Napi Tóra, tanulás és ima a Hegedűsben
|
||||
 |
||||
Leh-lehá hetiszakasz 5. kommentár, 5782. Márhesván 8.
„És elment Ávrám, ahogy mondta neki az Örökkévaló, és vele ment Lót, Ávrám hetvenöt éves volt, mikor elment Háránból” (12:4). Lót nem igazán körülrajongott szereplője a Tórának, ahogy ez az Eskol Ánávim kommentárjából is kiderül: „Miért van külön megemlítve Ábrahám (akkor még Ávrám) életkora? Ábrahám kényelmes életet élt Hárán-ban, rendkívül komoly vállalás volt, hogy ilyen magas életkorban útra kelt. Az adott számára erőt, hogy olyan szoros kapcsolatban volt az Örökkévalóval, hogy ebből erőt merített, és bár felmérte, hogy nehéz út vár rá, valamint az utazás pontos okát sem ismerte, mégis elindult. Ezzel szemben Lót csak azért csatlakozott, mert arra számított, hogy Ábrahám idős ember, aki hamarosan – gyermektelenül – meghal, és vagyonát ő fogja örökölni”. Ez a közelítés talán kissé szigorú, de tény, hogy túl sok jót nem olvasunk a Tórában sem Lót személyéről. Ebből kiindulva különösen dicséretesnek tűnik, hogy Ábrahám azonnal unokatestvére segítségére indul, amikor azt elrabolták. Az ember nem válogathatja meg a rokonait, Ábrahámtól pedig el is várjuk, hogy így tegyen, ha bajba jutnak a hozzá közel állók, de azért van másik magyarázat is (Sáár bát rábim). A Lótot foglyul ejtő királyok egyikét Ámráfel-nek hívták, akit Nimróddal azonosítanak mestereink. Ábrahám attól tartott, hogy Nimród rákényszeríti Lótot, hogy tagadja meg az Örökkévalót, ami azért lett volna különösen nagy baj, mert az emberek azt hihették volna, hogy Ábrahám változtatta meg a nézeteit Istenről, ez pedig a bontakozó egyistenhit komoly akadályát jelentette volna.
Szép napot mindenkinek!
17.15: Tanulás és ima a Hegedűsben (Csáky)
az esemény élőben és zoom-on is követhető:
