváncsi volt arra is, hogy amennyiben a budapesti Városháza, akár közbeszerzés nélkül is eladásra kerül, annak ellenére, hogy műemléki védettségű ingatlanról van szó, akkor a kormány – az állam – versenybe kíván-e szállni az épület megmentése érdekében.
Gulyás Gergely válaszában kifejtette, a műemléki védelem elvileg a vevőt terheli, azaz neki kell az épületet tovább úgy működtetnie, hogy annak a műemléki jellegét meg ne sértse. Mindez azt is jelenti, hogy a műemléki védettség elvileg nem lehet akadálya egy ingatlan eladásánál. Ugyanakkor az is igaz, tette hozzá, vannak olyan ikonikus épületek, amelyeket nem lenne szabad eladni, véleménye szerint a Városháza is ezek közé tartozik.
A Heti TV szerette volna megtudni, van-e esetleg valamilyen államigazgatási válasz arra az ellenzéki vádra, mely szerint az egyházi iskolák jóval nagyobb támogatást kapnak, mint az államiak. Ezidáig a politika, és az egyházak is megszólaltak ebben az ügyben, de mégis hasznos lenne, ha egyfajta államigazgatási válasz is érkezne, ki mire és mennyit kap.
A politikus megjegyezte, az ellenzék, többek között Dobrev Klára vádjaira az evangélikus egyház már adott egyfajta választ, ebben a válaszban felhívták a figyelmet arra, hogy a normatíva tekintetében az egyházi és az állami iskolák között semmiféle különbség nincsen. Hozzátette azt is a miniszter, ez nem volt ez mindig így, hiszen a baloldali kormányok alatt az egyházi iskolák nem kapták meg azt a támogatást, amit a többiek. A politikus emlékeztetett arra, megjegyezve, hogy a Horn kormány nagyon kevés pozitív cselekedetei közé tartozik a Vatikáni Szerződés megkötése, melyben rendezte a katolikus egyház és az állam közötti viszonyokat, köztük számos ingatlan sorsát is. Ugyanakkor az is igaz jegyezte meg a politikus, hogy mindezt akkoriban a többi felekezettel nem tették meg, azt később az 1998-ban kormányra kerülő első polgári kormány tette meg a többi felekezettel. Gulyás Gergely szerint, ugyan nem az elkövetkezendő 5-6 hónapban, de lehetnének olyan ügyek, amelyekben egyetértés van a politika térfelén szereplők között, ezek egyike lehet az egyházak, oktatás kérdése. Hiszen, amennyiben egy egyház közfeladatot lát el, akkor ehhez a közfeladathoz megfelelő állami finanszírozást kell adni. Bár az is igaz, ezt jelenleg a baloldali ellenzék vitatja, pedig ebben is konszenzusra kellene törekedni. A miniszter azt is hozzáfűzte, az egyházi kárpótlás ügyében is érdemes alaposan átgondolni mindenkinek a saját véleményét. Az egyházak jóval kevesebb ingatlant kaptak vissza, amit pedig a vissza nem vett ingatlanokért kapnak cserébe járadékként, az csak töredéke annak, amit így vagy úgy elvettek tőlük annak idején.
A Heti TV – egy interjújára hivatkozva – megjegyezte, Szili Katalin miniszterelnöki biztos szerint, most van arra esély, az Európa Tanács magyar elnöksége után, hogy az Európa Parlament, a Bizottság komolyabban kezdjen el foglalkozni a nemzeti kisebbségek ügyével. Arra is kíváncsi volt a Heti TV, hogy ebben a kormány milyen segítséget tud nyújtani.
A miniszter emlékeztetett arra, hogy az Európa Tanács soros magyar elnöksége alatt sikerült elérni azt, hogy a nemzeti kisebbségek egyéni és kollektív jogainak ügyére rávilágítsák a figyelmet. Hozzátette azt is, az Európa Tanács közgyűlésében eddig is születtek már olyan kisebbségvédelmi határozatok, amelyek jóval előremutatóbbak, mint amelyeket az Európai Parlament, az Európai Bizottság valaha is elfogadott. A politikus szerint a cél az lenne, hogy az Európa Tanács által követett jó gyakorlatot az Európai Unió több szerve is kövesse, sajnos azonban eddig ebben az ügyben nem sikerült sikert elérni, még a népi kezdeményezés segítségével sem, ahol több mint egymillió aláírás sikerült összegyűjteni.
Kifejtette azt is, valóban el kell érni eredményeket, de mindez nem egyszerű abban az Európai Unióban, amelynek egyik tagországában egy kokárdáért indítanak eljárást egy 96 százalékban magyarok által lakott település polgármesterével szemben. Mindez azt jelenti, hogy sajnálatos módon az Európai Unióban a jogállami alapelvek nem érvényesülnek. Ezzel szemben Magyarországon, és a tagállamok többségében igen, de a közösség egészében nem.
A Heti TV a kormány véleményére volt kíváncsi, mit tudnak arról, hogy a lengyel- fehérorosz határon kialakult migrációs válság kapcsán miként juthattak el a Közel-keletről Fehéroroszországba menekültek. Már csak azért is, mert csak és akkor szállhat például repülőre bárki, amennyiben rendelkezik megfelelő személyi okmányokkal.
Gulyás Gergely szerint nem lehet tudni erre a kérdésre a választ, bár hozzátette a magyar kormány is szeretnél tudni, miként juthattak el oda menekültek. A kancelláriaminiszter a Heti TV kérdésére azt felelte, a magyar határkerítés ügyében, ahogy a Norvég Alap ügyében sem hallgat a kormány, küzdeni fog azért, hogy a szükséges támogatásokhoz hozzájussunk. Hozzátette, vannak a kormány kezében eszközök, ám ezekről jelenleg nem kíván nyilatkozni a politikus.
