A kormány már idén megelőlegezi a Brexit miatt nehézségekkel küzdő magyar vállalatok támogatását célzó, mintegy 22 milliárd forintnyi európai uniós támogatást – jelentette be Szijjártó Péter.

A BreuerPress és a HetíTV híirei 2021.IX.11.-reggelén

Még az idén elkészülnek a Via Carpatia nemzetközi közúti folyosó Magyarországra eső 230 kilométeres szakaszának hiányzó beruházásai – mondta Áder János köztársasági elnök.

 

Kereken húsz éve érte az Egyesült Államokat történetének legsúlyosabb terrortámadása, amikor New Yorkban helyi idő szerint 8 óra 46 perckor, majd 9 óra 03 perckor két eltérített utasszállító repülőgépet vezettek a Világkereskedelmi Központ, World Trade Center két tornyába.

 

A tálib hatóságok beleegyeztek abba az amerikai kormány nyomására, hogy kiengedik Afganisztánból az ott rekedt amerikaiakat – közölte egy meg nem nevezett amerikai tisztségviselő.

 

A kormány már idén megelőlegezi a Brexit miatt nehézségekkel küzdő magyar vállalatok támogatását célzó, mintegy 22 milliárd forintnyi európai uniós támogatást – jelentette be Szijjártó Péter.

 

Belföldi hírek: 

Még az idén elkészülnek a Via Carpatia nemzetközi közúti folyosó Magyarországra eső 230 kilométeres szakaszának hiányzó beruházásai – mondta Áder János köztársasági elnök Andrzej Duda lengyel államfővel folytatott megbeszélése után. Áder János a látogatást követő közös sajtótájékoztatón kiemelte: a közép-európai régió komoly infrastrukturális hátrányban volt a közúti és a vasúti összeköttetés, illetve az energetikai és a digitális hálózatok összekapcsolása terén 1990 előtt és az azt követő években. Hangsúlyozta: a Via Carpatia észak-déli nemzetközi közlekedési folyosó a Baltikumtól Görögországig mintegy 3300 kilométeren vezet, ebből 230 kilométeren át Magyarországon. Áder János arról is beszélt: Lengyelország Magyarország negyedik legfontosabb gazdasági partnere, a két ország közötti áruforgalom értéke tízmilliárd euró. Közölte: az elmúlt években jelentős kétirányú tőkeáramlás volt a két ország közt, ennek eredményeképp Magyarországon már száz lengyel vállalat működik, és ezek mintegy 13 ezer embernek adnak munkát.

A beruházásokkal, állami támogatásokkal együtt rekordösszegre, csaknem 75 milliárd forintra emelkedett Zalaegerszeg költségvetésének főösszege – jelentette be a város polgármestere. Balaicz Zoltán elmondta: az északi ipari park közműveinek és közműcsatlakozásainak fejlesztésére a város 10,56 milliárd forint kormányzati támogatásban részesült, amelyből 8,35 milliárd forint már megérkezett az önkormányzat számlájára.  Kiemelte, az ipari park fejlesztése mellett az északi városrészben a teljes csapadékelvezető-rendszer is megújulhat. A polgármester a szerdán hozott közgyűlési döntések között említette, hogy megkezdődött a volt KISZÖV-székház, az 1858-ban emelt egykori Korona szálló felújítása, a tervek között szerepel az egykori mérlegház visszaépítése, valamint az 1787-es első városháza felújítása is.

A Rákóczi Szövetség 700 külhoni középiskolással csatlakozik a pápai Szentmisén Böjte Csaba erdélyi zarándokaihoz – közölte a szervezet. A tájékoztatás szerint a szövetség Böjte Csaba ferences szerzetes kérésére 700 középiskolás fiatalt hívott meg Felvidékről, Kárpátaljáról, Erdélyből és a Vajdaságból a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus (NEK) pápai szentmiséjére. A Rákóczi Szövetség szervezésében érkező fiatalok szeptember 12-én, holnap reggel a Kossuth téri Andrássy-szobornál találkoznak a mintegy ezer erdélyi zarándokkal. A fiatalokat Böjte Csaba köszönti, majd innen közösen indulnak a pápai szentmisére. A szövetség „rendkívüli lehetőségnek tartja, hogy egy ilyen történelmi pillanatban, ezen a meghatározó eseményen Kárpát-medencei magyar fiatalok együtt imádkozhatnak a közös jövőért, egy virágzó, keresztény Európa jövőjéért” – írták.

