Jáir Lapid külügyminiszter bejelentette, beszélt svéd kollégájával, véget vetve a két ország közötti hétéves diplomáciai törésnek

Jáir Lapid külügyminiszter  bejelentette, hogy beszélt svéd kollégájával, Ann Lindével, véget vetve a két ország közötti hétéves diplomáciai törésnek, és enyítve a skandináv országgal ápolt hűvös kapcsolatokon.

,,Beszéltem Ann Lindével, Svédország külügyminiszterével. A telefonbeszélgetés, hét év óta az első országunk külügyminiszterei között, a kapcsolatok újraindítását szimbolizálja ezen a szinten” – írta Lapid Twitteren.

Ez az első kapcsolatfelvétel a nemzetek között külügyminiszteri szinten, mióta Svédország lett az első nagy európai ország, amely 2014-ben hivatalosan elismerte a palesztin államot. Ez a lépés arra késztette Izraelt, hogy visszahívja stockholmi követét.

Izrael azóta nem hajlandó engedélyezni, hogy Linde és elődje, Margot Wallstrom az országba látogasson, annak ellenére, hogy ezt többször kérvényezték.

Lapid megjegyezte továbbá, hogy nagyra értékelte Linde kijelentését ,,Svédország erős és szilárd elkötelezettségéről Izrael biztonsága iránt, valamint, az Izraelről folytatott beszélgetésünk során elismerését mint a zsidó nép szülőföldje.”

A felek megbeszélték Izrael részvételét a holokauszt megemlékezésre és az antiszemitizmus elleni küzdelemre koncentráló Malmői Nemzetközi Fórumon, amelyre október 13-án kerül sor.

Linde múlt szerdán Twitteren azt írta, hogy a telefonbeszélgetés „lehetőséget kínált arra, hogy Sáná Továt kívánjak neki, és hangsúlyozzam kétoldalú kapcsolatunk fontosságát”.

Linde szerint a Lapiddal folytatott beszélgetése során „elítélte a terrorizmust, és határozott és szilárd elkötelezettségét fejezte ki Izrael biztonsága iránt”, hozzátéve, hogy Svédország és az Európai Unió elkötelezett a kétállami-megoldás mellett az izraeli-palesztin kérdésben.

Linde 2019 szeptemberében lépett hivatalba, és nem sokkal később sikerült felbőszítenie Izraelt, amikor azt mondta, nem tartja antiszemitának a BDS-mozgalmat (Bojkott, Elszigetelés és Szankciók).

Linde kifejtette, hogy nem támogatja az Izrael elleni bojkottot, sőt támogatja a Jeruzsálemmel folytatott kereskedelem és együttműködés bővítését, ugyanakkor azt is közölte, hogy a bojkottokat legitim politikai eszköznek tekinti az erőszakmentes politikai harcban az emberi jogokért, a demokráciáért, a véleménynyilvánítás szabadságáért és a palesztin területeken folytatott izraeli „megszállás” megszüntetéséért.