A BreuerPress és a HetiTV legfrissebb hírei 2021.VIII.26.-án
Elindult a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtérről az a gépjárműkonvoj, amely újabb afgán állampolgárokat vitt az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság röszkei és tompai objektumába.
Naftali Bennett, izraeli miniszterelnök Joe Biden, amerikai elnökkel való találkozója előtt kijelentette, hogy nem fog ciszjordániai területeket annektálni, és nem fogja megengedni, hogy azokon palesztin állam jöjjön létre.
Az Afganisztán ügyében folytatott koordináció erősítéséről állapodott meg Hszi Csin- ping kínai és Vlagyimir Putyin orosz elnök.
A konfliktus sújtotta Afganisztánból kimenekített afgánok befogadása ellen tüntettek Hollandiában, az összegyűltek a holland állampolgárok elsődleges és mihamarabbi hazahozatalát követelték.
Belföldi hírek:
Elindult a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtérről az a gépjárműkonvoj, amely újabb, a tálib hatalomátvételt követően megtorlással fenyegetett, Magyarországgal korábban együttműködő, Afganisztánból kimenekített afgán állampolgárokat vitt az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság röszkei és tompai objektumába – közölte a Belügyminisztérium. A 114 felnőtt – közöttük egy kerekesszékes nő és egy tíz nappal korábban lőtt sérüléseket szenvedett férfi -, valamint a 126 gyermek hatósági karanténba kerül, teljes körű ellátásukról a magyar állam gondoskodik – írták. Megérkezésük után újabb hidegélelmiszer-csomagot és a járványügyi helyzethez igazodó egészségügyi, higiéniai és tisztálkodási felszerelést kaptak. Megkezdődik orvosi vizsgálatuk, az évszaknak megfelelő ruházattal történő ellátásuk szervezése, valamint az idegenrendészeti hatósági feladatok végrehajtásához szükséges adataik felvétele, ellenőrzése – olvasható a közleményben.
Nagy elismerés, hogy egy éven át a Magyar Honvédség (MH) adja a parancsnokot egy NATO-misszióban – mondta Kajári Ferenc vezérőrnagy, aki ősztől a koszovói békefenntartók (KFOR) vezetője lesz. Az MH Béketámogató Kiképző Központban, a KFOR parancsnoki csoportja célfelkészítésének szolnoki helyszínén a vezérőrnagy hozzátette: Magyarország 1999-es NATO-csatlakozása óta most először lehet magyar parancsnoka ennek a műveletnek. Kajári Ferenc ismertette: a KFOR állományát adó huszonhét ország (19 NATO-tag és 8 partnerország) katonájának a parancsnoka lesz. Az állomány jelenleg mintegy háromezer-ötszáz emberből áll, ennyien vannak a műveleti területen. A hadszíntéren lévők számát tekintve Magyarországé a harmadik legnagyobb csapat.
Egyre aktívabbak az embercsempészek a magyar határnál, a migránsok pedig mind gyakrabban próbálnak nagy csoportokban átjutni – mondta a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója. Bakondi György elmondta, egyre nő a migrációs nyomás a román határszakaszon, de a kormány elkötelezett abban, hogy – mint 2015 óta mindig -, most is megvédje az EU és Magyarország határát. Jelezte azt is, egyre gyakoribb az is, hogy a migránsok erőszakot próbálnak alkalmazni a határőrökkel szemben, és egyre nagyobb arányban jelennek meg afgánok a tiltott határátlépők között. Hozzátette, hogy Törökországban körülbelül 300-400 ezer afgán migráns tartózkodott még a tálib hatalomátvétel előtt is, így a most ide érkezők még nem az afgán kormány összeomlása miatt jöttek, hanem előbb indultak útnak. „Azok, akik majd a tálib hatalomátvétel miatt esetleg útnak indulnak, azok még pillanatnyilag a repülőtéren próbálnak feljutni a kitelepítést végző repülőgépekre. Az, hogy mekkora tömegek indulnak útnak, attól is függ, hogy a tálibok milyen módszereket alkalmaznak a lakossággal szemben” – fogalmazott Bakondi György.
A meddőségi klinikák államosítását bírálta a Demokratikus Koalíció elnökségi tagja. Ráczné Földi Judit azt mondta: a magyar párok „külföldre menekülnek” a döntés miatt. Bár a meddőségi magánklinikák „betiltásáról” szóló jogszabály csak jövő nyáron lép hatályba, hatása már most is érzékelhető: tömegével jelentkeznek külföldi klinikákra a magyar párok. A DK a döntést ésszerűtlenek, elvakultnak, középkori szemléletűnek tartja – közölte.
Külföldi hírek:
Naftali Bennett, izraeli miniszterelnök Joe Biden, amerikai elnökkel való első miniszterelnöki találkozója előtt kijelentette, hogy nem fog ciszjordániai területeket annektálni, és nem fogja megengedni, hogy azokon palesztin állam jöjjön létre — írja a JTA zsidó hírügynökség. Bennett a The New York Timesnak adott interjúban elmondta, hogy kormánykoalíciójának bal-jobboldali összetétele miatt drasztikus diplomáciai lépések egyik irányba sem jöhetnek szóba egyelőre. „Minden izraeli miniszterelnöke vagyok, és amit most teszek, az az, hogy megtaláljam a középutat – hogyan tudunk arra összpontosítani, amiben egyetértünk”, mondta.
Beni Gantz védelmi miniszter több mint 60 külföldi nagykövetnek tartott biztonsági tájékoztatót, mely az iráni, libanoni és palesztin kérdésekkel foglalkozott. „Irán két hónapra van attól, hogy felhalmozza az atombombához szükséges anyagokat” – mondta Gantz. ,,Nem tudjuk, hogy a rezsim kész-e megállapodásra jutni és visszatérni a tárgyalóasztalhoz. A nemzetközi közösségnek életképes ‘B-tervet’ kell készítenie, hogy megállítsa Iránt az atombomba felé vezető úton.” Hozzátette, hogy egy iráni atomprogram fegyverkezési versenyt szíthat a régióban és az egész világon. „Izrael Állam rendelkezik a cselekvéshez szükséges eszközökkel, és nem fog habozni – nem zárom ki annak lehetőségét, hogy Izraelnek a jövőben lépéseket kell tennie, hogy megfékezze Iránt.”, mondta Gantz.
Az izraeli Egészségügyi Minisztérium által közzétett adatok szerint a tegnap regisztrált 9891 új esettel 77956-ra emelkedett az aktív esetek száma. A járvány kitörése óta több mint egymillió izraeli fertőződött meg. Zsinórban második napja közelít a tízezerhez az új fertőzöttek száma. Izraelben a legmagasabb napi eset számot januárban regisztrálták 10118 polgárral, akkor az aktív esetek száma 81059 volt, míg
a súlyos eseteké 1114 és 277 beteg szorult lélegeztetőgépre. Jelenleg 1118 beteget kezelnek kórházban, 692 állapota súlyos és 129 szorul lélegeztetésre. A 9,3 millió lakosú Izraelben eddig közel 6 millió polgár kapta meg legalább az első adagot a vakcinából, míg 5 és fél millió már megkapta mindkettőt. A harmadik emlékeztető oltást eddig 1,6 millió izraeli vette fel.
Az Afganisztán ügyében folytatott koordináció erősítéséről állapodott meg Hszi Csin- ping kínai és Vlagyimir Putyin orosz elnök – közölte a TASZSZ hírügynökség. Hszi a beszámoló szerint leszögezte, hogy az afgán hatóságoknak el kell határolódniuk az összes terrorszervezettől. A kínai fél jelezte, hogy Afganisztán kérdésében kész felélénkíteni a párbeszédet Oroszországgal és más országokkal, amibe Putyin beleegyezett. A Kreml sajtószolgálata szerint a felek „a hagyományos baráti, bizalmas” légkörben megtartott megbeszélés során kifejezték készségüket az Afganisztán területéről kiinduló terrorizmus és kábítószer-kereskedelem elleni erőfeszítéseik fokozására. Hangoztatták annak fontosságát, hogy az országban mielőbb megteremtsék a békét, és megakadályozzák a környező régiók destabilizálódását. Putyin és Hszi emellett megállapodott a kétoldalú külügyi kapcsolatok és koordináció felélénkítésében. A két elnök kitért arra, hogy idén lesz a 20. évfordulója az orosz-kínai jószomszédi, barátsági és együttműködési szerződés aláírásának.