A Fővárosi Kormányhivatal azonnali hatállyal megtiltotta a BKV 13 autóbuszának és 5 trolibuszának közúti közlekedését műszaki hibák miatt – közölte a Fővárosi Kormányhivatal. A hivatal tájékoztatása szerint szeptember 6-án és 7-én négy BKV-telephelyen tartottak ellenőrzést. A 46 vizsgált jármű 40 százaléka volt alkalmatlan, nem egy esetben kifejezetten veszélyes a közúti közlekedésre. Többek között nem megfelelően működő fékberendezés, a futómű és a kormányberendezés hibája miatt hozta meg döntését a kormányhivatal. Ezek mellett környezetszennyező működésre – olajszivárgás – is fény derült és előfordult, hogy egy járműnél több súlyos műszaki problémát is felfedeztek az ellenőrök – tudatták. Hozzátették: a vizsgálatot követően a hatóság a közlekedők biztonságáért elrendelte a járművek javítását és műszaki felülvizsgálatát. Az előírások szakszerű végrehajtását újra ellenőrzik majd a Fővárosi Kormányhivatal munkatársai.

Külföldi hírek:

Kereken húsz éve érte az Egyesült Államokat történetének legsúlyosabb terrortámadása, amikor New Yorkban helyi idő szerint 8 óra 46 perckor, majd 9 óra 03 perckor két eltérített utasszállító repülőgépet vezettek a Világkereskedelmi Központ, World Trade Center két tornyába, amelyek nem sokkal később, 9 óra 59 perckor, illetve 10 óra 28 perckor leomlottak. Egy másik repülőgép 9 óra 37 perckor a Pentagon épületére zuhant Washington mellett, lerombolva annak egy részét. A negyedik eltérített gép, amelynek vélhetően egy másik washingtoni célpontot a Kongresszus épületét vagy a Fehér Házat szemeltek ki, az utasok ellenállása miatt a pennsylvaniai Shanksville-nél zuhant le 10 óra 3 perckor. A 3019 halálos áldozatot követelő merényletsorozatért az Oszama bin Laden vezette al-Kaida nemzetközi iszlamista terrorhálózat vállalta a felelősséget. Az Egyesült Államok a terrorcselekményekre válaszul 2001. október 7-én hadműveletet indított az al-Kaida vezetőjének, Oszama bin Ladennek menedéket nyújtó afganisztáni tálibok ellen, megdöntve hatalmukat. A tálibok szerint nem ők voltak a merénylők, 10 évvel ezelőtt azzal vádolták az Egyesült Államokat, hogy a támadásokat mindössze ürügyként használták fel Afganisztán megszállásához. Közel 20 évvel a terrorcselekmények után, idén augusztus 31-én az utolsó amerikai katona is elhagyta az országot. Afganisztán új kormányának avató ünnepségét mára, szeptember 11-re – az ikertornyok elleni terrortámadás 20. évfordulójára tervezték. Egy ismeretlen forrás szerint Oroszország, Kína, Katar, Törökország, Pakisztán és Irán is meghívást kapott az ünnepségre.

A tálib hatóságok beleegyeztek abba az amerikai kormány nyomására, hogy kiengedik Afganisztánból az ott rekedt amerikaiakat – közölte egy meg nem nevezett amerikai tisztségviselő. Kétszáz amerikai és más, külföldi állampolgárságú civilről van szó, akit csütörtökön a kabuli repülőtérről fognak elszállítani bérelt repülőjáratokkal, de a nyilatkozó arról nem szólt, hogy a napok óta Mazari-Sarif városban veszteglők-e az illetők. Az utóbbiak bérelt gépeit eddig nem engedték felszállni a tálibok. Az ország vezetését augusztusban erőszakkal átvevő iszlamistákat Zalmay Khalilzad, az Egyesült Államok afganisztáni különmegbízottja vette rá arra, hogy engedjék el a kétszáz embert – mondta a tisztségviselő.  Az Egyesült Államok afganisztáni háborúját lezáró amerikai evakuáció során majdnem minden katona, diplomata és civil elhagyta Kabult augusztus végéig, akkori becslések szerint már csak 150-200 civil maradt az országban. Egyelőre nem derült ki hírügynökségi anyagokból, hogy ők azok, akik távozhatnak most, és hogy kik a további külföldiek.

Joe Biden amerikai elnök a Fehér Házban tartott találkozójuk során közölte Naftali Bennett izraeli miniszterelnökkel, hogy nem mond le az Egyesült Államok jeruzsálemi konzulátusának újranyitására irányuló tervéről, közölte a Walla híroldal. A konzulátus 25 évig kezelte a kapcsolatokat a palesztinokkal, mielőtt Donald Trump volt amerikai elnök bezáratta. Bennett kormányának vezető tisztviselői a konzulátus kérdését politikailag kényes ügynek tekintik, amely destabilizálhatja minimális többségű koalíciójukat. Biden többször is felvetette a kérdést a Bennettel folytatott kétoldalú találkozóján, valamint a kibővített találkozón tanácsadóikkal, nyilatkozták a találkozókról tájékoztatott izraeli és amerikai tisztviselők Barak Ravidnak. Biden hangsúlyozta, hogy kampánya során ígéretet tett a konzulátus újbóli megnyitására, és Antony Blinken külügyminiszter már kijelentette, hogy véghez viszik. Bennett egyértelművé tette, hogy ellenzi a lépést, de azt javasolta, hogy mindkét fél tisztviselői találkozzanak és találjanak egy megoldást. Több jobboldali miniszter, köztük Ajelet Saked belügyminiszter és Gideon Szá’ár igazságügyi miniszter szerint a konzulátus újbóli megnyitása sérti Izrael szuverenitását Jeruzsálemben. Benjamin Netanjahu ellenzéki vezető számára pedig ez támadási pontot kínál a kormány ellen.

Letették a kínai Sinopharm koronavírus elleni oltóanyagának előállítására alkalmas vakcinagyár alapkövét a Belgrádhoz tartozó Zimonyban, a tervek szerint az üzem 2022 márciusában kezdheti meg a működését. A 30 millió euró értékű beruházás Szerbia, Kína és az Egyesült Arab Emírségek együttműködésével valósul meg, és a várakozások szerint havi hárommillió adag vakcina előállítására lesz alkalmas. Az alapkőletételkor Aleksandar Vucic szerb államfő kiemelte: büszke arra, hogy országa az egész világot érintő probléma megoldásában vesz részt partnereivel együtt, a gyár pedig nemcsak Szerbia, hanem egész Európa lakosságának gyárt majd oltóanyagot. Szerbiában júniusban kezdték el az orosz Szputnyik V koronavírus elleni oltóanyag gyártását.

Oltópontot nyit Brüsszel a két legforgalmasabb pályaudvarán azon cél elérésére, hogy október végéig a régió teljes lakosságának legalább 65 százaléka teljes védettséget élvezzen a koronavírussal szemben; Luxemburgban az új fertőzöttek száma hat-, Hollandiában közel kétszázalékos növekedést mutat. Belga sajtóbeszámolók szerint az új oltópontok a belga főváros központi, Central nevű, a nemzetközi vonatok fogadását ellátó déli Midi pályaudvaron, illetve a szintén gyakran látogatott vasúttörténeti múzeumban nyílnak. A főváros vezetése hangsúlyozta, az oltópontok a vasúti alkalmazottak és családtagjaik, az utazók, valamint mindazok számára elérhető, akik még nem kaptak védőoltást. Annak érdekében, hogy a régió lakosságának legalább 65 százaléka teljes védettséget élvezzen a koronavírussal szemben, hetente legalább 16 ezer oltást kell beadni. Ezért a korábban bejelentett forgatókönyv szerint az oltást már fel lehet venni a közép- és felsőfokú képzést biztosító iskolákban, egyes vállalatok telephelyein, bevásárlóközpontokban, valamint a parkokban és játszóterek közelében létrehozott mobil oltópontokon, például az erre célra kialakított buszokon is – emlékeztettek.

Gazdasági hír: 

A kormány már idén megelőlegezi a Brexit miatt nehézségekkel küzdő magyar vállalatok támogatását célzó, mintegy 22 milliárd forintnyi európai uniós támogatást – jelentette be a gazdasági élet újraindításáért felelős operatív törzs ülését követően Szijjártó Péter a tárca szerint. A külügyminiszter tájékoztatása alapján az Európai Bizottság döntése alapján 2022 és 2025 között, mintegy 22 milliárd forintnyi forrás állna rendelkezésre a Brexit miatt nehéz helyzetbe kerülő vállalatok számára Magyarországon. A miniszter szerint az Európai Unió ezt a forrást csak 4 esztendőn keresztül elhúzva, 2025-ig adná oda, ezért volt szükség a legújabb gazdásági döntésre. Hozzátette, jövő héttől megnyílnak a pályázati lehetőségek, amivel még az idei év végéig 22 milliárd forintos keretösszegben támogatást nyerhetnek a Brexit miatt kihívások elé kerülő vállalatok beruházásai.

Időjárás:

Ma szinte változatlan marad időjárásunk, folytatódik a napos, nyugodt, csapadékmentes, eseménytelen időjárás, néhol áttetsző fátyol-, illetve gyenge gomolyfelhőkkel.

A hőmérséklet jellemző átlaga 26 – 30 fok körül alakul.