Pakisztán és Tádzsikisztán tegnap feltételeket szabott ahhoz, hogy elismerje a tálibok által megalakítandó új afgán kormányt. Pakisztán ezzel megismételte korábbi felhívását egy többnemzetiségű afgán kormány létrehozására, miközben az ország vezető diplomatája látogatást kezdett a közép-ázsiai államokban. Iszlámábád a múlt héten azt közölte, hogy nem ismeri el az afganisztáni tálib kormányt a többi regionális országgal, köztük Oroszországgal és Kínával folytatott konzultáció nélkül. Iszlámábádot azzal vádolják, hogy évek óta bújtatja a tálibokat, és kulcsfontosságú támogatást nyújtott a csoport túléléséhez az előző kormányuk 2001-es bukását követően. Sah Mahmúd Kuresi pakisztáni külügyminiszter tegnap az Afganisztánnal szomszédos országokat – Tádzsikisztánt, Üzbegisztánt, Türkmenisztánt és Iránt – érintő látogatásának első állomásán Dusanbéban kezdett tárgyalást.
A konfliktus sújtotta Afganisztánból kimenekített afgánok befogadása ellen tüntettek Hollandiában, az összegyűltek a holland állampolgárok elsődleges és mihamarabbi hazahozatalát követelték. Belgiumba evakuáltakat szállító repülőgépek érkeztek Kabulból. A holland sajtó tájékoztatása szerint a mintegy hatvan tüntető autógumikat égetett egy támaszpont előtt, ahol Kabulból kimenekített afgánokat helyeznek el személyazonosságuk ellenőrzése és a biztonsági átvilágításuk idejére. A helyi rendőrség közölte, az Amszterdamtól délkeletre fekvő Harskamp katonai bázisa előtt tartott megmozdulás résztvevői közül senkit sem állítottak elő, de bírságokat róttak ki. Az elmúlt napokban Afganisztánban élő holland állampolgárok mellett több száz afgán érkezett Hollandiába.
A nemzetközi közösség Afganisztánban tevékenykedő tagjainak mindegyike alábecsülte a csapataik kivonulása révén beinduló folyamatok sebességét, azonban az utóbbi csaknem húsz év munkája a tálib hatalomátvétel ellenére nem volt hiábavaló – mondta Angela Merkel német kancellár szerdán a szövetségi parlamentben (Bundestag). A kancellár a hadsereg (Bundeswehr) afganisztáni embermentő műveletéhez szükséges parlamenti felhatalmazás megadására
összehívott rendkívüli ülésen kiemelte: mindenki tudta, hogy a kivonulás után nehéz helyzet alakul ki és a tálibok megpróbálnak majd előretörni, de senki sem számított arra a „lélegzetelállító sebességre”, amellyel az afgán kormányerők meghátrálnak előttük. Ez a sebesség tovább nőtt, amikor a politikai vezetők elhagyták az országot – jegyezte meg Angela Merkel. Az utóbb hetek fejleményei „szörnyűségesek és keserűek”, a szélsőséges iszlamisták hatalomra kerülése „rettenetes emberi drámákhoz” vezetett, ezért folytatni kell a Bundeswehr műveletét, ameddig csak lehet, és segíteni kell az afgán lakosság támogatásán dolgozó ENSZ-szervezetek, elsősorban a menekültügyi főbiztosság (UNHCR) munkáját.
Gazdasági hír:
Az Új Nemzeti Kiválóság Program 2021. évi pályázatain mintegy kétezer nyertes részesül ösztöndíjban közel 4 milliárd forint értékben, a 2016 óta sikerrel futó program így összesen már több mint 10 ezer ösztöndíjast támogatott – jelentette be az Innovációs és Technológiai Minisztérium parlamenti és stratégiai államtitkára. Schanda Tamás felhívta a figyelmet, hogy az ITM szakmai támogatásával hatodik alkalommal megvalósuló program legfőbb célja, hogy az egyéni kiválóság támogatásával erősítse az egyetemek tudományos-alkotói teljesítményét, ösztönözze a kutatás-fejlesztés és az innováció új generációjának kinevelését. „A pályázatokkal lehetőséget teremtünk a fiatalok elindulásához a tudományos és művészeti pályán, választott hivatásuk melletti tartós elköteleződésüket bátorítjuk.
Időjárás:
Ma újabb hidegfront érkezik. Délután már többfelé kell számítani esőre, záporokra, helyenként zivatarra. Egyre nagyobb területen élénkül meg az északias szél, de alapvetően mérsékelt marad a légmozgás a nap nagy részén.
Este, éjszaka lassan, de szűnni kezd a csapadék.
A hőmérséklet jellemző maximuma 19 – 26 fok körül várható.


















